-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amikor valaki úgy csinál valamit, hogy mások lehetőleg ne vegyék észre, azt mondjuk: suttyomban tette. De mi az a suttyom? Nem titok!
Mint hasonló kérdésekkel kapcsolatban mindig, most is A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárához fordulhatunk. A szótár a következőket írja:
Megszilárdult ragos alakulat : а R[égies]. sutton ’zug, rejtekhely, sut’ főnév (l[ásd] sut a.) határozóragos alakja.
A szótár szerint tehát volt valaha egy sutton alakú szó, mely ’eldugott, elrejtett hely’-et jelentett. (A sut szócikk szerint jelenthetett kifejezetten ’kemencezug’-ot – a kemence háta és a fal közötti teret –, ill. ’eldugott utcácská’-t is.) Ha valaki ilyen helyen csinált valamit, akkor nyilván kevesen tudtak róla – sőt, éppen azért csinálta ilyen helyen, hogy kevesen értesüljenek tettéről. A hallgatók tehát átértelmezték a szerkezetet, és ’titokban’ jelentést tulajdonítottak neki. Ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy a sutton szó kiszorult a használatból. Ez lehet az oka annak is, hogy a tővégi n a rag b-jéhez hasonult, és m lett. (A sut szócikk viszont hoz olyan adatot, ahol rag nélkül is suttyom szerepel: elképzelhető, hogy ekkor még ismert volt az önálló szó is, de döntően már csak a ma is ismert toldalékolt alakot használták.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Arra azonban a szótár sem ad magyarázatot, hogy a szóbelseji -tt-ből miért lett -tty-. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a változás valamikor a 19. század közepén ment végbe: nagyjából egy időben az n > m változással. (Ismét a sut szócikkben találunk adatot arra, hogy a sutnak is volt sutty alakja.)
A sut az újfelnémetből, a sutton a bajor-osztrák nyelvjárásból (< [sutten]) kerülhetett a magyarba, méghozzá bányászati szakszóként. Az egyébként ’földhányás, sánc’ jelentésű szót a bányászok ’vak akna, aknaszerű térség’ jelentésben használták. A magyarban ebből keletkezett a ’rejtekhely, eldugott hely jelentés’, és ebből alakulhattak ki a specifikusabb jelentések. (A mai német irodalmi Schutt jelentése ’(kő)törmelék, hulladék’.) Ma már a sut sem igazán használatos, de bizonyos kifejezésekben (pl. sutba dob) még fel-felbukkan.