nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Erdőn innen, erdőn túl...
Meddig fut az etimomókus az erdőbe?

Természetesen a közepéig. Az erdőket járjuk, több földrészen. Vad kaland, de így kerek a világ!

Fejes László | 2014. december 12.
|  

Azt sokan tudják, hogy Erdély neve az Erdőelvéből rövidült, ebben az elv nem a ma ismert elv (mely nyelvújítási szó), hanem egy ugor eredetű ’másik oldal, valamin túl fekvő terület’ jelentésű szó. Az erdő viszont belső magyar fejlemény, történetileg ugyanaz, mint az eredő: az ered eredeti jelentése ’sarjad’, a szót pedig kezdetben kizárólag fiatal erdőkre használták, innen általánosult mindenféle fával sűrűn benőtt terület nevévé.

Az eredeti ’erdő’ jelentésű szavunkat ma egészen más jelentésekben használjuk: ez a finnugor eredetű vad. A vadállat elnevezés tehát nem az állatok agresszivitására utal, hanem eredetileg ’erdei állat’. Az erdőre ismeretesek más szavak is.

A Tihanyi Alapítólevélben felbukkanó monarau kerekv [monarau kerekü] ’mogyoróerdő’-t jelent. A kerek ma már nem él ’erdő’ jelentésben, de a mesékben még megmaradt a kerek erdő kifejezés. A szó ’erdő’ jelentése a melléknévi ’nagy kiterjedésű, egész látóhatárt betöltő’ jelentésből alakult: az erdőben a látóhatár leszűkül, az erdő belülről mindig hatalmasnak látszik.

Futóverseny útvonala a Gödöllői-dombságban. A keskeny erdősávban a versenyzők úgy érezhették, mintha hatalmas erdőségben futnának
Futóverseny útvonala a Gödöllői-dombságban. A keskeny erdősávban a versenyzők úgy érezhették, mintha hatalmas erdőségben futnának
(Forrás: Fejes László)

Erdély nevét latinra Transilvania (vagy Transylvania) alakban szokás fordítani, a latin elnevezést szokás használni az angolban is. Régebben előfordult az Ultrasilvania fordítás is. Mindkettőben a latin silva [szilva] ’erdő’ (de ’gyümölcsös(kert)’ is) szót ismerhetjük fel (a -n melléknév-, az -ia országnévképző). A szó egy indoeurópai tőre megy vissza, mely az ’erdő’ mellett ’hegy’-et is jelentett. A magyar szilvának ehhez semmi köze, az a szláv sliva [szliva] szóból származik, feltehetően a *sziliva formán keresztül alakult ki mai alakja.

Transylvania mellett a másik ismert ...sylvania az amerikai állam, Pennsylvania. A penn azonban nem latin szó, hanem walesi, jelentése ’fej’ – mai írásmódja pen. Itt azonban nem e jelentésében, hanem William Penn angol admirális tiszteletére szerepel. Az admirális pénzt adott kölcsön II. Károly angol királynak, aki azt amerikai földekkel fizette vissza fiának. Az apjával azonos nevű fiú először New Walesnek, azaz Új-Walesnek kívánta elnevezni a tartományt (ahol a telepesek többsége walesiül beszélt, angolul nem is tudott) – később Új-Walesek létrejöttek a mai Kanada és a Ausztrália területén is.

Erdő Pennsylvaniában
Erdő Pennsylvaniában
(Forrás: Wikimedia Commons / Nicholas A. Tonelli / CC BY 2.0)

Igazán kerek akkor lenne a cikkünk, ha elmondhatnánk, hogy Wales neve is erdőt jelent. Ez azonban nem így van: ez olasz és oláh szavainkkal azonos eredetű.

Cikkünk József nevű olvasónk kérdése nyomán készült. Neki ezúton köszönjük az ötletet.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Krizsa 2014. december 14. 13:18

@Sultanus Constantinus: Olvastam a 3. linken a cikkeidet. Csak az elő- (belső) és utóragozás kérdéshez szólok hozzá. Az elő- és utóragozás általános kérdéseit 5o évvel ezelőtt még a magyar általános iskolákban is tanították. Azt is, hogy a latinnál sokkal régebbi nyelvekben, pl. a sumér (és a sémi nyelvekben - ezt én teszem hozzá - K.K.) ezek is önálló egyszótagú szavak voltak, mint általában minden ősszó. S hogy vannak olyan nyelvek (pl. a kínai), ahol ez az "egyszótagúság" azóta is fennmaradt. Tehát: sem az előragok, sem az egyszótagú tőszavak eredete nem a kifejezetten újkori ("tegnapi") latin nyelvben keresendő, hanem a sokkal régebbiekből. Se ha mindenképpen és csakis írásos dokumentumokra akarunk támaszkodni, akkor mindenesetre a latin előtti írásbeliséget kell forrásnak tekinteni.

Ami szerintem (az írásbeliség) szükségtelen is, hiszen a kozmopolita értelmű tő-EGYSZÓTAGÚAK a mai nyelveknek is jelentős részét alkotják, azokból "kibontogathatók", felismerhetők.

4 Sultanus Constantinus 2014. december 14. 12:29

Egyébként akit a latin/újlatin etimológiai vagy nyelvtörténeti kérdések érdekelnének (tekintve, hogy itt nem igazán foglalkoznak ilyesmivel), annak tudom ajánlani ezt az oldalt:

www.elmexicano.hu

Illetve fent van a Facebookon és a Google+-on is:

facebook.com/elmexicanoblog

plus.google.com/+elmexicanoblog

(Bocs az ingyenreklámért, de máshol a kutyát nem érdekli, itt legalább akadhatnak rá érdeklődők.)

3 mederi 2014. december 12. 17:30

A sarj úgy tudom, hogy pl. kivágott/ levágott fa törzséből/ ágából kinövő új hajtás, hajtások. Ha gyökérről sarjadzik egy fa, azt vadhajtásnak nevezik.

Az "ereszt/ ered(t)", eredő(s)---->erdő(s) késztetés-eredmény pár és főnévi alakja arra utal, hogy ha pl. egy mag gyökeret eresztett, a növény megeredt.

2 Janika 2014. december 12. 14:14

ne felejtsük el, hogy a Szilvia név is innen ered, az is erdőt jelent.

1 Sultanus Constantinus 2014. december 12. 12:21

Eléggé szerényre sikeredett a cikk. Az újlatin 'erdő' bosque, bosco, bosc szavak még csak említve sincsenek, pedig ezek is érdekesek. Eredetük ugyan bizonytalan, de feltehetősen indoeurópai. Egyesek egy kései latin buscus ~ boscus alakra vezetik vissza, amely germán eredete lenne, és az angol "bush" szóval rokon; mások inkább a szintén bizonytalan eredetű buscar, buscare 'keres' igével hozzák összefüggésbe (de felmerült már a latin buxus 'puszángfa' is).

A spanyolban a silva folytatója a selva, amely viszont csak trópusi esőerdőt jelent (a többi erdőre a bosque használtos).

Információ
X