A buziság megítélése nem a rá használt szótól függ, hanem a jelenség megítélésétől. Egy homofób szájából a meleg is pejoratív, bárki mástól a buzi is semleges, mert az embernek a tartalommal kapcsolatban van értékítélete, nem egy hangsorral kapcsolatban. Ha kiveszne a "buzi" szó, a "meleg" egyszerűen átvenné a helyét minden tekintetben. Vagyis az olvasónak van igaza, nem a cikknek.

@Fejes László (nyest.hu): a nyelvi píszí tán úgy néz ki, hogy igény van egy olyan szóra, ami például a feketebőrű amerikaiakat jelöli, de mindenféle konnotációtól mentesen, és akkor mindenféle voluntarizmus nélkül a semmiből kipattan az "afroamerikai" szó? Vagy megjelenik az igény (mondjuk a XIX. század első felében Magyarországon) a modern élet területén egy csomó szóra, ami (az akkori társadalmi igény szerint) nem idegen eredetű, és az igény hatására a semmiből megjelennek a szavak? Az más kérdés, hogy megtapadnak-e, persze. De te nem azzal érveltél, hogy pont a kereszttestvér szó szerinted nem tapadna meg, hanem hogy ilyenekkel, hogy a nyelvvel akarjuk befolyásolni a világot (jelen esetben a közgondolkodást formáljuk) úgy ahogy van, nem is érdemes próbálkozni. Ennek az általános kijelentésnek piszkálom a kompatibilitását a nyelvi píszí azon feltételezésével, hogy azzal lehetne a sztereotípiák ellen harcolni.

@Grant kapitány: Azt ne várd, hogy a dolog számszerűen mérhető legyen. De ha más hatása nincs is, akkor is azt a benyomást kelti, hogy egy olyan szó használható valakire, ami az illetőt sérti. Azaz az illető sérthető. Egy melegnek tűrnie kell, hogy lebuzizzák, mert nem jár neki az a méltóság, hogy ezt visszautasítsa stb.

Egyébként van egy érdekes módja az ilyen sértés kiküszöbölésének – amikor az adott közösség tudatosan elkezdi magára használni a sértő kifejezést, és ezzel elveszi a sértő élét. Ehhez azonban nagyfokú tudatosság, közösségi összetartás, szervezettség stb. kell.

@gligeti: De olyan esetekben, amikor társadalmi igény van egy ilyen megnevezésre, meg is fog születni. Az általad leírt esetben egyéni igényről van szó. Ha a levélírónak jelentkezik ez az egyéni igénye, de társadalmi igény nincs, akkor hiába csinálunk szavakat. Nem lehet egy szót így „bevezetni”.

@nudniq: „Én gyerekkorom óta azt érzem nagyon durván sértőnek, ha egy süketet "siketnek" neveznek.” Ha te magad nem vagy hallássérült, akkor ez irreleváns. Az számít, hogy az érintettek mit éreznek. Ha hallássérült vagy, akkor érdekes a helyzet, mert akkor különböző siketközösségek alapvetően másképp ítélnek ebben a kérdésben.

„Nem volna helyesebb a píszí részéről az, ha nem a "buzi" szó eredeti jelentését akarná mással megneveztetni, hanem inkább arra agitálna,h becsmérlő kifejezésekben a becsmérlés kifejezésére ne használja lehetőleg senki, aki adni akar a tapintatra?” A szitokszavak köre nem érinti a píszít, hiszen ott a bántás a cél. A píszí azzal foglalkozik, hogy hogyan ne sértsd a másikat akaratlanul.

„Ugyanígy számomra a "zsidó" szó abszolút pozitív, és akkor gurulok be, ha valaki becsmérlő szándékkal, azért nevez valakit zsidónak, hogy ezzel a szóval degradálja.” Tudtommal a zsidó szó használatát soha senki nem kifogásolta. A „zsidózással” nem az a baj, hogy valaki a zsidó szót használja, hanem az, hogy akkor hivatkozik a másik vélt vagy valós zsidóságára, amikor az teljességgel irreleváns. Egyébként érdekes kérdés, hogy hogyan válhat egy kifejezés szitokszóvá, ma például rengetegszer liberálisoznak olyan kérdésekben, melyeknek semmi közük a liberalizmushoz.

@nudniq: Melyik vidéken élsz? Mert Budapesten és Miskolcon is, meg sok más helyen is a süket szó a sértő.

Viszont a Károli Biblia és Jókai Mór is a siket szót használta hallássérült értelemben, minden hátsó szándék nélkül. Jó lenne készíteni erről a szóhasználatról egy térképet.

Az én elméletem szerint ez a jelentés azért alakult ki, mert a süketek/siketek nem mindig értik meg a hallókat, ezért eredetileg arra szolgált, hogy nem hallod, nem érted ~ hülye vagy, hogy nem érted ~ te hülye. Aztán ez elterjedt a nagyobb központokban.

Siketiskola hét városban van, ezek: Budapest, Vác, Eger, Sopron, Debrecen, Kaposvár, Szeged, az ott beszélt magyar nyelv a mérvadó. Ott elhasználták a süket szót, míg a siketet például a Károli Bibliából megismerve nem találtak sértő mellékjelentést.

Ugyanígy a "buzi" szót én épp akkor érzem durván sértőnek, ha nem homoszexuális orientációt akar kifejezni, hanem csak szimplán megvetést. Ha valaki a társaságomban "buzi ellenőrről" beszél, akkor azért érzem magam rosszul, mert az én szóhasználatomban a "buzi" kizárólagosan a homoszexuálist jelenti, és becsmérlő módú használatát kifejezetten a homoszexuálisok becsmérléseként dekódolom. Nem volna helyesebb a píszí részéről az, ha nem a "buzi" szó eredeti jelentését akarná mással megneveztetni, hanem inkább arra agitálna,h becsmérlő kifejezésekben a becsmérlés kifejezésére ne használja lehetőleg senki, aki adni akar a tapintatra?

Ugyanígy számomra a "zsidó" szó abszolút pozitív, és akkor gurulok be, ha valaki becsmérlő szándékkal, azért nevez valakit zsidónak, hogy ezzel a szóval degradálja. Én ezt tartom durván sértőnek, nem azt, ha a zsidó hitközségre használom.

Ezt a süket/siket kérdést már nagyon régóta nem értem. Miért az állatokra vonatkozó "siket" szó lett a píszí. Én gyerekkorom óta azt érzem nagyon durván sértőnek, ha egy süketet "siketnek" neveznek. Ahhoz hasonló lelki görcs keletkezik bennem, mint amikor egy ember meghalását a "megdöglik" igével fejezi ki valaki, vagy egy nőt szukának, férfit kannak nevez.

Ráadásul az én anyanyelvi változatomban a siketnek megvan az "ostoba állat" mellékzöngéje is. (Míg a süket az kizárólag a nem halló emberre vonatkozik.)

@Fejes László (nyest.hu): Lefordítom: ő meg azt állítja, hogy az, hogy a keresztszülő gyerekét csak ilyen nyakatekert módon tudja kimondani, az újra meg újra megerősíti azt a képzetet, hogy az ilyen fokú rokonság az már nem számontartandó

Ez ekvivalens azzal, hogy ha ez a megerősítés nincs, akkor az segíthet a rokoni kapcsolatok erősebb számontartásán. A "nem páros" pontosan ugyanaz az állítás, mint a "páratlan", attól, hogy negálva mondom, nem lesz "alapvetően különböző dolog".

@Fejes László (nyest.hu): "Csupán azt állítjuk, hogy a buzi használata újra és újra megerősíti az előítéleteket."

Ezt milyen adattal vagy érvvel tudod alátámasztani? Érted egyáltalán, hogy miről beszélsz? Hogyan lehet mérni egy előítélet erősségét azokban, akikben megvan?

@gligeti: Az olvasó egészen pontosan ezt írta: „Milyen rokona/atyafia a fiam keresztanyjának a gyereke a fiamnak? Kereszttestvére? vagy erre nincs is kifejezés. Pedig jó lenne a család-összetartozások erősítése érdekében.”

Tehát úgy gondolja, hogy ha van rá külön szó, akkor jobban számon tartjuk. De ez nem igaz, mert csupán attól, hogy bevezetünk egy szót, nem fogjuk jobban számon tartani.

Ennek az átvitele pl. a buzi szóval kapcsolatban az lenne, ha azt állítanánk, hogy amennyiben nem a buzit használnánk, megszűnnének az előítéletek. Csakhogy ilyesmit sem mi nem állítunk, sem általában a píszí szorgalmazói. Csupán azt állítjuk, hogy a buzi használata újra és újra megerősíti az előítéleteket.

@Grant kapitány: Persze, ez teljesen igaz. Ugyanerről a jelenségről szól a klasszikus vicc:

– Van antiszemitizmus itt a faluban?

– Nincs, de igény az volna rá.

@Fejes László: "a píszí szavak idővel gyakran maguk is pejoratívvá válnak, és újabb píszí kifejezéseket kell találnunk. Ez a jelenség kétségkívül létezik, és tulajdonképpen természetesnek is mondható"

Ez megfordítva miért ne lehetne igaz? Miért ne fordulhatna elő, hogy a nem píszi szavak, mint a "buzi" idővel elvesztik a pejoratív "mellékzöngéjüket"?

Ezt két dolog is alátámaszthatja. Az egyik, hogy pl. a "buzi" jelentésváltozása az összetételekben talán már ebbe az irányba mutat. Másrészt több tabu kifejezés folyamatosan veszíti el tabu besorolását - ilyen pl. a "seggfej", ami az emberek egy része számára ma már nem tabu, ahogy azt a nemrég megjelent cikketek címe is mutatja. De mondhatnám a "kurvá"-t, vagy az "elkúr", "szar" szavakat is, ezeket már tv és rádióműsorokban is lehet hallani időnként.

@Sultanus Constantinus: vannak dolgok, illetve fogalmak, amelyek túlságosan a halláshoz és a hallók társadalmához, kultúrájához kötődnek, így a siketek egyszerűen képtelenek megérteni ezeket.

Másrészt, a nagyothallók szokták magukat süketnek nevezni.

Harmadrészt, sok siket olvas szájról, így jól meg tudják különböztetni a siket és a süket szavakat. Tükör előtt gyakorolva te is láthatod a különbséget. Nem segít az sem, ha elfordulsz, mert a testbeszédet még az is jobban értelmezi közülük, aki nem olvas szájról.

"Egy szót nem lehet életben tartani, ha nincs rá szükség."

Megfordítva ez épp amellett érv, hogy a "buzi" és más nem píszi szavakra szükség van, hiszen már régóta beszélők milliói "tartják őket életben".

@Fejes László (nyest.hu):

Valamit nem értek, ugyanis úgy érvelsz, minhta a kérdező a "kereszttestvér szeretete és a vele való szoros kapcsolattartás" jelenségére hiányolna egy szót. Nem: ő a kereszttestvér szót hiányolta, márpedig kereszttestvér az objektív valóság része, létező jelenség, akár van rá szó, akár nincs és körül kell írni (ahogy homoszexualitás is van, függetlenül attól, hogy a rá vonatkozó szót kiirtjuk, vagy helytte körülírjuk, vagy lecseréljük). Tehát nem önmagát a jelenséget (hogy léteznek keresztszülőknek gyermekei) szeretné erősíteni, hanem a jelenség nyelvi megjelenésén keresztül annak megítélését (ez egy fontos családi kapocs) erősíti, vagy gyengíti a kérdező szerint.

Az kétségtelen, hogy az egyik esetben negált állításként merül fel a dolog, de az csak látszólagos különbség, hiszen csak logikai megfogalmazás kérdése, hiszen ha úgy mondom, akkor máris nem új, hanem meglévő dolog, hogy a keresztszülő gyerekéhez fűződő kapcsolat *gyenge* (nem erős), és a szó nem létezése a kérdező szerint ezt a megítélést erősíti, a szó bevezetése/felélesztése meg ez ellen hat. Vagy megfordítom a másikat, "új dolog" a homoszexualitás elfogadása, a píszízés ezt az új dolgot szeretné "létrehozni". Tehát ezt egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy alapvetően kúlönböző dolog lenne az, hogy az egyik esetben logikailag negált módon fogalmazzuk meg az analóg állítást.

@gligeti: Nem tudom, a kérdező mit gondolt, de ő azt mondta, hogy ha egy ilyen szót bevezetünk, az erősítheti a családok összetartozását. Ez azonban nem igaz, mert ha mondjuk a nyesten javasoljuk egy ilyen szó használatát, vagy a közmédia ezt fogja használni, az emberek ettől még nem fogják jobban számon tartani a maguk kereszttestvéreit. Ezzel szemben pl. a buzizás megerősíti a sztereotípiákat, és az ellen hat, hogy az emberek elfogadják, hogy nincs azzal semmi baj, ha valaki a saját neméhez vonzódik.

A különbség az, hogy a szó új dolgot hozna-e létre, vagy egy meglevő dolgot erősít-e meg. És nem magát a jelenséget, hanem annak megítélését. Ezek alapvetően különböző dolgok.

Amit mindasz, azt a kereszttestvérre is lehet finomítani: a kérdező se azt gondolja, hogy ettől egycsapásra összetartanak majd a családok, hanem csupán „nagyobb teret ad” a változásra. A „megváltoztatja a világot” és a „nagyobb teret ad a világnak, hogy megváltozhasson” nem lényegi különbség, illetve azt gondolom, hogy a kereszttestvér szó bevezetése/felélesztése nemcsak hogy nem változtatja meg a világot, de még csak nem is ad neki nagyobb teret a változásra (ha ez egyáltalán mást jelent), ahogy a nem píszí szavak (kontextus és tartalomtól független) kiiktatása sem. Lehet, hogy tévedek, (ezért mondtam óvatosan, hogy hajlamos vagyok elfogadni, hogy nem hat a világra a nyelv, csak tükrözi a világot) de abban biztos vagyok, hogy nem nagyon konzisztens azt mondani, hogy az egyik esetben természetes,,hogy visszahat(hat) a nyelv megerőszakolása a világra, ám a másik esetben ez kizárt. Tehát elsősorban a konzisztenciát kérem számon. Ha elfogadjuk a visszahatás lehetőségét (a mamutra nyilván nem, de a közgondolkodásra és fejekben játszódó társadalmi folyamatokra), akkor a kérdezőnek is igaza lehet, hogy a kereszttestvér szó mesterséges életrelehelésével lehetséges, hogy „teret adunk” a családi kötelékek erősödésének.