Mér korábban is írtunk olyan szerkezetekről, melyeket nem lehet helyesen leírni (mint a lavina + mentő + kutya), vagy amelynek a helyes írásmódjával kapcsolatban kapcsolatban a helyesírási tanácsadók sem tudnak egyetérteni (kör + e +mail). János nevű olvasónk egy ezeknél sokkal gyakrabban előforduló kifejezésre hívta fel a figyelmünket:

Az alábbi kifejezésbe botlottam:

idegen+nyelvű+könyves+bolt

meglehetősen gyakori szóösszetétel

Úgy nézem még senkinek sem sikerült helyesen leírni, abban az értelemben, hogy a boltban árult könyvek az idegen nyelvűek és nem maga a könyvesbolt.

Le lehet egyáltalán helyesen írni?

János egy olyan helyre hivatkozik, ahol az idegen nyelvű könyvesbolt szerepel, de gyakran találkozhatunk az idegennyelvű könyvesbolt formával, sőt, az idegen nyelvű könyves bolt formával is – igaz, ez utóbbiak legalább nem a boltok hivatalos elnevezéseiben, hanem cégjegyzékek kategóriáiként szerepelnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Azt határozottan állíthatjuk, hogy a könyvesbolt egybeírandó: ez pont olyan, mint a söröspohár az AkH. 105. pontjában:

Az alanyos, a minőségjelzős és a mennyiségjelzős szókapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, például: (az) anyja nevelte (gyermek), (az) árvíz mosta (töltés), (a) gondatlanság okozta (baleset), (a) porhó borította (lejtő), (a) számítógép ellenőrizte (adatok), (a) traktor szántotta (föld), (a) vihar okozta (kár); általános iskola, egyetértő mosoly, érett gyümölcs, jobb kéz, mezőgazdasági termelés, olvasó lány, orvosi titoktartás; ezer esztendő, öt ujj, sok munka, száz forint, több energia, huszonegy köbméter, két négyzetméter, negyvenöt perc. [...]

Ha azonban a tagok együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybeírjuk őket, például: botcsinálta (= képzettség nélküli), eszeveszett (= őrült), lélekszakadva (= nagy sietve), madárlátta (= hosszabb útról maradékként hazavitt), nyakatekert (= bonyolult), ügyefogyott (= gyámoltalan, félszeg); forgószél (szélfajta), holtág (folyóé), melegágy (a kertészetben), söröspohár (= sörnek való pohár); ezermester (= sok mindenhez értő ember), hatökör (= buta), öttusa (sportág), tizenkétszög (mértani idom). [...]

A mérges kígyónak írandó mérgeskígyó óta azonban tudjuk, hogy nem árt az óvatosság, így megnéztük az AkH. szótári részét. A 11. kiadásban még egyáltalán nem szerepelt a könyves, a 12. kiadásba viszont bekerült Könyves Kálmán és a könyvesház – a fene sem igazodik ki a szerkesztési elveiken, de az ezeknél nyilván gyakoribb könyvesbolt (könyves bolt?) vagy könyvespolc (könyves polc?) nem szerepel. A Magyar helyesírási szótárban, illetve az Osiris Helyesírásában viszont igen, ráadásul egybeírva, fogadjuk hát el, hogy ez a helyes.

Az idegen nyelvű viszont külön írandó az AkH. 127. pontja alapján:

Ha egyetlen képző járul egy különírt szókapcsolathoz, akkor általában megtartjuk a különírást: házhoz szállít, házhoz szállítás. Ha azonban több képző kapcsolódik a különírt alakulathoz, akkor azt egybeírjuk, például: házhozszállítási (szolgáltatás), egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés). [...]

Az idegen nyelv különírandó, ehhez pedig csak egy képző járul, az -ű, ezért továbbra is külön kell írni: idegen nyelvű. Ha azonban ehhez újabb képző járul, az így keletkezett szerkezetet már egybe kell írni: idegennyelvűség.

Forrás: Wikimedia Cmmons / Simon Lee / CC BY-SA 2 0

Az idegen nyelvű könyvesbolt mégsem mondható helyesnek, hiszen ez arra utalna, hogy a bolt idegen nyelvű, nem pedig az ott kapható könyvek. Persze jó kérdés, milyen értelemben lehet egy bolt idegen nyelvű – erre a legkönnyebben akkor kapunk választ, ha megpróbálunk hasonló szerkezeteket alkotni és értelmezni. Így például az idegen nyelvű edénybolt vagy az idegen nyelvű kocsma szerkezeteket valószínűleg úgy értelmeznénk, hogy ott a személyzet idegen nyelven beszél, a társalgás idegen nyelven folyik.

Az idegen nyelvű lemezbolt esetében (már ha ott idegen nyelvű lemezeket árulnak), viszonylag egyszerű a megoldás, az első mozgószabályt kell alkalmaznunk. Az érdekesség kedvéért felhívjuk a figyelmet, hogy a három mozgószabályt korábban, a 11. kiadásban a 139. pont nevezte mozgószabálynak, a 12. kiadásban viszont az ezzel lényegében megegyező 141. pont már kerüli a mozgószabály megnevezést. Számunkra a 141. b) pontban szereplő mozgószabály az érdekes:

Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egész kapcsolathoz járul, az egyébként különírandó részt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz, például: házi feladat, de: kémia-házifeladat.

Ha tehát az idegen nyelvű lemez szókapcsolathoz járul a bolt, akkor szóösszetétel jön létre, melynek az előtagját egybeírjuk, utótagját pedig kötőjellel kapcsoljuk hozzá: idegennyelvűlemez-bolt.

A könyvesbolt esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A bolt utótagú összetételek esetében ugyanis az előtag puszta főnévként áll: edénybolt, élelmiszerbolt, virágbolt stb. Ha új, korábban nem használt boltelnevezéseket szeretnénk alkotni, akkor is így járunk el: kilincsbolt, szörpbolt, krétabolt stb. A könyvesbolt azonban kivétel, mert a főnév -s képzős előtagként szerepel: új szerkezeteket viszont nem igazán tudunk így létrehozni: ezt mutatja a tankönyvbolt és útikönyvbolt (nem tankönyvesbolt és útikönyvesbolt) példája is (igaz, van gyerekkönyvesbolt, de a gyerekkönyvboltot természetesebbnek éreznénk). Ebből következik, hogy az idegennyelvűkönyves-bolt összetételt aligha alkotnánk meg (a tárgyalt szerkezetet nem is ejtjük így!), akkor már az idegennyelvűkönyv-boltnak nagyobb esélye van. Ez persze már nem helyesírási kérdés, de az a tény, hogy nem szívesen alkotnánk ilyen szót, befolyásolhatja azt, hogy szívesen írjuk-e le.

Forrás: Wikimedia Commons / Christine Zenino / CC BY 2.0

El kell azonban árulnunk, hogy az idegen nyelvű könyvesbolt szerkezet jelentésekor vizsgálatakor egy picit csaltunk. Ha ugyanis az idegen nyelvű mozi, idegen nyelvű színház szerkezeteket vizsgáljuk meg, észre kell vennünk, hogy ezeket aligha értelmezzük úgy, hogy ott a pénztárosok, jegyszedők beszélnek idegen nyelven. annak ellenére, hogy a mozi nem bontható fel, a színház pedig bár felbontható, de az elemzésben ez sem segít – ezeket egyértelműen úgy értelmezzük, hogy az ott kínált kultúrtermékek azok, melyek idegen nyelvűek. Ugyanígy lehetséges ez az idegen nyelvű könyvesbolt szerkezet esetében is. Sőt, a svéd könyvesbolt feliratot is bizonyára úgy értelmeznénk, hogy ott svéd nyelvű könyvek (és esetleg Svédországban kiadott más könyvek is) kaphatóak. Úgy látszik, a nyelvekkel kapcsolatos kifejezések ilyen furcsán viselkednek: az angol nyelvkönyv és az angol nyelvtanár szerkezetet is elsődlegesen úgy értelmezzük, hogy ’könyv/tanár, aki/amely angol nyelvet tanít’, holott elvben az ilyeneket angolnyelv-könyvnek és angolnyelv-tanárnak kellene írnunk. (Persze azért nem így írjuk, mert nem is így hangsúlyozzuk, de ezt persze a helyesírás szabályozói sosem ismernék el.)

Ez a szerkezet tehát, akárcsak a forgalmi zavarelhárítás, ha első pillantásra nem is helyes, tulajdonképpen elfogadható. Kissé emlékeztet a csavart fagyizó és a kézműves söröző esetére is: ezekben is nyelvi, nyelvhasználati kérdések kerülnek konfliktusba a szabályzat logikázós nyelvtanával.