Olvasóink gyakran küldenek helyesírással kapcsolatos kérdéseket, és ezekre gyakran kell olyasmit válaszolnunk, hogy nem tudjuk, esetleg magunk sem értjük vagy ellentmondásosnak tartjuk a szabályozást. Mária kérdésével kapcsolatban is inkább csak a vállunkat vonogathatjuk.

Egy pofonegyszerű kérdéssel fordulok a szerkesztőséghez, ami azonban nekem ma fejtörést okozott. A negyedszázad kifejezést tudom jól, hogy egybe kell írni. Azonban ma egy „Hupikék Törpikék” Társaság negyed százada című esemény meghívójával kapcsolatban elgondolkodtam. Ha egyben írjuk a negyedszázada szót, akkor szerintem az annyit jelent ’huszonöt évvel ezelőtt’. (Negyedszázada, hogy nem hallottam hírét) Mivel itt az elmúlt 25 év teljességéről van szó, én beleképzelem az „év” szót: negyed évszázada – és ez magyarázná a különírást. Vagy nincs mentség, és ez tényleg csak egybeírva volna helyes?

A kérdés egyáltalán nem „pofonegyszerű”. A negyedszázad nem szerepel a Magyar helyesírás szabályinak sem a 11., sem a 12. kiadásában. Szerepel viszont az Osiris-féle Helyesírásban – legalábbis annak rendelkezésünkre álló első kiadásában – a negyed alatt: itt kizárólag a negyedszázad fordul elő, negyed század nincs is, és szerepel a negyedóra is (és negyed óra sincs). Ebből aztán le is vonhatjuk a következtetést, hogy valamiért az ilyen szerkezeteket mindig egybe kell írni. Legfeljebb akkor lepődünk meg, ha a félhez lapozunk, mely alatt nem, de külön címszóként megtaláljuk a félóra ’fél óráig tartó előadás, műsorszám’, illetve a fél óra ’harminc perc’ formákat is. Ugyanitt címszóként fél század szerepel.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Visszatérve alapkérdésünkre: arról, hogy miért mások a szabályok a félnél, mint a negyednél, illetve az óránál, mint a századnál, arról fogalmunk sincs. Érdemes megnézni hát egy másik szótárat.

A Magyar helyesírási szótárban ezekről a szerkezetekről a következőket találjuk:

fél óra (= harminc perc), de: egy nyugodt félóra, egy félórája várlak

[...]

fél század gyalogos

[...]

negyedóra, negyedóránként; három negyedóra; de: egy negyed óra (= egy óra egynegyede); háromnegyed óra

[...]

negyedszázad (= egy század valamelyik kerek egynegyede); de: egy negyed század (= 25 év)

Egyet azonnal megállapíthatunk: ahány szerkezet, annyi „szabály”, de legalábbis annyiféle szócikk. És ahány szócikk, annyi kérdés. Az egy nyugodt félóra, egy félórája várlak szerkezetekben a félóra vajon mi mást jelent, mint hogy ’30 perc’? A fél század miért nincs szótárazva ’50 év’ jelentésben? A negyedóra vajon mennyi, ha nem ’egy óra egynegyede’? Az „egy század valamelyik kerek egynegyede” vajon a „kerek” évszázadokra vonatkozik, vagy bármilyen száz éves időszak negyede negyedszázad?

Akkor ez nem is negyedszázad?
(Forrás: Wikimedia Commons / Chakote Group / CC BY-SA 4 0)

Őszintén szólva nem látjuk értelmét kutatni a megoldást. Feltehetően e kérdés szabályozása nincs rendesen kidolgozva, és a szótárszerkesztők ad hoc módon (és egymásnak is ellentmondva) próbálnak a szócikkekben valamiféle szabályosságot felmutatni (mert azt ugye nem lehet mondani, hogy írja a nyelvhasználó tetszése szerint). Tény viszont hogy az ilyen számnévi jelzős szószerkezetekből alakultak összetételek is: ezt hangsúlymintájuk mutatja. Ennek köszönhető, hogy kialakultak az egybeírt változatok is. A helyesírás szabályozói is elismerik, hogy léteznek ilyen összetételek, azt azonban nem tudják – legalábbis egységesen – meghatározni, mikor melyiket használjuk. (Lehet, hogy nem is lehet, és a nyelvhasználat is ingadozó.)

Azt azonban mindenképpen érdemes megvizsgálnunk, hogy igaz-e az, amit olvasónk állít. Szerinte akkor kellene egybeírni a szerkezetet, ha arról van szó, hogy ’valamennyi idővel ezelőtt’ (és tegyük hozzá: ’valamennyi idő óta’: negyed( )százada várok erre a pillanatra), és akkor külön, ha egy bizonyos időtartamról van szó – azaz nyelvtani terminusokkal szólva egybe, ha a szerkezet határozóként működik, külön, ha megmarad főnévi szerkezetnek (ilyenkor ragokat is kaphat: a társaság negyed százada gyorsan elröppent, a társaság negyed századát ünnepeljük, a társaság negyed századáról emlékeztek meg stb.). Ez a gondolkodás nem teljesen idegen a szabályzattól, hiszen előfordul, hogy éppen a szófajváltás az egybeírás oka (AkH. 11, 136 – igaz, az AkH. 12-ben ennek kevés nyoma maradt: 102, 117).

Észre kell azonban vennünk, hogy bizonyos nyelvi tények ennek az elgondolásnak ellentmondanak. Az egyik ilyen tény az, hogy a ’valamennyi idővel ezelőtt’ és ’valamennyi idő óta’ olyan szerkezetekkel is kifejezhető, melyeket semmiképp nem írnánk egybe:

Huszonöt éve alakult meg a társaság.

Huszonöt éve várok erre a pillanatra.

Ez arra utal, hogy hogy mégsem szófajváltásról lehet szó, hanem ezt a szerkezetet esetrag nélkül használjuk (idő)határozóként. Az, hogy ebben a birtokos személyragnak milyen szerepe van (a birtokos személyrag esetragként viselkedik-e, vagy akár mondhatjuk-e, hogy esetraggá vált), hosszú vitákra adhat okot, de ezekbe most nem folyunk bele.

Sok-sok éve várt pillanat

A másik fontos tény, hogy az ilyen szerkezetekben mindig ott kell állnia a mennyiségjelzőnek (számnévnek):

A műsor már egy órája elkezdődött.

*A műsor már órája elkezdődött.

Két hete elutazott.

*Hete elutazott.

Sok-sok évtizede csak erre várok.

*Évtizede csak erre várok

Ez azt mutatja, hogy a negyedszázada sem állhatna önállóan ebben a szerkezetben, hiszen kellene elé egy számnév – mivel nem kell, adódik a következtetés, hogy a negyed maga a számnév, tehát nem is lehet egybeírni a szóval. Ebből tehát az következne, hogy pont fordítva van, mint olvasónk gondolja, és a negyed százada jelentheti azt (is), hogy ’valamennyi idővel ezelőtt’ és ’valamennyi idő óta’.

A helyzetet kicsit bonyolítja, hogy ennek következtében elvben mondhatnánk, (és írhatnánk) olyat, hogy

^???Három negyedszázada várok erre

– de ez a mondat legalábbis nagyon furcsa lenne, míg a

Háromnegyed százada várok erre

jól hangzik. Ebből az következne, hogy a negyedszázad mint ’25 éves időszak’ nem is létezik – a helyzet azonban ennél bonyolultabb. Egyszerűen arról van szó, hogy a nyelv nem olyan, mint a legó, és mondatainkat nem apró darabokból rakjuk össze.