Chaser nevű olvasónk a következő panaszos hangú levelet küldte nekünk:

A minap olvastam a rólam szóló beszámolót 444-en, és őszintén szólva megdöbbentett (és kicsit meg is sértett), hogy kutyába se vesznek, és az ami névmással utalnak rám. Magyarul még nem tudok tökéletesen, ezért kérdezem tisztelettel, hogy ha egy kutyáról van szó, akinek (aminek? – brrr.) ráadásul a neve is szerepel a mondatban, milyen vonatkozó névmással kell rá visszautalni: ami, amely vagy aki?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kutya nehéz ebben igazságot tenni! Egyrészt megkövetjük Chasert, és igazat adunk neki: felháborodása teljesen jogos a kifogásolt címmel kapcsolatban:

Ismerje meg Chasert, a border collie-t, ami megtanult 1022 szót

Hogy nemcsak személyes érzelmekről van szó, azt jól mutatja, hogy a cikk alatt több olvasó is kifogásolja az ami vonatkozó névmás használatát Chaserrel kapcsolatban. Van, aki szerint inkább az aki, mások szerint inkább az amely lenne a megfelelő vonatkozó kötőszó.

Másrészt azonban értjük, miért szerepel ami a címben. Létezik és igen elterjedt ugyanis az a nyelvművelő álláspont, hogy az aki névmás csak személyekre (emberekre) vonatkozhat. Ha bizonytalan, hogy személyről van-e szó, vagy ha állatról van szó, akkor – például a Nyelvművelő kézikönyv szerint – az amely vagy az amelyik névmás használandó: Chaser, a border collie, amely/amelyik megtanult.... A 444 cikke az amely helyett a köznyelvben gyakoribb ami-t használja – valószínűleg ilyen okból.

Border collie
(Forrás: Wikimedia Commons / Thomas Vaclavek / CC BY-Sa 2.0)

Meg kell azonban jegyezni, hogy még a Nyelvművelő kézikönyv is idéz olyan irodalmi példát, amelyben aki-val utalnak állatra: „irigylem a nyulat, aki úgy tud futni, ahogy én soha” (Veres Péter). És a hétköznapi tapasztalatunk is az, hogy azokra az állatokra, amelyek kedvesek, fontosak a számunkra, amelyeket elnevezünk, hajlamosak vagyunk személyként gondolni, így személyként utalni rájuk: Akkor ölembe ült Marci, akit egész este simogattam. (Marci természetesen egy macska.) De például egy medveállatkáról már másképp fogalmaznánk: Megláttam a mikroszkóp alatt a medveállatkát, ami tényleg hasonlított egy medvére.

Chaser különleges képességeiről és tanulási módszereiről a nyesten korábban már többször is beszámoltunk.

Így a nyest, aki többnyire megengedő nyelvi kérdésekben, azt az álláspontot képviseli, hogy mindenki használja azt a vonatkozó névmást, amelyik neki a legjobban hangzik. Nem kell feltétlenül az amely-t vagy az ami-t használni csak azért, mert állatról és nem emberről van szó.