Irma nevű olvasónk írja:

Szoktam használni a bazíroz szót, de nem tudom, mi az eredete. Van olyan szó, hogy bazír? Vagy blazír?

A kérdés rögtön két érdekes problémát is felvet. Irma helyesen ismeri fel az igeképzőt, ám az nem csupán a meglevő főnevekből képez igéket, hanem közrejátszik az idegen igék befogadásában is. Az idegen szavak pedig gyakran szokatlanul hangzanak – ha pedig mégsem, akkor is azt hisszük róluk. Lássuk a részleteket!

Mindennek az alapja...
(Forrás: Wikimedia Commons / Antonio Fajardo i López / GNU-FDL 1 2)

A magyar bazíroz (átvitt értelemben ’épít, alapoz’) a német basieren [bazír^en] igéből ered. Ezek gyakran ikesen vagy ikesen is használatosak, de A magyar nyelv szóvégmutató szótára az összes ilyen igét iktelenül sorolja fel. Az -ier- [ír] képzős igéket a magyar a németből az -oz- képzővel szokta átvenni: brillíroz, dresszíroz, egzecíroz, finanszíroz, fixíroz, forszíroz, gardíroz, garníroz, hazardíroz, karikíroz, kasíroz, kopíroz, lavíroz, markíroz, masíroz, maszkíroz, masszíroz, parkíroz, paszíroz, planíroz, poentíroz, randalíroz, reszkíroz, satíroz, stafíroz, storníroz, studíroz, szceníroz, szervíroz, szortíroz, trancsíroz, treníroz, vagoníroz. Figyeljük meg, hogy bár a magyar képző előtt az elől képzett (magas hangrendű) í áll, ezt akkor is az -oz követi, ha előtte elől képzett magánhangzókból áll a német abszolút tő (*brillírez, *dresszírez, *egzecírez, *fixírez, *reszkírez, *szcenírez, *szervírez, *trenírez).

A basieren forrása nem más, mint az azonos jelentésű francia baser [bazer], aminek a töve a base [baz], azaz ’bázis’, mely a latin basis ’alapkő’ szóból ered, ami viszont görög jövevényszó: βάσις [bászisz] ’lépés, láb, ritmus, alapkő’. Ez az indoeurópai *gʷémtis ’lépés’ szóból ered, melynek töve a *gʷem-, melynek jelentése ’lép’ volt: ebből származik az angol come [kam], német kommen vagy a latin veniō ’jön’.

Szótörténet lépésről lépésre
(Forrás: Wikimedia Commons / Bernard Gagnon / GNU-FDL 1 2)

A szótárak szerint blazíroz nincs, de van blazírt ’fásult, unott, egykedvű’. Ez a hasonló (illetve ’öntelt’) jelentésű német blasiert [blazírt] melléknévből ered. Ez alakilag olyan, mintha egy *blasieren ’un, unatkozik’ ige befejezett melléknévi igenévi (’unott’) alakja lenne, ám ilyen ige nincs. A szó lényegében nem más, mint a francia blasé [blazé] tükörfordítása: ez a valóban létező blasen ’tompít, lágyít’ ige befejezett melléknévi igenévi alakja (eredetileg tehát ’tompított, lágyított’). Az ige a középhollandól került a franciába, ott viszont germán alapnyelvi eredetű – az ősgermánban ’fúj’ volt a jelentése.

Akármit is állítanak a szótárak, a blazíroz igenis létezik, méghozzá éppen abban a jelentésben, amelyben a bazíroz. A neten ilyen példákat találunk:

orbán mindenképpen az államcsődre blazíroz

Azért mert személy szerint egymást letaszítanák és utálják,mindenik arra blazíroz hogy majd imádja és eltartja az istenadta nép.

Pont erre blazíroz ez a bared is. Fel kell jelenteni, hiszen elég sok a károsult, ahogy látom.

Ez a mostani világ gyakorlatilag az átvágásra blazíroz.

Jobban jársz, ha vele tartasz, mert aki arra blazíroz, hogy a trend majd pont akkor fordul, mikor ő belépett [...]

Szánalmas, hogy az egész műsör arra blazíroz, hogy semmittevők mondvacsinált konfliktusait generálja...

Az alak megléte mellett szól az is, hogy a találatok jelentős részében valaki éppen kijavítja a másik nyelvhasználót, hogy nem blazíroz, hanem bazíroz... A blazíroz alak egyfelől jó eséllyel a blazírt hatására, az azzal való keveredéssel jött létre – de van rá más magyarázat is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A nyelvhasználó gyakran „érzi”, hogy idegen szóról van szó – esetünkben például a sok idegen hangzású -íroz végű ige sugallhatja ezt. A nyelvhasználó azt is tapasztalja, hogy az idegen szavakban meglevő mássalhangzó-torlódásokat hajlamos egyszerűsíteni – gyakran el is bizonytalanodik abban, pontosan hogy hangzik a szó. Ilyen esetekben megtörténhet az is, hogy olyan mássalhangzót szúr be az idegen szóba, mely eredetileg nincs is ott.

Ez a jelenség nem gyakori, de előfordul. A neten is találhatunk olyanokat mint a sperspektíva a perspektíva helyett, vagy a dinasztria (sőt drinasztria) a dinasztia helyett. Természetesen ezek az alakok is más idegen szavak analógiás hatására születtek meg.