-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy 1992-ben készült filmet néztünk meg, ami valós történeten alapul. Egy beteg kisfiú közgazdász édesapja orvostudományi kutatásba kezd, és komoly felfedezést tesz. Ennek alapján saját szakállára elkezdi gyógyítani a fiát... Hatalmas teljesítmény? Őrült felelőtlenség?
Húszezer fiúból egyet érint az a betegség, aminek a megértésébe belekóstolhat az, aki megnézi a Lorenzo olaja (Lorenzo’s Oil) című 1992-ben készült holywoodi filmet, ami egy valós történetet dolgoz föl, olyannyira, hogy a szereplők nevei is a valós szereplők nevei. Lorenzo, egy olasz-amerikai kisfiú az a bizonyos egy volt a húszezerből: 6 éves korában észlelték az első tüneteit; a diagnózis után legfeljebb két évet jósoltak neki – folyamatosan romló állapotban. Végül 2008-ban hunyt el, 30 éves korában. Hogy történhetett meg ez a csoda? – Ezt meséli el a Lorenzo olaja című film.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A film főszereplője Lorenzo Michael Murphy Odone a valóságban 1978 májusában született Augusto és Michaela Odone első és egyetlen közös gyermekeként. Gyermekkorának egy részét Afrikában töltötte – ezen a ponton kezdi el mesélni a film a történetét. Lorenzo 6 éves volt, amikor ritka betegségének első tünetei (hiperaktivitás, dührohamok, csökkent hallás) jelentkeztek. A szülők és a nézők számára fokozatosan derül ki a vizsgálatok és az újabb ijesztő tünetek megjelenése közepette, hogy fiukkal nagy baj van.
Amikor végre megvan a diagnózis, és a titokzatos kór nem titokzatos többé, az sem hoz megkönnyebbülést a család életébe. Lorenzo esetében a diagnózis egyet jelent a halálos ítélettel: ALD-ben, azaz adrenoleukodisztrófiában szenved. Ez egy örökletes betegség, amely az X-kromoszómához kötődik: az anyák tehát hordozói a betegségért felelős génnek, fiaiknak pedig 50 százalék esélyük van arra, hogy megússzák a betegséget. Lorenzo nem úszta meg: a hibás gént örökölte anyjától. Ennek eredményeképpen bizonyos enzimjei nem képesek lebontani a hosszú láncú zsírsavakat, amelyek felhalmozódnak a szövetekben, és hatalmas pusztítást végeznek. Elsősorban a központi idegrendszerben halmozódnak föl, ahol az idegsejtek axonjait körülvevő mielinhüvelyt bontják le. (Ez elengedhetetlen az ingerületátvitelben.) Így gyakorlatilag működésképtelenné teszik az agyat.
A filmben mindvégig érzékelhetjük, hogy a katolikus szülők számára nem elhanyagolható a hit, és az, hogy bízzanak a csodában. Ez azonban egyáltalán nem kerül a történtek középpontjába, így egyáltalán nem kerül ellentmondásba a kutatószellemmel és a tudományos igazságok keresésével. A film érzékletesen, de nem eltúlzott drámaisággal mutatja be a fiú leépülését, és ezzel együtt a szülők harcát – elsősorban az idővel. Augusto és Michaela ugyanis – mihelyst kiderül számukra, hogy az orvostudomány a 80-as évek elején elég keveset tud fiuk betegségéről – önálló akciók keretében kutatni kezdik, mi menthetné meg Lorenzo életét. ALD-specialista orvosuk azzal biztatja őket, hogy nyugodtan nézzenek utána a betegségnek, úgyse fogják érteni a cikkeket. Ez azonban nem tántorítja el a szülőket...
Augusto először munkája mellett, éjszakánként jár a könyvtárba, Michaela pedig otthon kutat, amíg Lorenzo nem szorul 24 órás ellátásra. Az első komolyabb fölfedezést Michaela teszi, ez azonban nem hozza a várt eredményeket. A film jól érzékelteti, hogyan küzdenek a szülők fiuk halálának állandó fenyegetésével, a reménytelenséggel, az újabb és újabb kudarcokkal, és a magukra hagyatottsággal. És hogy hullámokban, újra és újra hogyan lendülnek tovább, hogyan találják meg újra és újra a reményt. Persze a család élete ebben a helyzetben nem lehet konfliktusmentes: a maguk módján mindketten belebetegednek a tehetetlenségbe és az anya az önvádba.
A film ezen a ponton kimondatlanul is föltesz néhány nagyon nehéz kérdést. Mi a fontosabb: az, hogy megtalálják a gyógymódot (ami, valljuk be, őrültségnek tűnik), vagy az, hogy a gyermekük mellett legyenek, amíg az még él? Érdemes-e, etikus-e megállítani a betegséget, és konzerválni egy igen rossz állapotot csak azért, hogy elmondhassák, a fiuk biológiailag él? Szabad-e, etikus-e hamis reményeket kelteni más ALD-es szülők számára a gyógymóddal kapcsolatosan? – A film megmutatja az egyes szereplők szempontjából ezeket a kérdéseket, de szerencsére didaktikus válaszokat nem ad rájuk.
Ahogy Lorenzo állapota romlik, a szülők szerepei is megváltoznak. Míg az apa marad a fáradhatatlan kutatásnál, addig az anya egyre több időt tölt gyermekével. Ő az, aki nem hajlandó elfogadni, hogy Lorenzo egy roncs, akiből már nem lehet egészséges ember, nem hajlandó lemondani a gyermekéről. A film talán legerőteljesebb jelenete az, amikor Michaela megkérdezi a férjétől, mit lát ő még Lorenzóból abban a rossz állapotban. A férj végül annyit mond, hogy bármilyen állapotban legyen is, Lorenzo az ő fia. A film története úgy ér véget, hogy Augusto végül rájön arra, hogyan lehet a hosszú láncú zsírsavaknak a szervezet általi szintézisét megakadályozni. Kétféle olaj vegyítésével sikerül egy olyan anyagot előállítani – ez Lorenzo olaja –, ami a vér zsírsavszintjének normalizálódását eredményezi, azaz elvileg előállítja azt az állapotot, amely nem pusztító többé. A film lehetséges happy endesítésére az utolsó jelenetekben azt látjuk, hogy Lorenzo állapota javulni kezd: kommunikál a külvilággal, jelét adja annak, hogy érti, mi zajlik körülötte. Ez azonban valószínűleg már a jótékony fikció része: az elpusztult mielin nem nő magától vissza. Közben a film arra is tesz utalást, hogy Augusto következő kutatási projektje éppen a mielinszintézis megértését célozza.
A történet vége a valóságban azért nem ennyire pozitív: klinikai vizsgálatokból az derült ki, hogy Lorenzo olaja valóban hatásos azoknál a gyerekeknél, akiknél nem jelentkeztek még a tünetek. Azoknál azonban, akik már előrehaladott állapotban voltak, az olaj nem tudta megállítani a betegséget; ezek a fiúk az olaj ellenére is meghaltak. Lorenzo azonban 30 éves koráig élt, 2008-ban halt meg. Apja, Augusto Odone tiszteletbeli orvosi címet kapott, és 80 évesen halt meg 2013 októberében. A betegséget azonban gyógyítani a mai napig sem lehet.
Az Odone család története és a film olyan kényes kérdéseket is feszeget, mint az orvostudomány (és általában a tudomány) fejlődésének kérdése. Auguzto példája egyrészt bizonyítéka annak, hogy a tudás bárki számára elérhető lehet, és azt használva bárki tehet új fölfedezéseket. Ugyanakkor a film arra is rávilágít, hogy a szülők viselkedése mennyire nem illeszthető össze az orvostársadalom (és általában a társadalom) működésével. Kívülről nézve ugyanis a gyermekük életét megmenteni kívánó szülők tettei igen felelőtlennek, sokszor vakmerőnek, már-már őrültnek tűnnek. Szerencse, hogy a film nem vonja le a tanulságot: megmutatja a főbb álláspontokat, és a nézőre bízza a véleményalkotást.
Források, további olvasnivaló
Lorenzo olaja – magyar nyelvű ismertető az ALD-ről