-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mitől zöldülhet be egy nap? Nagycsütörtök napját egyes vidékeken zöldcsütörtökként ismerik. Az okok nyomába eredtünk.
A böjt miatt nagyhét csütörtökén hagyományosan húsmentes ételeket főztek. Ám afféle termésvarázslatként igyekeztek zöld színű alapanyagokat is használni – így a nap elnevezése zöldcsütörtök lett. Nem is csoda, hogy mindenki szeretett volna már valami zöldet enni, hiszen régebben a hosszú téli időszakban csak savanyított és hosszú ideig eltartható növényeket fogyasztottak. Húsvétra még manapság is kiéhezik az ember valami friss zöldségre. Szerencsére március végére, április elejére általában kihajt a csalán, és az első sóska- vagy spenótleveleket is be lehet már gyűjteni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az utolsó vacsora napját, azaz nagycsütörtököt, nem csak magyarul tartják zöldnek. A nap egyik elnevezése latinul Dies Viridium ’a zöldek napja’, németül pedig Gründonnerstag ’zöldcsütörtök’. A kifejezés a szláv nyelvek némelyikében is megvan, szlovákul például zelený štvrtok ’zöld csütörtök’. A név magyarázataként azonban nem csak az első friss főzeléknövények megjelenését, illetve fogyasztása jöhet szóba.
Egyes források a nap elnevezését német igékből származtatják. Ám a Gründonnerstag német szó eredeteként megadott grinen ’sírni’ és grunen ’gyászolni’ igék egyikét sem sikerült egyetlen szótárban sem fellelnünk.
A Katolikus Lexikon szerint a nap és a zöld szín kapcsolata esetleg oda vezethető vissza, hogy egykor Galliában ezen a napon a liturgikus szín a zöld, az élet és a remény színe volt. Ugyancsak lehetőségként említik, hogy korábban a nagycsütörtökön feloldozottakat virides-nek ’zöldelők’-nek nevezték, s ez a név ragadhatott rá a napra is.
Akárhonnan is ered a zöldcsütörtök neve, a mai nap jó alkalom arra, hogy friss spenót vagy sóska kerüljön az asztalra. A csalán frissen kibújt leveleiből is remek étel készíthető, vagy akár megfőzhetjük életünk első medvehagyma-krémlevesét is.
Források, olvasnivalók
Tátrai – Karácsony Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
Vétek György: Zöld sör és húsvétolás