Jaj, azok a szintaktikai ábrák...

@helci: valóban csak a tanárképes bölcsészekre jellemző ez! Rendszeresen bejárok programtervező informatikusok órájára és ott például egyáltalán nincs olyan, hogy az ember nem jár be és abszolválja a tárgyat. Olyat sem tapasztaltam még, hogy valaki fizet azért, hogy elkészítsenek egy prog. 1 beadandót. Persze ha valaki bölcsésznek készül, a legjobb, ha rányomjuk a sárgacsillagot, úgy is később duplaboltívvé változik. A lényeg, hogy a 200 pontos mérnöki szakokra való bekerülés után az ember fia hátradőlhet, hál' isten nem bölcsész lesz az a csemete, legalább elér valamit!

*sarcasm off*

Mivel nem mind vagytok mind érdekember

senki nem saján titeket,

ámen.

"3. Elkövetjük azt a hibát, hogy a fonetika házit a könyvtárban csináljuk meg."

Nekem az jutott erről eszembe, amikor a beszédhangok csoportosításáról írtunk dolgozatot. A tanár ránk szólt, hogy maradjunk csendben. Ezután a belső beszédet használtam, az már elég volt. De sok idegen hang között elvesztünk volna.

"Mondjuk "jobb" szakokon nincs házi, sem készülés év közben, csak bulizás. Legfeljebb, ha jelenléti ív van vagy szemináriumi ZH, akkor be kell tolni az embernek a képét, SMS-sezés, laptopon játék, mp3-azás közben hallgatni azt a gyökeret, aki ott elöl középen, a távolság homályában möhög valamit. Aztán majd vizsgaidőszak néhány hetében megy az emberfeletti küzdés éjszakákon is átívelően, akkora marad az egész anyag."

Oszt' tessék is megnézni azokat a nyelvtanárokat, pláne "tanárképes bölcsészeket", akiket a felsőoktatásunk produkál.

"Kiakaszt minket a tény, hogy még mindig nem lehet a Worddel szintaktikai fát rajzolni."

Ezt mondjuk nem is értem, a XXI. században vagyunk, vagy mifasz?

"3. Elkövetjük azt a hibát, hogy a fonetika házit a könyvtárban csináljuk meg."

Még mindig jobb annál, mint amikor sokan meg sem csinálják. Mondjuk azt sosem értettem, hogy mi a bánat jó abban a könyvtárban tanulásban. Jó, aki otthon nem tud, mert cirkusz van vagy bolondokháza, nála érthető, hogy pályaudvaron, gyorsétteremben, fejen állva, stb. kénytelen tanulni. Mondjuk "jobb" szakokon nincs házi, sem készülés év közben, csak bulizás. Legfeljebb, ha jelenléti ív van vagy szemináriumi ZH, akkor be kell tolni az embernek a képét, SMS-sezés, laptopon játék, mp3-azás közben hallgatni azt a gyökeret, aki ott elöl középen, a távolság homályában möhög valamit. Aztán majd vizsgaidőszak néhány hetében megy az emberfeletti küzdés éjszakákon is átívelően, akkora marad az egész anyag. Sokan röhögnek azon a poénon, hogy ha jó jegyzet van hozzá, akkor az egész japán nyelvet is letudja egy felsőbb éves egyetemista egy éjszaka alatt, pedig a valóságban nap mint nap megtörténnek hasonló bravúrok. Amúgy királyos az a önmagát lenyálazó teveillusztráció, csak a fonetikai kötődését nem egészen értem.

"9. Mindig szidjuk a helyesírási rendszert, és amikor helyesírási kérdés kerül szóba, undorral fordulunk el."

Indokolt undor, de ezen az alapon az egész ország nyelvész lehetne.

"6. Sárgulunk az irigységtől, amikor hároméves unokatesónk nyelvelsajátítási képességére gondolunk."

Hát ja. Ez egy egész jó értékelése a nyelvészetnek, meg a nyelvtanulásnak, hogy egy hároméves erőfeszítés nélkül lealázza a nagy tudományt (diakronikus nyelvészetet kivéve), akár Csham(p)szkit is, pedig egy éves koráig talán bele sem kezd a nyelvtanulásba. Lehet kisgyerekeknek kéne előadásokat tartani? Ilyen cumiszopogató, kollektív kiságyban ugrálás lenne belőle, aztán még akár 100x jobban be is válna, mint a jelenlegi oktatási rendszer. Persze cumi most is van, csak másmilyen.