Rakkaalla lapsella on monta nimeä – a szeretett gyereknek sok neve van, tartja a finn közmondás. Nyilván arra utal, hogy akit szeretünk, azt sokat becézzük. Sok neve azonban nem csak szeretett, hanem ismeretlen dolgoknak (vagy akár személyeknek) is lehet. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy a különböző néven megismert dolgokat nem is tudunk azonosítani. Valaki megemlítheti ismerősének, hogy a zöldségesnél látott egy ismeretlen gyümölcsöt, vett belőle, és csak ajánlani tudja: ez a datolyaszilva. Mire a másiknak erre eszébe jut, hogy nemrég ő is kóstolt egy egzotikus gyümölcsöt, és ő is csak ajánlani tudja a hurmát. A beszélgetőknek eszükbe sem jut, hogy ugyanarról a gyümölcsről van szó: a latin neve Diospyros kaki.

Egzotikumok
(Forrás: csomagolas.blog.hu)

A Diospyros nemzetségnév a görög διός [diosz] ’isten’ és a πυρος [pürosz] ’gyümölcs’ szavakból ered. (A modern görögben a gyümölcsöt a λωτός [lótosz] névvel illetik, ami az azonos hangzású ógörög ’lótusz’ jelentésű szó felelevenítése. A németben viszont használatos ennek tükörfordítása, a Götterfrucht – szó szerint ’istenek gyümölcse, isteni gyümölcs’ –, illetve a Götterspeise – ’istenek gyümölcse, istenek eledele’ – is.) A kaki fajnév viszont a gyümölcs japán nevének (柿) átvétele. A magyar boltokban is találkozhatunk vele kaki néven – valljuk be, marketingszempontból nem a legjobb megoldás ezen elnevezés használata. Talán érzik ezt azok is, akik kakiszilva néven próbálják forgalmazni – azonban ez a próbálkozás sem meggyőző. Vannak aztán olyanok, akik a khaki írásmóddal próbálkoznak – írásban ez ugyan figyelmezteti a vásárlót, hogy ez nem az, amire először gondolna, ám amint ki kell ejteni a gyümölcs nevét,megint ott a baj. A sajátos helyesírási megoldásnak az az eredménye, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy a h-s írásmód a helyes alak – holott ennek semmilyen alapja nincs.

Tényleg nem mindegy, de nem ezért
(Forrás: demotivalo.net)

A hurma elnevezés a perzsa chormából ered, ahol ’datolya’ a jelentése, de ebből képezik az éppen tárgyalt gyümölcs nevét is. A török azonban ezt hurma alakban átvette, és mind ’datolya’, mind ’Diospyros’ jelentésben használja. Innen aztán tovább terjedt néhány további nyelvbe, a magyarba azonban – bizonyára közvetítőkön át – már csak utóbbi jelentésében jutott el.

A datolyaszilva elnevezés részben azzal magyarázható, hogy a gyümölcs neve sok nyelvben azonos a datolyáéval. A -szilva elem már nehezebben magyarázható, valószínűleg az elnevezés megalkotója valamilyen hasonlóságot látott a két növény vagy termése között. Rendszertanilag azonban távol állnak egymástól, csak az köti őket össze, hogy a zárvatermők törzsébe tartoznak. (A datolya sem közelebbi rokona egyiknek sem.)

A kereskedelemben találkozhatunk a gyümölccsel Sharon-gyümölcs néven is. Ez az angol Sharon fruit tükörfordítása, a név előtagja az izraeli Sáron-síkságra utal. Mivel azonban a területnek van bevett magyar neve, informatívabb lenne a sároni gyümölcs elnevezés. Jelen formájában azt hihetnénk, hogy egy Sharon nevű személyről, például Sharon Stone-ról nevezték el. (A Saron nevet a héberben nők és férfiak is viselhetik.) A Sharon fruit eredetileg a Sáron-síkságon termelt gyümölcsöt jelentette: ezekből az adsztrigenseket kémiai úton eltávolították. Forgalmazták Korean mango ’koreai mangó’ néven is. (A mangó egyébkéntz közelebbi rokona a szilvának, mint a datolyaszilvának: előbbiek a kétszikűek osztályába tartozik, míg utóbbi a valódi kétszikűek osztályába.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Találkozhatunk a Diospyros nemzetség angol megnevezésével is, ez a persimmon – ez egy valaha az Egyesült Államok keleti partjainál beszélt, ám a 18. század végére kihalt indián nyelvből származik. A fajt angolul kaki persimmonnak vagy Japanese (’japán’), illetve Asian ’ázsiai’ persimmonnak is nevezik.