@baloch: Bocsánat, de a rasszisták olyan tulajdonságok alapján ítélnek, amiről a megítéltek nem tehetnek. Ha viszont én könyvesboltot nyitok, és nemzetinek nevezem, akkor a potenciális vevőket kívánom arról tájékoztatni, hogy mit találnak a boltban. Azzal, hogy néger vagyok, nagy az orrom vagy mandulaszemem van, nem kívánok semmit üzenni – azzal, hogy a könyvesboltomat nemzetinek nevezem, igen. A cikkben azt a megfigyelésemet osztottam meg, hogy azok, akik nemzetinek nevezik könyvesboltjukat, mit akarnak erről üzenni. Véleményem (megfigyelésem) szerint ezek azok a boltok, ahol teljes választékban megtaláljuk Wass Albert vagy Szabó Dezső életművét (utóbbi esetében kivételt képezhet A vogul szóképzés), A Jézus pártus herceget vagy a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét. Tulajdnonképpen mondhatom, hogy biztos vagyok benne: aki kiírja könyvesboltjára, hogy „nemzeti”, pont azt akarja üzenni, hogy ha ilyen műveket keresek, megtalálom.

„a finnugor nyelvelméletre gondolok, mert az bizony több helyen kiegészítésre szorul” Finnugrisztikai kutatások folyamatosan folynak. Ajánlom figyelmébe a szakirodalmi folyóiratokat.

@Fejes László (nyest.hu): "Szó sincs előítéletről, ez tapasztalat."

Akkor sem szabad ilyen általánosító kijelentést tenni, még ha utólag szabadkozással is folytatja, hogy "lehet azért másmilyen is". Ez ugyanaz a hozzáállás, mint a rasszisták hozzáállása az általuk lenézett csoportok felé: ők is tapasztalatból véleményeznek, és ezért hívják őket rasszistának (ők is mondják az általános véleményük mellett: "lehetnek persze köztük rendes emberek is").

Így lesz a "káros"-ból egy idő után "üldözendő", aztán "üldözött", és megtörténik a "Máglyára vele!" Eddig nem szabad eljutni, óvatosabban kell nyilatkozni, még ha ez a személyes véleménye, akkor is (mert ez csak egy egyszemélyes vélemény).

Ugyanilyen alapon károsnak tapasztalom azt a hibás elméletet, melyhez néhány őszhalántékú művelője még foggal-körömmel kapaszkodik, mert az volt az életművük, és nem szeretnék, hogy még életükben átszerkesszék, az éles-látó fiatalok pedig udvariasságból és tiszteletből még nem nyúlnak hozzá (a finnugor nyelvelméletre gondolok, mert az bizony több helyen kiegészítésre szorul).

A Magyar Tudományos Akadémián a nyelvészeten kívüli, múltunkkal és történelmünkkel foglalkozó tudományok művelői már túl vannak ezen a kényelmetlen átszabáson, ezt tapasztaltam a tavaly áprilisi előadássorozat átnézéséből. Feltűnő volt, hogy hozzájuk képest a nyelvészet lemaradt. Az is érződött, hogy miért.

@blogen: „A liberális könyvesboltok is tele vannak uszító és rasszista irodalommal”

Biztos én voltam figyelmetlen, de sosem láttam, hogy egy könyvesbolt „librálisnak” nevezte volna magát... A gugli sem hoz rá sok találatot (www.google.hu/search?q=%22liber%C3%A1lis+k%C3%B6nyvesbolt%22 ), azok közül is csak egy olyan, ahol állítólag az eladó nevezte liberálisnak a könyvesboltot, azt is csak azért, mert lehetett benne dohányozni... (ami, valljuk be, tényleg undorító)

„az ún. nemzeti könyvesboltokban példátlan módon halmozódik fel az áltudományos szemét, de nem minden az és van amit csak ott tudsz megvenni” A cikkben ez áll: „ A nemzeti könyvesboltok a nemzeti dohányboltokhoz hasonlóan káros termékek forgalmazására rendezkedtek be, ám ezek a termékek nem a testi egészségre, hanem a szellemre károsak. Természetesen nem akarjuk azt állítani, hogy a nemzeti könyvesboltok kizárólag áltudományos műveket és szennyirodalmat forgalmaznak – itt is előfordulhatnak értékes kiadványok” Akkor most kivel vitatkozol tulajdonképpen?

@blogen: ps. Az Írók Boltja a libsi könyvesboltok közé tartozik természetesen, ha valaki nem lenne ismerős arra és én félreérthetően fogalmaztam volna.

@Fejes László (nyest.hu): A liberális könyvesboltok is tele vannak uszító és rasszista irodalommal, csak annak a célpontja általában a magyarság. Ugyanakkor például Püskinek a magyar irodalom alapműveinek új kiadásait köszönhetjük, mint az Elsodort Falu például., de alapvető tudományos műveket is megjelentettet, mint Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás című munkája. Könyvesboltba pedig nem ideológiai alapon megy az ember, hanem kiválogatni az őt érdeklő műveket. Igen, az ún. nemzeti könyvesboltokban példátlan módon halmozódik fel az áltudományos szemét, de nem minden az és van amit csak ott tudsz megvenni. Például akármilyen közönsége is volt, mégis az Írók boltjába mindig betértem a Liszt sarkán ha csak arra jártam, mert a kínálatuk egy jelentős szegmense megegyezett az én érdeklődési területemmel.

@VG: Ez is egy változat. Egyébként mihez képest hibás? Autentikusnak egyik modernizált változat sem mondható.

@baloch: Szó sincs előítéletről, ez tapasztalat. És meg vagyok róla győződve. De szívesen várom a tippeket, hogy milyen olyan nemzeti könyvesboltba érdemes ellátogatni, ahol a kínálat fő része nem átudományos és/vagy uszító, rasszista stb. irodalom, hanem a „nemzeti” arra vonatkozik, hogy elsősorban nemzeti klasszikusaink, Jókai, Petőfi, Arany vagy Ady (netalán Radnóti) szépirodalmi műveit, Kossuth, Széchenyi vagy Eötvös József értekezéseit, Bartók és Kodály cédéit stb. árusítják. Nyitott vagyok, szívesen tanulok.

@Rovás Infó: Valóban semmi bajunk nincs a rovásírással. Szerintem ez kiderült más cikkeinkből is, és ebből a cikkből is nehéz lenne ilyesmire következtetni.

„miért pont ezt a színvonaltalan és hibás változatot kellett kiválasztani a Nyest-nek annak ellenére, hogy a piacon megtalálható több, hozzáértők által készített magasabb minőségű megoldás is?” A kérdésre nagyon egyszerű a válasz: ez véletlenül szembejött, mással meg nem találkoztam. Illetve amit még láttam az egyértelműen memory-típusú játék volt, ez viszont többnek tűnt.

Egyébként nagyon érdekes, hogy miután mindenféle gyalázkodás illeti a szerzőt (engem), kiderül, hogy „szakmai érvei többségükben megfelelőek”. Ó. Akkor mivel is van baj? Lehet, hogy a Rovás Infót nem is azért érdekli a cikk, mert a rovásírással kapcsolatos? És miért van szükség e gyalázkodásra? Netán a Rovás Infó fél, hogy olvasója maga nem tud értékítéletet alkotni a cikkről? Hogy mik vannak...

A Nyestnek nem a rovásírással van a baja...

rovas.info/index.php/hu/koezelet/1888-rovas-rossz-reklam

Megjegyzés: Varga Géza íráskutató és Vékony Gábor régész és nyelvész természetesen nem azonos személy. Az itt hozzászóló VG egy nicknév.

Wikipedia: A Kárpát-medencei rovásírás.

A szarvasi késő avar kori hasáb alakú csont tűtartó és a nagyszentmiklósi aranykincs leletről szóló könyvtárnyi irodalom a kincset a 8. századi avarokhoz, a 9. századi bolgárokhoz, vagy a honfoglaló magyarokhoz köti. A fejedelmi étkészlet koráról 200 éve folyik a vita. A Kárpát-medencén kívül még nem találtak (más) olyan régészeti leletet[4], amely Kárpát-medencei rovással készült volna. Ezt a rovást a régészeti leletek alapján ... kizárólag a Kárpát-medencében használhatták a 7-től a 11. századig.

Ha Vékony Gábor régész és nyelvész, egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa, az ELTE Régészeti Tanszékének tanárának megfejtési kísérletéből indulunk ki, akkor a megtalált emlékeken lévő feliratok nagy része magyarul van (pontosabban ősmagyarul), de kisebb részben ogur nyelvű, valamint két szláv és egy ász vagy alán nyelvű felirat is előbukkant.

Vékony Gábor elmélete alapján a Kárpát-medencei rovással rokon a kazáriai rovás (steppei rovás), illetve a Kárpát-medencei rovás leszármazottjának tekinthető a székely-magyar rovás.

Bár nem mindenki fogadja el ezt az elméletet, általában a magyar kutatók a steppei rovást, a kárpát-medencei rovást és a székely-magyar rovást egymással szoros rokonságban álló írásnak tekintik.

A cikkben olvasom: "A nemzeti könyvesboltok a nemzeti dohányboltokhoz hasonlóan káros termékek forgalmazására rendezkedtek be"

Nemcsak hogy elment a kedvem a cikket elolvasni, de hányingerem lett ettől az előítéletes hangnemtől.

Kérem, próbáljon a cikkíró visszafogottabban nyilatkozni olyan dolgokról, amiről nincs meggyőződve, különben én is ki kell, hogy jelentsem: ez a cikk káros az egészségre és a szellemre, ezért nem ajánlom elolvasni se.

Az említett Unicode szabványjavaslat annyira hibás, hogy semmiképpen nem lehet viszonyítási alap. A tőle való eltérés még érdem is lehet.