-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Olvasónk maga is megmosolyogja kérdését, hiszen tudja a választ. Elmondjuk azt, amit feltehetően nem tud.
A nyelvművelők sokszor mondják, hogy azért kell kerülni az idegen szavak használatát, mert azokat nem mindenki érti. Van azonban, amikor egészen ősi szavainkat sem értjük. Érdekes módon ilyenkor a nyelvművelők nem kerülésüket, hanem megőrzésüket, minél gyakoribb használatukat javasolják, hogy így mindenki megismerje őket. De miért nem ezt a receptet javasolják az idegen szavakkal kapcsolatban is?
Mielőtt olvasóinknak felmenne a vércukruk, eláruljuk, mi volt az az olvasói kérdés, amiről ez eszünkbe jutott. Rendszeres kérdezőnk, Krisztián írja:
Azt a kifejezést találtam ma, egy hírlevélben, hogy „éhomi vércukormérés”. Ezt nem is értettem hirtelen, azt hittem, hogy valami helyhatározóról van szó. Majd, amikor azt láttam, hogy „éhomra (is) kell vércukrot mérni”, hirtelen asszociáltam az éhgyomorra... A google-be írva 1000 körüli találat jött az éhom szóra, bár a találatok nagy része furcsa, kusza honlapokra és fórumokra visz. De tényleg van ilyen szó? :)
A levél végi szmájli bizonyára annak szól, hogy Krisztián is tudja: ha egyszer használják, akkor van ilyen szó. Más kérdés az, hogy mennyire gyakori, a nyelvhasználók mekkora része ismeri, illetve aktívan hányan használják – és hogy hogyan.
A magyar nyelv értelmező kéziszótára például nem is tartalmaz éhom címszót, csupán az éhomra alak kapott szócikket, jelentéseként „Éhgyomorra (, reggeli előtt)” van megadva. Az is kiderül, hogy a éh és a jonh elemekből áll – a -ra toldalékról a szótörténeti megjegyzés már elfeledkezik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nyelvtörténeti korpuszban az éhom 41-szer bukkan fel – mindannyiszor az éhomra alakban.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) is csak éhomra szócikket tartalmaz. Természetesen itt is az éh és a jonh összetételének mondják (de nem feledkeznek meg a -ra-ról sem). De honnan származnak és mit jelentenek, jelentettek ezek az elemek?
Az éh szót ma már magában nem használjuk legfeljebb kifejezésekben (éhen hal, elveri az éhét, éhe a jó szónak stb.) fordul elő, illetve több származékában (éhes, éhezik, éhség; éhenkórász, éhkopp, éhhalál, éhínség stb.) ismerhetjük fel. A szó bizonytalan eredetű, a TESz. szerint talán az eszik igével függ össze, és eredetileg egy ’evő’ jelentésű folyamatos melléknévi igenév volt. Ennél valószínűtlenebbnek tartja, hogy éppen a jonh szó egyik alakváltozatából alakult ki. Az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (UEW, Uráli etimológiai szótár) szerint viszont pont ebből, pontosabban jo, ju változatából ered, a jonkább > inkább, juhar > ihar, juhász > ihász változásokhoz hasonlóan alakult ki. (Az UEW az éhomot az eszik igénél meg sem említi.) A TESz. szerint talán szintén a jonhból származik ugyanígy a régies ihas ’szomjas’, ihazik ’szomjazik’ is, de ebben az esetben azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az eszik – éhes analógiájára alakult ki az iszik – ihas pár.
Ideje tehát egy szempillantást vetni erre a jonhra! Egyáltalán: mit jelent? A nyelvemlékekben ’szív, lélek’, ’epe’, ’ágyék’, ’has’ és ’máj’ jelentésekben fordul elő. Eredetét tekintve ez is összetett szó, az ugor eredetű, ’belső’ jelentésű jo- és a finnugor eredetű, ’has’ jelentésű hon összetételével keletkezett: eredeti formája tehát johon (< juχun), jelentése ’hasbelső, belső szervek’ lehetett – a többi jelentése is ebből vezethető le. Azt, hogy ha az éh is ennek alakváltozata volt, ennek az éhséghez kötődő jelentése pontosan hogyan alakult ki a ’has’ jelentésből, arra a szakirodalomban nem találtunk részletes magyarázatot.
(Forrás: Wikimedia Commons / Luca Boldrini / CC BY 2.0)
Hogy még egy alig ismert szót említsünk: a juha, iha, éha, gyoha stb. ’a szekérrúd szárnyát fenntartó fa’ szintén ebből ered: ez a keresztléc a kocsi alsó részének a belsejében van. (Az iha, éha változatok itt is a fent említett ju- > i- változástípus eredményei.) A jonh van meg a szomjú stb. alakokban is: ez a finnugor eredetű szom- ’éhség, szomjúság’ és a jonh összetétele (eredetileg tehát ’éhes/szomjas has(ú)’). A szomj nyelvújításkori elvonás a szomjas, szomjan alakokból.
Az éhom tehát vagy az ’evő’-ből ’éhes’ jelentésűvé vált éh és az egyre rövidülő johon összetételéből jött létre, vagy a johon már kettéhasadt éh ’éhes’ és jonh ’has’ összetételével. Ezzel azonban a szó kacskaringós története nem ért véget, az éhom -om elemét ugyanis egyes nyelvhasználók birtokos személyragnak érezhették, így kialakult az éhodra, sőt az elől képzett magánhangzós éhemre, éhére alakváltozata is.
(Forrás: Wikimedia Commons / אנדר-ויק • שיחה)