Európát a reneszánsz kora óta hívják Európának, az ókori értékek feltámasztásának jegyében. Addig csak egyszerűen Keresztény-ként hivatkoztak a kontinensre.

Nagyon alapos kitérő, azonban a kérdező NEM a kérdésére kapott választ. :)

Elírás, javítás: nem 2001-ben, hanem 2011-ben akartam kiadni.

Jaj, hát nem vagyok ám hazudós, hogy egyszer azt írom: több, mint 10.000 magyar szót hasonlítottam össze valamely rokon értelmű héber szóval, késöbb meg (a Gyökök és Gyökerek fórumon)bevallom, hogy csak 7600-at.

Az úgy volt, hogy tavaly már sokat írogattatok a Czuczor szótárról, hogy újra kiadják, megsatöbbi. Hát nagyon ki akartam már adni az összehasonlító gyökszótáramat, de sehogy se értem a végére. Már augusztus volt, már szeptember... még mindig nem. Meg már 3 kötetesnek nézett ki az egész. Honnan lesz nekem annyi pénzem? Kettő is sok. Be kéne már fejezni, és mindenesetre még az idén (2001-ben) kiadni. Gyorsan hozzáláttam "véglegesre" javítani (most se végleges, kísérleti kiadás lett belőle).

Mit lehet itt kidobálni mégis?

Olvas és olvasmány - nyit, nyitogat - szóval a legtöbb kétszótagúnál hosszabbra képzett szót kihagytam. A héber szavak nagy része úgyis csak kétszótagos, minek? Aztán meg nem számoltam többé, mennyi maradt - csak most februárban, utólag.

Számítógéppel? Azzal se tudtam összeszámolni, mert (memória problémák miatt) képtelen voltam egyesíteni az egész 1000 oldalt. S a pdf fájlokat már csak a nyomdaelőkészítőben egyesítették. Nem baj, hamarosan lesz új számítógépem...

Összesen 30 példány létezik a kísérleti, az olvaó könnyebb tájékozódásának érdekében szines kiadásból (méregdrága nyomtatás) ,

amit most még egyszer átjavítok... S ha megint lesz egy kis pénzem, ismét nyomtatok belőle... talán 100-at..

A 30-ból hatot az OSZK-nak, egyet az izraeli Nemzeti és Akadémiai könyvtárnak (itt csak egy példányt kell beadni az új könyvekből) adtam (ingyen). A többit elosztottam a már felnőtt - 6 -leszármazottam és néhány internetes érdeklődő között.

Az MTA-nak, az ELTE-nek, ott külön a Hebraisztikai Tanszéknek is, és még két magyar egyetemnek felajánlottam egy-egy példányt (ingyen) - akik még válaszra sem méltattak.

****************

Szóval biztosan több, mint 10.000 szó hangalakját és ugyanzoknak rokonítható jelentését hasonlítottam össze a két nyelvből. A rokonítások minősége változó, de mindenesetre nagyságrendekkel múlja felül a napjainkban elfogadott finnugor nyelvrokonság szó-rokonításának számosságát..

Az érdekesség itt az, hogy én nem is tagadom a finn-magyar nyelvrokonság meglétét - csak azt állítom, hogy a finnugor nyelvek nem a párezer éves népvándorlások következtében, hanem több tízezer évekkel ezelőtt váltak le az "ősnyelvről". Azt állítom, hogy a "finnes" nyelvűek csakis északra vándoroltak és azóta ott is maradtak. ETTŐL van meg a rokonságuk a magyarral. De a többi ugor nyelvek már érintkeztek és nyelvileg valóban felvették "az egész emberiség" akkori, párezer éves nyelvi készégeit. Például olyan beszédhangokat (öt darabot), amik a finnben azóta sem léteznek.

Tehát, ha az emberiség ősnyelve mégsem európai volna, hanem afrikai, akkor a finn-magyar nyelvrokonság nálam is megmagyarázhatatlaná válna:-)..

@Fejes László (nyest.hu):

Ok, és köszönöm!

@elhe taifin: Mi már régóta figyeljük ezt a blogot. Ha írnál egy mailt, akkor meg tudnánk beszélni.

@Nước mắm ngon quá!:

Ok, benne vagyok!

Adok egy e-mailcímet - titkosítva :)

(hepburn átírással): きくち．あんず＠ジーメール．コム　　:)

@elhe taifin:

Gondoltam, hogy van sok ilyen mű jelent már meg, nem szántam úttörőnek a blogot vagy alapkutatásnak, a cél az lenne, hogy a magyar nyelvű, nyelvek iránt fogékony olvasóknak adjunk egy rövid, magyarul elérhető betekintést ebbe az érdekes rendszerbe – a teljesség igénye nélkül. Magyarországon még mindig szűkkörűnek mondható a szélesebb társadalom érdeklődése ezek iránt a nyelvek iránt, egy vidéki könyvesboltban pl. nagy szerencse kell, ahhoz, hogy valaki egy antikvár vagy akár új koreai/japán/vietnami műhöz hozzájusson. Ha pár embernek felkeltjük az érdeklődését, már megérte, ha nem senkit sem érdekel, akkor legalább mi magunk kapunk egy jobb képet a témáról.

Régészet már az alapfeltevéshez kellett: hogy ha az emberiség kifejlődése, a tud. mai állása szerint egycentrumos volt - akkor a fajspecifikus emberi nyelv kezdete is egycentrumos kellett legyen. Persze RUDI-ból indultam ki, vagyis a Kárpát medence, mint centrum feltételezéséből. Csakhogy RUDDI még majom-hominida volt és a feltételezhető további leletek 3-4 km mélyen nyugszanak a földben a volt Pannon-tó mélyén.

Bizonyítani tehát (régészeti leletekből) nem, csak lehetőségként vetem fel az emberiség európai eredetét.

A tud. szerint az emberi beszédkészség legkevesebb 2 millió éves (Broca terület megléte a hominida leletek agyában). Szerintem ez sokkal több (millió év), de mivel régészeti leletekkel ezt sem tudom bizonyítani - csak feltételezni - meghagyom a lehetőséget annak is, hogy az ember mégis Afrikában fejlődött ki.

A magyar és a héber gyökök (mássalhangzó vázak) elég nagy része (kb. 30%-a) visszavezethető a természeti hanghatásoknak az ember általi utánzására. Problémát az okoz, hogy ha erurópainak tételezem fel az ősnyelvet, az európai reprezentáns ősember a neandervölgyi, aki biztosan nem volt még birtokában az artikulált beszédkészségnek ("rossz gége"), hanem inkább "mássalhangzó beszédű" volt. A mássalhagnzókból sem tudott azonban sokat kiejteni (előreugró arc, "rosszabb szájzár").

Innen én arra következtetek, hogy ennyi -? mindenesetre sok - ősgyök megtalálható lesz MINDEN ma is élő gyöknyelvben (magyar, héber, arab),

de a többi, nem gyöknyelvben is nagy számban kellett fennmaradniuk.

Még a könyvem bevezető része sem ismertethető itt, de mivel ez a rész csak 65 oldal az ezerből, ezt nem megtehelő elolvasni annak, akit érdekel.

A könyv kísérleti kiadása egyelőre csak az OSZK-ban található meg 6 példányban: Krizsa: Hun gár ha hungár? - Hol lakott a táborlakó? címen.

@elhe taifin:

Hú, most megfogtál. Még sose számoltam össze az 1008 oldalas összehasonlító szótáram magyar szavait (mert a magyar szavakat tekintettem alapnak). Kéziszótár terjedelmet dolgoztam fel a két ma élő nyelvből. Kb. 260 mássalhangzó gyökvázat (de nagyon kevés csak magánhangzóból álló gyökszó is van mindkét nyelvben),

1800 egyszótagú és... 10.000-nél mindenesetre számosabb többszótagú magyar szó szerepel benne. De nem egyedül dolgoztam, hanem volt egy, elsősorban az adatbázist összeállító segítségem is. Ő a könyv másik szerzője.

@Krizsa: Az ön gyökelméletét vagy gyökhasonlításait régészetileg hogyan lehet igazolni ? ( ön írta elhe taifin-nak,h. régészeti ismereteket is tanult a könyvének elkészítéséhez )

@Nước mắm ngon quá!: Felhíva, ha régiesen, rendhagyó "hí" tövet használsz (hívok, hísz, hí, hívunk, híttok, hínak; hí+va). Felhívva, ha mai sztenderd "hív" alakból indusz ki (hívok, hívsz, hív, hívunk, hívtok, hívnak; hív+va).

(Ugyanígy: fúva vs. fújva)

@Nước mắm ngon quá!: Igen! Feltétlenül csináljátok!

@Nước mắm ngon quá!:

A hozzászólásomban előfordulók hibák zavaróak, de remélem érthetőek, viszont a "felhíva"/"felhívva" (vö. téve, olvasva, stb.) alakokon elgondolkoztam és nem tudtom eldönteni melyik a helyes, gyanúm szerint az utóbbi.