András nevű olvasónk hívta rá fel figyelmünket, hogy az interneten meglepően sokszor bukkan fel az olybár tűnik szókapcsolat. Nyilván sokak számára nyilvánvaló, hogy itt az olybá tűnik ’úgy tűnik’ szókapcsolat torzult, népetimológiás változatáról van szó: az olybá szó azonban nagyon kivételes: egyfelől a tűniken kívül legfeljebb néhány ige, pl. a vesz és a tekint mellett bukkan fel; másfelől a szerkezete sem világos az – oly ugyan ismert szó (bár a hétköznapi nyelvben aligha használatos), de mi lehet az a bá (a bácsi rövidült alakjához aligha van köze)?

A bár ’vendéglátóipari egység’ szó idekapcsolása fel sem merülhet
(Forrás: Wikimedia Commons / Petr Kratochvil)

Az oly és a bár kapcsolata sem túl értelmes, de azt már megszokhattuk, hogy vannak furcsa bár végű szavaink, melyeknek jelentései nem találhatóak ki az elemeikből: habár, ámbár, ugyebár, nemdebár – és vannak még egy sor olyan szóösszetétel, melyekben egyik tagja kötőszó, de jelentése szintén sajátságos: dehogy(is), hogyne, ugyanis, csakhogy, hanem stb.

Nos, nem csoda, hogy az olybá nem érthető, hiszen minden valószínűség szerint szintén torzult alak. Sajnos A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nem foglalkozik vele, így inkább az internetes forrásokra és a magunk fejére tudunk hagyatkozni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A neten egy – finoman szólva – nem tudományos alapokon nyugvó blog a rendkívül elavultnak tekinthető Czuczor–Fogarasi szótár alapján állítja, hogy az olybá az olyvá alakból ered, ez pedig az oly ’olyan’ tőből és a -vÁ esetragból áll: tehát lényegében a mai olyanná alaknak felel meg. Bár az állítás duplán megbízhatatlan forrásra megy vissza, semmi sem zárja ki, hogy igaz legyen. Számunkra meglepő módon az olyvá tűnik a neten csaknem olyan gyakran fordul elő, mint az olybár tűnik. Van más forrás is, mely szerint az olybá az olyvából ered, de e csak az internetre hivatkozik, pontosabb forrásmegjelölés nélkül – így aztán nem tudhatjuk, hogy megbízhatóbb forrásra alapoz-e.

Egy másik lehetőség, hogy a -b- a középfok -b(b)-jének felel meg: ebben az esetben a mai szabályos olyanabbá alaknak feleltethető meg, és jelentése ’inkább olyanná’ lehetett. Azt nem tudjuk, hogy a tűnik ige vonzata lehetett-e valamikor -vÁ, vagy az alak csak később szokott össze ezzel az igével, amikor már ’úgy’ volt a jelentése.