A fővárosi városrészek nevével foglalkozó cikksorozatunk előző része azt mutatta be, milyen sok városrész viseli a Habsburg-család tagjainak nevét. Most lejjebb araszolunk a ranglétrán: a névadók között lesz ugyan még egy-két nemes vagy államférfi, de nagyrészt hétköznapi, polgári foglalkozást űző emberek kerülnek ma terítékre.

Nagy emberek

Némelyik városrész a magyar történelem egy-egy többé-kevésbé kimagasló alakjának a nevét viseli. A II. kerületi Petneházyrét egy ezredes nevét örökíti meg. Petneházy Dávid kuruckapitány eleinte a törökök szövetségeseként küzdött például Bécs ostromában, de később átállt az ellenfélhez: a császár oldalán harcolt a törökök ellen. Buda visszavételekor elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy – legalábbis a legendák szerint – elsőként tűzte ki a magyar zászlót a várfalra. A Nagy-Hárs-hegy és a városhatár közötti mezőt 1847-ben keresztelték el a köpönyegforgató kapitányról.

Egy nagyobb ismertségnek örvendő személyről is neveztek el városrészt. A pesterzsébeti Kossuthfalva neve arra emlékeztet, hogy 1870-ben az akkori Soroksár területén Kossuth helység néven új telepet hoztak létre. A következő évtől az új rész neve már Kossuthfalva volt. A telep végül Erzsébetfalvával egyesült, ma pedig mindkettő a XX. kerület része.

A Kossuth-család egy másik sarja is megjelenik a fővárosi elnevezésekben. Kossuth Ferenc (1841–1914) akkori kereskedelmi miniszterről, Kossuth Lajos fiáról nevezték el a XVIII. kerület újonnan kiparcellázott részét Kossuth Ferenc-telepnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Tulajdonosok és parcellázók

Nem csupán az országot irányító nagy méltóságokról neveztek el városrészeket. Sokszor a területet birtokló főúr vagy a földeket felparcellázó személy neve ihlette a településrészneveket. Ez az elnevezési gyakorlat különösen jellemző volt a mai a XVIII. kerületben. A Szemeretelep és a Miklóstelep Szemere Miklós (1856–1919) diplomatának, a cselgáncs hazai meghonosítójának, a terület valamikori birtokosának nevét viselik. A Liptáktelepet pedig Lipták Pál (1874–1926) építési vállalkozóról nevezték el. Lipták, aki tevékenyen részt vett Budapest belső kerületeiben a bérházak felépítésében, itt, a mai Liptáktelepen létesítette acélgyártó üzemét. Bár a névadáskor még Rákoskeresztúrhoz tartozott, ma már a XVIII. kerület része a gróf Vigyázó Béla földbirtokosról egyszerűen csak Bélatelepnek nevezett terület.

A Bókaytelep Bókay Árpád (1856–1919) belgyógyász nevét viseli, aki ezen a vidéken vásárolt birtokot, majd felparcellázva kiárusította azt. S a főváros legújabb városrészneve, a Krepuska Géza-telep is egy orvoshoz kötődik. A 2012 végéig Alacskai úti lakótelep néven ismert városrészt átkeresztelték – Krepuska Géza (1861–1949) fül-orr-gégész nevét kapta, akinek a lakótelep helyén volt szőlőtermesztő gazdasága és tehenészete. A most említett két orvos közül egyik sem származott nemesi családból, a földvásárláshoz szükséges összegeket feltehetőleg saját munkájukkal teremtették elő.

Elvétve más kerületekben is találunk hasonló elnevezéseket. A IV. kerületben lévő Istvántelek a valamikori tulajdonos, gróf Károlyi István (1797–1881) nevét őrzi. Az 1830-as években a főúr saját birtokán Pesttől északra alapított Új-megyer néven települést, amit 1841-ben már Újpestnek neveztek. A gróf mintagazdaságot is létesített, ott, ahol ma az Istvántelki Főműhely (volt Landler Jenő Járműjavító) található.

Kevesen tudják, hogy a csepeli Csillagtelepet is egy személyről nevezték el. A városrészben ilyen utcaneveket találunk: Űrhajós, Rakéta, Mars, Tejút. Ebből mindenki azt gondolná, hogy a városrész nevének a csillagokhoz van köze. Ám az ok sokkal prózaibb: a területet egy Csillag Sándor nevű ügyvéd közreműködésével parcellázták az I. világháború előtti években. Arról azonban, hogy az 1910-ben létrehozott III. kerületi Csillaghegy honnan kapta a nevét, nem sikerült adatokat találnunk. Talán olvasóink ügyesebbek lesznek nálunk.

Másodkézből

Azt a szabályt, miszerint a városrészneveket egy szóba írjuk (AkH. 174. b), a józsefvárosi negyedek nevével kapcsolatban rejtélyes módon nem alkalmazzák. A fővárosi rendeletben egyetlen újonnan létrehozott negyed neve szerepel a kilenc közül egy szóban: Palotanegyed. A többi negyed nevét két szóba írják: Csarnok negyed, Népszínház negyed. Az interneten gyakran találkozunk kötőjeles formákkal is: Magdolna-negyed, Corvin-negyed.

Néhány városrészünk már meglévő gyárakról vagy utcákról kapta a nevét, amik gyakran viselték személyek nevét. A Ganz Ábrahám által alapított Ganz vállalatcsoport dolgozói számára parcelláztak telkeket a mai Ganzkertvárosban és a Ganztelepen. A Józsefváros 2004-es negyedekre osztásánál elsősorban az egy-egy negyedben levő utcák nevét vették alapul az új közigazgatási egység elnevezéséhez. Így kapta nevét a Magdolna utcáról a Magdolnanegyed, az Orczy-családnevét viselő Orczy útról az Orczynegyed, s a Ganz Ábrahámról elnevezett Ganz Gyár nevét viselő Ganznegyed.

Cikkünk végén pedig lássunk egy hosszú elnevezési láncolatot. A Corvinnegyedet 2004-ben a Corvin közről vagy az ott található Corvin moziról nevezték el. De honnan kapta a nevét a köz? Az 1928 óta Kisfaludy köznek nevezett kis utcát csak 1991-ben keresztelték el Corvin köznek. A köznyelvben azonban már rég óta így nevezték a területet. Ugyanis az 1956-os összecsapások során itt dúltak a leghevesebb harcok, s az ellenállókat az itt található moziról Corvin közieknek hívták. A köztudatban élő nevet 1991-ben tették hivatalossá, tisztelgésül az itt harcolók emlékének. És vajon a puskát fogó Corvin köziek névadóját, a mozit, hogy nevezték el? A filmszínházat az 1920-ban alapított, névadó Corvin Filmgyár és Mozgóképotthon Rt. és az Uránia Mozgóképszínház Rt. építtette és üzemeltette. A Corvin Filmgyár pedig Corvin Mátyásról, azaz Mátyás királyról kapta nevét – ki tudja, miért.

Források

Ráday Mihály (szerk.) (2003). Budapest teljes utcanévlexikona.

Radics Péter: Idén lesz 90 éves a Corvin Filmszínház.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)