A szabadsága alatt krimit olvas vagy rejtvényt fejt? Dokumentumfilmeket néz és nem valóságshow-kat? Van egy rossz hírünk: igazából tök mindegy, mit csinál, ezek mind hiábavalóak! Szakértők ugyanis újabban azon az állásponton vannak, hogy a modern technológia, az étkezési szokásaink és általánosságban a modern élet roncsolja az agyunkat, korlátozza az idegpályákat, így lassúbbá, ostobábbá válunk, azaz egyre kevésbé lesz önálló gondolatunk. Ezeket a szakértői véleményeket a The Telegraph gyűjtötte egybe.

A University of Montreal kutatói által a közelmúltban végzett vizsgálatból az derült ki, hogy a nagy mennyiségben fogyasztott telített zsírsavaknak komoly pusztító hatásuk lehet az agyi funkciókra: károsítják azokat az idegpályákat, amelyeknek a motiváció kialakításában van szerepük, és ráadásul egyfajta addikcióhoz is vezetnek.

Minderről kevés szó esik, ugyanis az 1930-as évek óta az emberek átlagos IQ-ja folyamatosan emelkedett – a javuló életkörülményeknek, a táplálkozás és az oktatás fejlődésének köszönhetően. A felfelé ívelő folyamat egészen az elmúlt évtizedig tartott, azóta azonban az IQ szintje nemhogy stagnál, de folyamatosan csökken. Az elmúlt 50 évben összesen 1 IQ-ponttal csökkent a kollektív intelligenciánk. Hogy gátat vethessünk ennek a butulásnak, nem árt tudni, konkrétan mi is az, ami tönkreteszi az agyunkat. Íme hét dolog.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. Zsíros ételek

A olajtól, zsírtól ázó ételek – a szalonna, a bundáskenyér, a tojásrántotta stb. – gátolják az agyban a dopamin működését. Ez a neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) felelős a motiváció kialakulásáért. Patkányokon végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a zsírban gazdag étrend akadályozza a kognitív rugalmasságot, növeli a reakcióidőt, károsítja a memóriát és depresszív állapotot idéz elő. Ezen kívül a zsíros ételek rendszeres fogyasztása hangulatingadozást, drogfüggőséget és elhízást is okozhat. Ezen kívül a telített zsírsavak is úgy működnek, mint az addiktív szerek: minél többet fogyasztunk belőlük, annál többet kívánunk belőlük.

Forrás: Wikimedia Commons / Miss O’Crazy / CC BY 2 0

2. Multitasking

Earl Miller neurológus, az MIT kutatója többek között a figyelem megosztásával foglalkozik. Szerinte az agyunk nem arra való, hogy egyszerre több dolgot csináljunk, azaz nem jó az úgynevezett multitaskingban. Elmondása szerint nincs is olyan, hogy valóban egyszerre több dolgot csinálnánk, csupán arról van szó, hogy nagyon gyorsan kapcsolunk át egyik feladatról a másikra. Ennek azonban minden egyes átkapcsoláskor megvan a maga kognitív ára – mondja a kutató.

Amikor „multitaskingolunk”, gyorsabban használja fel az agyunk a glükózt, tehát az agyunk gyorsabban kimerül és összezavarodik. „A multitasking megakadályozza a mély, kreatív gondolatokat amikor csak ide-oda kapcsolgatunk” – mondja Miller. Ennek a mechanizmusnak az eredménye az, hogy kevésbé eredeti és felszínes gondolataink lesznek.

Ha éppen csak az e-mailünkre pillantunk rá valamilyen faladat elvégzése közben, az IQ-nk átlagosan 10 ponttal csökken, hiszen a figyelmünk elfordul a feladattól. A multitaskingnak azonban nemcsak hosszútávon vannak meg a veszélyei, egészen nyilvánvalóan akut problémákat is okozhat – gondolunk a vezetés közbeni telefonálásra. Amikor multitaskingolunk, az agyunkat elönti a kortizon (a stresszhormon) és az adrenalin; ezeknek az anyagoknak a jelenléte szintén akadályozza a tiszta gondolkodást.

Forrás: flickr

3. Guglizás

Nagyszerűnek tartjuk, hogy bármilyen információhoz hozzáférhetünk a nap 24 órájában és gyakorlatilag bárhol az okostelefonunknak és a Google-nek köszönhetően. Ez azonban nemcsak áldás, átok is. Ugyanis az, hogy minden információ mindig hozzáférhető – a telefonszámok, a receptek, a nevek, a különböző programok, sőt akár az is, hogy a barátaink éppen hol tartózkodnak –, azt is jelenti, hogy nem kell használnunk a memóriánkat.

Az agyunkban a hippokampusz felelős az új emléknyomok tárolásáért. Ha a guglizás magát a hippokampuszt nem is befolyásolja, arra hatással van, hogy milyen módszerrel raktározzuk el benne az új információkat. A Columbia University kutatásából például az derült ki, hogy manapság könnyebben visszaemlékszünk arra, hogy hova mentettünk el egy információt, mint magára az eltárolt információra. A Microsoft által végzett kutatások szerint pedig az egy dologra irányuló figyelmünk ideje az elmúlt 15 évben 12 másodpercről 8-ra csökkent.

Forrás: Wikimedia Commons / Azeliad / CC BY-SA 3 0

4. Gyümölcscukor

Egy 2012-ben, a UCLA-n készült kutatás szerint a fruktóz (a gyümölcsökben és a zöldségekben található cukor) jelentősen lassítja az agyműködést azáltal, hogy az inzulinnak az agysejteket serkentő működését befolyásolja. „A cukorra (a glükózra) természetesen szüksége van az agyunknak” – mondja Dr Sarah Brewer orvos-dietetikus, ugyanakkor a cukor agykéregre gyakorolt pusztító hatásaira is figyelmeztet. „Az agysejteknek szükségük van a működésükhöz a glükózra, de ha rövid időn belül túl sokat kapnak, akkor hirtelen túlpörögnek.”

5. Valóságshow-k

Ugyan meggyőző bizonyíték egyelőre nincs rá, de a kutatók régóta úgy sejtik, hogy a tévés realityk megrohasztják az agyunkat; és minden bizonnyal igazuk is van. Egy osztrák kutatásban Markus Appel pszichológus 81 önkéntessel végzett kísérletet. A résztvevők egy részének egy futballhuligán életéről szóló álrealityt kellett nézniük egy napon át, majd egy általános műveltségi tesztet kellett kitölteniük. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik a realityt nézték, rosszabbul teljesítettek a teszten, mint azok, akik nem nézték. Appel szerint ez az úgynevezett médiaprimingnak köszönhető, azaz annak, hogy amit nézünk és hallunk, befolyásolja a viselkedésünket, és – ahogy a kísérletből kiderült – kihat a kognitív teljesítményünkre is.

Forrás: Wikimedia Commons / LOSTANOS.CL / CC BY-SA 3 0

6. Jetlag és más alvásmegvonás

Mindnyájan tapasztalhattuk, hogy a jetlag következtében egy-két napig kissé nyomottak vagyunk. Valójában azonban egy-egy ilyen, a bioritmusunkat megzavaró alvásmegvonásnak heteken át tartó butító hatása van. Hörcsögökkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy a bioritmusuk megzavarása felére csökkentette az új neuronok keletkezését a hippokampuszban, azon az agyterületen, amely többek között a memóriáért felelős. Az alvásritmus megzavarásának azonban még hónapokkal később is érezhető volt a hatása.

A hörcsögök tanulási képességei is romlottak a bioritmus megzavarásának következtében. „Mindez azt mutatja, hogy akár utaskísérőként, akár ápolóként dolgozunk, a napi bioritmusunk rendszeres megzavarása hosszú távon kihat a kognitív képességeinkre és a viselkedésünkre” – mondta el az eredményekkel kapcsolatosan Lance Kriegsfeld, a University of California at Berkeley professzora.

Forrás: Wikimedia Commons / Katsuhiko Tokunaga/SuperJet International / CC BY-SA 2.0

7. Rágógumi

Korábbi kutatások alapján azt gondolták, hogy a rágózás jó dolog, legalábbis serkentőleg hat az agyműködésre. A rágózás fizikai aktivitás, ami serkenti a vérkeringést az agyban, ami pedig a kognitív teljesítmény javulásával jár – gondolták eddig. Egy újabb kutatás azonban megcáfolta ezt az elméletet: egy kísérletből az derült ki, hogy a hosszú ideig, órákon át tartó rágózás inkább elvonta a résztvevők figyelmét a feladatukról. Ezért a kutatók inkább azt javasolják, hogy amint elment a rágógumi íze, inkább köpjük ki.

Forrás

7 everyday ways you are ruining your IQ