Mark Lieberman képzeletbeli nyelvi folyóiratok címlapjait mutatja be a Language Logon. A sosemvolt folyóiratok létező képes magazinokra emlékeztetnek, és arra utalnak, hogy nyelvi, sőt, nyelvészeti témákról is lehet(ne) érdekesen, izgalmasan írni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az első címlapot maga Mark Lieberman tervezte egy a nyelvészet jövőjéről szóló előadásához. Mintájául egy másik tudományos-ismeretterjesztő magazin, a Psychology Today (Pszichológia Ma) aktális címlapja szolgált. Lieber szerint így nézhetne ki a Linguistics Today (Nyelvészet Ma).

Nyelvészet Ma
(Forrás: Language Log)

Az újság e számának vezető anyaga az Erotikus logika: mennyire jól olvasod az ellenkező nemet? Lieberman elképzelése szerint ez egy sorozat része lenne: a megelőző rész az Erotikus nyelvtan, az ezt következő az Erotikus retorika címet viselné. Sajnos azt nem részletezi, hogy ezek a cikkek miről szólnának.

Legutóbb két hasonló, részletesebben kidolgozott terv bukkant fel. Az egyik a Mignon Fogarty által kitalált Grammarian (Nyelvész), melynek címlapja a Cosmopolitan (Világpolgár) dizájnjára hajaz.

A nyelvész
(Forrás: Language Log)

A címlap olyan cikkeket ígér, mint a 101 problémás szó, Mit tegyek, ha körkörösen érvel? (Meg fog lepődni!), „Amit a pasim összehord”, Tanítsd, hogy megtarthasd – csak három szó egy héten!, A legsokkolóbb hibáid, A többi négybetűs szó: data, they none, whom és a többi, Öt szó, amelyért megéri harcolni, A nyelvtanlány gyors és mocskos titkai. Látható, hogy a címek elsősorban a női magazinok tanácsadórovatait és hasonló cikkeit parodizálja, és elsősorban nyelvhelyességi problémákat feszeget.

Az  „Amit a pasim összehord” (az eredetiben “Shit My Guy Says” – szó szerint kb. ’szar, amit a pasim mond’) valóban a Cosmopolitan egyik rovata volt, de a többi cím között átértékelődik – úgy vélhetjük, a levélíró olvasók kedvesük megnyilatkozásainak nem a tartalmát, hanem nyelvi megformálását kifogásolják. A „négybetűs szavak” szókapcsolattal az angolban a káromkodásokra és más illetlen kifejezésekre (fuck ’baszik’, shit ’szar’, cunt ’pina’, tits ’csöcs’, dick ’fasz’ stb.) használják, habár természetesen rengeteg négybetűs szó van, mely teljesen szalonképes. Ezt használja ki a tréfa: a felsorolt szavak négybetűsek, de nem szalonképtelenek, viszont használatuk nyelvhelyességi kérdéseket vet fel. A data ’adat’ a latin datum (eredetileg ’adott’, de több jelentésben is használatos, pl. a magyar dátuménak megfelelőben is) többes számú alakja, a mai angolban azonban hol egyes számban, hol többes számban használják mellette az igét. Természetesen vannak, akik szükségét érzik meghatározni, melyik a helyes – a helyzet kissé hasonlít a magyar médiák esetére. A none ’egyik sem’ a not one ’nem egy, egy sem’ szerkezetből ered, talán ezért hiszik sokan, hogy többes számmal nem használható – így a többes szám harmadik személyű személyes névmással (they ’ők’) sem. A whom pedig a who ’ki, aki’ régi tárgyesete, melyet egyre kevésbé használnak, egyes nyelvművelők viszont foggal-körömmel ragaszkodnának hozzá.

Míg a nyelvművelők általában kárhoztatják a nyelvi divatokat, John McWorther éppen abból indul ki, hogy vannak nyelvi divatok, így a divatmagazinok mintájára indulhatnának olyan folyóiratok is, melyek a nyelvi divatokról szólnak. 

Szó
(Forrás: Opinionator (The New York Times))

A lap címe Werd, ami többféleképpen is értelmezhető. Egyfelől lehet utalás a Wired magazinra – habár annak külcsínét nem utánozza –, de maga a szó is valószínűleg ugyanúgy ejtendő, mint a word ’szó’. A szlengben pedig helyeslést vagy valaminek a viccességét fejezheti ki.  

A címlap a régies, rendhagyó múlt idejű igealakokat állítja szembe az újakkal; utal arra, hogy bizonyos ma helytelenített formák – így például jelen időben, egyes szám harmadik személyben a ragtalan igealak használata –elfogadott volt; illetve egy szintén népszerű témára, az angol főnevek igévé válására hívja fel a figyelmet. 

Olvasóinknak csak azt ajánlhatjuk, hogy amíg ezek a lapok nem jelennek meg a standokon, inkább fürödjenek, napozzanak, labdázzanak, szunyókáljanak a strandon, hazaérve pedig olvassák el a nyest legújabb cikkeit.

Forrás

Linguistics: The magazine

What If Grammarians Had Their Own Magazine?

A Matter of Fashion