Lénárd nevű olvasónk olyan kérdést feszeget, mely bizonyára már sokakban felmerült. Kész csoda, hogy eddig még nem foglalkoztunk a problémával.

Miközben olvastam Valetin-napi cikkeiket, eszembe jutott, hogy fogalmam sincs róla, hogy miért jelent két különböző dolgot a borostyán magyar nyelven. Tehát kérdésem: honnan ered a borostyán(kő) és a borostyán(növény) magyar elnevezése, és van-e közük egymáshoz?

A kérdés azért igazán érdekes, mert a rövid szavak körében nem ritkán találkozunk véletlen hangzásbeli egyezéssel (pl. vár), de hosszabb szavaknál ez a jelenség már ritka. Itt valójában valamilyen köztes jelenségről van szó.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint borostyán növénynév szláv eredetű, közelebbról talán a szerbhorvátból származik, ahol is brščan [brscsan], bršćan [brstyan] és brštan [brstan] alakváltozatban is előfordul. Eredeti jelentése a ’borostyán’ mellett ’repkény’ is, ez a magyarból is adatolt. A magyarban előfordul ’babér’ és ’orgonabokor’ jelentésben is – ezek a jelentések annak köszönhetően alakultak ki, hogy a nevezett növényeknek a repkényhez hasonlóan sötét leveleik vannak. A szónak van jó néhány alakváltozata, ezek közül vannak, amelyek más szláv nyelvekből való átvételnek köszönhetőek. Ezekre még visszatérünk.

Borostyán
(Forrás: Wikimedia Commons / Ingo2802 / GNU-FDL 1.2)

A borostyán(kő) ezzel szemben német eredetű, a mai irodalmi német Bernstein megfelelője, a régiségben azonban bornstein, börstein alakban is adatolt – természetesen az s ezekben a magyar [s]-nek megfelelő hangot jelöl, mint átalában a Stein ([stej] ~ [stájn]) ’kő’ szóban. A két szó hasonlósága tehát véletlen, teljes azonossága azonban nem: a kő elnevezésére ugyanis népetimológiásan hatott a növény elnevezése.

Borostyán
(Forrás: Wikimedia Commons / Oxfordian Kissuth / CC BY-SA 3.0)

Az ügy külön érdekessége, hogy a dolog fordítva is megtörtént: a német szó bekerült az ukránban, ahol бурштин [burstin], illetve бруштин [brustin] alakban használatos. Ez utóbbi bekerült a magyarba bruscsin alakban, és ennek hatására az érintett nyelvjárásokban a növényt is elkezdték így nevezni. A barisnya és a boroszlán alakváltozatok azonban nem egyszerűen a harisnya és az oroszlán hatására jöttek létre, hanem különböző (szlovén, illetve szerb-horvát) szavak átvételével – ugyanakkor a végleges hangalakjuknak kialakulásában szerepet játszhattak ezek a szavak.