@Kiss Gábor: Tisztelt Kiss Gábor!

A nyest nem tudományos folyóirat, nem szoktunk a tudományos folyóiratokban megszokott részletességű hivatkozásokat megadni. A kötet a megjelölt formában is pontosan azonosítható, akit érdekel, megkeresheti, hogy ki adta ki stb.

Tisztelettel:

Fejes László

felelős szerkesztő

@mederi: A nyelv fejlődése nagyon hasonlít a biológiai evolúcióhoz. Ha nem hagyjuk, hogy a nyelv változzon és betöltse a kultúrális "niche"-ét akkor fog használhatatlanná válni.

@szigetva: Vond le, és továbbra se szóljanak bele. Az idegen szakszavak beáramlása nem probléma, mert minden szakmának külön nyelvezete van, 2oo-tól akár 3ooo "idegen" szóval. (Kémiában pl. még több.) Ezekből a nem szakember max. 3o-at ért meg, de még annyit se használ. A technikai és szakszavak nagy része úgyis hamar elavul, volt-nincs - de az se baj, ha 1oo év mulva is megvan.

A tájnyelvi beszélő tanulja meg az iskolában az egységes magyar ÍRÁST és beszéljen úgy, ahogyan jólesik. Majd rájön, ha 2o km-rel odébb már emiatt nem veszik fel egy munkahelyre... Az ilyen megkülönböztetésnek persze csak akkor van létjogosultsága (de akkor van), ha abban a munkakörben hivatalos iratokat kell önállóan szerkeszteni. Mert azt csak egységes nyelven lehet. Azért csak egységes nyelven, hogy 2oo km-nél távolabb is mindenki megértse.

@Krizsa: Na most az a helyzet, hogy a nyelvészek épp azt hangoztatják, hogy nem kell beleszólni a nyelv életébe. Te pedig a 11. hsz.-od alapján bele akarsz, és azt mondod, hogy a nyelvészek nem szóljanak bele. A következtetéseket vonjuk le.

@szigetva: Most mi a probléma? Szerintem csak olyan nyelvésznek volna szabad "irányítgani": egységesíteni - de akkor is inkább csak az ÍRÁST - aki ért annak a nyelvnek a felépítéséhez, szerkezetéhez. Ha (szerintem) korunk hivatalos nyelvészete nem ért hozzá, akkor még az a legjobb, ha egyáltalán nem avatkozik bele. Mert akkor nem javítgat, de nem is árt.

@Krizsa: Akkor most vagy nem vagy nyelvész, vagy nem tartod be a saját ajánlásodat, ugye?

@Jánk István: Hagy el, István. A nyelvnek, ilyen, viszonylag kis területen, mint amekkora az egész KM, egységesnek kell lenni.

Ekkora körzetben NEM KÉPZELHETŐ el megosztott nyelvű adminisztráció, eltérő okmányok, többféle irodalom és oktatás, stb, EGY, mindenki által érthető nyelvnek kell lenni.

Az írásban megtűrhető eltérés a szavak és a nyelvtani megoldások között csak egészen minimális lehet - de a hivatalos iratokban még minimális sem.

A LEROMLOTT kinézetű szállítóeszköz azért alkalmatlan a feladatára, és azért kell a gazdájának szégyelnie magát, (kenyérkereset nélkül maradnia), mert veszélyeztetheti az árut, amit szállít. Ha romlandót szállít, akkor még rövidebb elakadás esetén is tönkremehet az egész - de akkor is lehet baj, ha nem romlandót, mert az meg nem ér oda időben.

A természetes nyelv azonban csak akkor tartható karban, ha ismerjük a többezer év alatt kialakult ALKATRÉSZEIT és finomszerkezetét. A természetes nyelvek legfőbb alkatrészei a gyökvázak és a nagyon nagy szóbokrok szinte az egész nyelvet átszövő értelem-hálózata. Csakhogy ezt a magyar nyelvészet ezt egyáltalán nem ismeri, a kutatását pedig 15o éve következetesen megtagadja. Tehát úgysincs semmi remény, hogy bármit képes volna "igazítani" a nyelven, max. úgy nyúlna hozzá, mint egy kalauz az autószereléshez.

EZÉRT még én is egyetértek - mert ebben a helyzetben még az a legjobb megoldás - ha a nyelvészek tényleg nem szólnak hozzá. Egyetlen hangot sem a nyelvhez.

@kissjó: Nem gondoltam volna de tényleg jó példa a teherautó. Vannak például olyan országok ahol több, máshol kevesebb törvény szabályozza azt hogy miféle autók mehetnek az utakra. A magyar (és úgy általában az európai) túlszabályozáshoz képest az USA-ban nem érzik annyira szükségét hogy hülyének nézzék azt aki alapvető szerkezeti elemeket megváltoztat vagy "zavaró újításokat" vezet be. Utóbbival kapcsolatban, más megközelítés a "zavaró ócskavasak" (egyébként műszaki vizsgán megfelelt, régebbi évjáratú autók mint a "zavartatott" közlőé) utakról való eltávolításának igénye.

Kubában meg magánszemély nem is vásárolhat autót. Nyelvápolás szempontjából akkor a legjobb az lenne ha nem engednénk hogy boldog-boldogtalan csak úgy beszélni próbáljon magyarul amíg le nem vizsgázik?

A cikkben felhozott két példa a magyar nyelvre nekem nem tetszik, nagyon egyoldalúak..

Mint minden szépirodalommal, vallási kulturával, tudományos nyelvhasználattal, szlenggel, tájnyelvekkel, stb. rendelkező nyelv, a magyar is "ezerarcú", és mivel élő, naponta változó, megújuló nyelv.

A köznyelvi változást/ megújulást szabályozni (nyelvművelés) sokunk véleménye szerint szükséges. Minden ami "határtalan" ha nem "nyesik", kezelhetetlenné válik (pl. rá hajunk növekedése és a hajvágás szükségessége)..

@Jánk István: *Kiss

@Kiss Gábor: Tisztelt Kis Gábor! Jogos, köszönöm az észrevételt. Jeleztem a szerkesztőségnek.

@Krizsa: @kissjó: Felfogás kérdése, hogy ki mit tart szégyennek. Egy piszkos teherautó tökéletesen betölti a funkcióját, ugyanúgy szállít mintha csillogna-villogna. Lehet, hogy az ember nem megy vele az operabálba, de pár köbméter fa szállítására alkalmasabb, mint mondjuk egy limuzin. Ugyanez van a nyelvnél is, arról nem is beszélve, hogy attól még, hogy döcögnek az utakon piszkos, kopott teherautók, még nem az összes autó rossz, kopott, mocskos.

@kissjó: A teherautó nagyon jó példa, mert karbantartás nélkül végül annyira tönkremegy, hogy be se indul. De már előtte is, ha ütött-kopott, piszkos, stb. már akkor sem veszik igénybe, mert megszégyeníti azt, aki ilyennel fuvaroz.

Tisztelt Jánk István Úr!

A pontos és korrekt bibliográfia:

Grétsy László 2009: Vallomások: Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről, TINTA Könyvkiadó

Kérem, a következőkben így hivatkozzon az idézett könyvre.

A teherautó nagyon jó példa. Jó példa arra is,hogy használat közben kopik, esetleg romlik. Szükséges rendszeres ápolása és a keletkezett hibák javítása. Vannak alapkövetelmények , amelyeknek meg kell feleljen (ezek lehetnek a megehyezés szerinti alapelvek, szabályok, amelyeket például az MTA Nyelvi Bizottsága tesz közzé), az autő asetében törvényi előírások. Nem lehet alapvető szerkezeti elemeket szabadon megváltoztatni vagy zavaró újításokat gond nélkül bevezetni. A magyar nyelv szabályait mindenkinek követnie ajánlott, a felesleges idegen szavakat és mondatszerkezeteket pedig kerülni illik. A szakértőknek, nyelvészeknek és jószándékú nyelvművelőknek.kötelessége a nyelvápolás

@Szaladó: Bárki mondhatja, hogy pocsék az idő. Csak ne kényszerítse rá ezen véleményét arra, aki szerint szép időnk van.