-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az alábbi videóban Jane Goodall híres etológus, primatológus arról vall, miért szükségesek az érzelmek a kutatáshoz.
A tudósoktól hideg racionalitást várunk. Ha egy kutatónak érzelmei vannak a kutatási tárgyával kapcsolatosan, félő, hogy elveszti az objektivitását, így tudományos tevékenysége hasztalanná válik. Ezeket a sztereotípiákat őrizzük magunkban a tudományossággal kapcsolatosan. Csakhogy azt is pontosan tudjuk, hogy a tudós is ember, tehát emberi érzelmei vannak. Korábban is előkerült már ez a téma nálunk, most pedig egy videót ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyen egy híres tudós vall kutatásaival kapcsolatos érzelmeiről...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jane Goodall etológus, antropológus, a főemlősökkel foglalkozó kutató, aki egész életét csimpánzai és egyéb állatok között töltötte. Az alábbi riportban arról beszél, miért tévedés azt hinni, hogy a kutatónak nem lehetnek érzelmei vizsgálati „tárgyával” kapcsolatosan. Sőt, ő egyenesen azt állítja, hogy nem is lehet igazán jó tudós az, akiből hiányzik az empátia. Az empátiához pedig bizony az érzelmeket is működtetnünk kell...
Jane Goodall azzal kezdi, hogy mindig is lenyűgözte a teremtmények sokfélesége. És ahogyan emberi lényekről beszélhetünk, ugyanúgy, ugyanazzal a tisztelettel és empátiával mondhatjuk, hogy vannak csimpánzlények, kutyalények stb. Elmeséli azt is, hogy korábban mennyien kritizálták, hogy az állatokra is az emberek jelölésére használatos személyes névmásokkal (angol: he, she; magyarul: ő) utalt, mintha azoknak személyiségük, érzelmeik, emberi tulajdonságaik lennének. És valóban: Jane Goodall így is gondolja.
Azt is sokan furcsállták, hogy kutatóként miért ad nevet a csimpánzainak. Mások szerint az objektivitás a számozást, az egzaktságot követelte volna meg. Csakhogy, mondja, miért is ne adott volna nekik nevet? Mindennek nevet adunk, ami él és közel áll hozzánk. Ha nem nevezte volna el a csimpánzokat, akkor képtelen lett volna róluk egységes képet kialakítani, és emlékezni rájuk, megkülönböztetni őket. Így viszont megismerte mindegyiknek a saját személyiségét.
Erre sokan mondták, hogy mégis számoznia kellett volna az állatokat, hogy megőrizhesse a tudományos objektivitását. Mert az objektivitáshoz nem szabad azonosulni a tárggyal, nem szabad empatikusnak lenni. Csakhogy Jane Goodall szerint itt téved óriási a tudomány. Azt mondja, ez az a hozzáállás, amely végül etikátlan viselkedéshez vezet. De empátia kell a kutatáshoz magához is: empátia nélkül nem tudunk értelmes kérdéseket föltenni az állatok viselkedésére vonatkozóan, és nem tudjuk ezeket a hipotéziseinket tesztelni.