@Avatar: Legyél boldog, öszekevertem a föld lakosságával. Attól még az indoueurópai-finnugor nyelvészet 10 emberöltőn át vicc marad, hogy milyen az, ami nem tudomány.

Szótövek pedig igenis léteznek, és ennek jelentősége a magyar nyelvben sokkal nagyobb, mint a nem ragozó nyelvekben, mert azok sokszor elvesztik eredeti szótövüket, vagy felismerhetetlenségig megsérül a változások folyamán (így olvastam).

Az már szerintem részletkérdés, hogy egy szótövet "szótő", vagy "gyök" hangalakkal illetünk-e. Olvastam a "szóbokor" kifejezésről. Akkor ez most üldözendő kifejezés, vagy nem? Tiltott, vagy nem? Szabad használni, vagy nem?

Ki tiltotta meg a "gyök" kifejezés használatát, és melyik jogszabályban? Ki döntött úgy, hogy nem szabad használni ezt a szót, és milyen felhatalmazás alapján, és hol tette közzé, és mikortól hatályos?

Ha a skizofréniától és hatalmi mániától szenvedő indoeurópai bikáknak háromszor nagyobb a hangja, mint a két és félszer többen lévő, szintén elnyomó stratégiát űző kínai bikáknak, akkor a két fél közül az előbbi bőg hangosabban, feltéve, hogy mindegyik bikának ugyanolyan erős hangja van. Elég-e vajon a bikák száma, vagy a hangerősség vizsgálata ahhoz, hogy megállapítsuk, melyik bika bőg igazat?? Nem elég.

@Krizsa: "Pár hónap mulva már elmagyarázhatja az 500 milliós EU nyelvészete a HÉTEZER milliós Kínának, hogy nincsenek ám gyöknyelvek!"

A világ teljes népessége ~7,14 milliárd fő. Ha ebből Európában él 500 millió és Kínában él 7 milliárd, akkor a világ többi táján ezek szerint mínusz 360 millióan laknak. :)

De persze az is lehet, hogy már megint bődületesen mellélőttél, és Kínában "csupán" ~1 360 millióan élnek...

Pár hónap mulva már elmagyarázhatja az 500 milliós EU nyelvészete a HÉTEZER milliós Kínának, hogy nincsenek ám gyöknyelvek!

Az arab - a hatalmas létszám miatt

és a héber, az meg a nagyon ősi múltja miatt sem volt semmi - de őket egyáltalán nem érdekelte az idétlen "nagyvállalkozó", az európai nyelvészet.

Most már a kínaiaknak magyarázzátok tovább - hogy a világ népességének túlnyomó része semmi esetre nem beszélhet gyöknyelveken:-))).

Jó vicc volt - szórakoztató korban élek.

@cikk: "Bár a kínai írásjelek első pillantásra nagyon kuszának tűnnek, valójában korlátozott számú elemből, úgynevezett gyökökből épülnek fel (ennek semmi köze a gyök terminussal operáló áltudományos nyelvészkedéshez)."

Ezen beszartam. Már indításból leoltottátok szegény Krizsasztánit, hogy nehogy elkezdjen gyöközni :D

Ami a karaktereket illeti: ha csak a karaktereket ismeri valaki, akkor a hajára kenheti őket. A kiejtést is hozzá kell tanulni, intonációstól ráadásul. hogy a beszélt nyelvvel is kezdeni lehessen valamit.

A módszer nem új, sőt születtek már ilyen kiadványok kínai és japán írásra is. Pl.: Fun with Chinese Characters, 1980, Federal Publications, vagy Michael Rowley - Kanji Pict-O-Graphix, 1992, Stone Bridge Press (japán karakterekkel).

Kevés számú karakter ismeretében viszont könyvet biztos nem, de még menüt sem fogunk olvasni, max rövid politikai híreket, amelyek tartalmával amúgy is nagyjából képben vagyunk. Viszont rengeteg nagyszerű program létezik, amik akár felismerik helyettünk a karaktereket, így nem kell szótárazni sem.

"kétszáz jel ismeretében már elég jól el lehet boldogulni (például az éttermi menün már kiigazodhatunk, de legalábbis nem fogunk kígyót vagy rovarokat rendelni, ha nem ilyen csemegére vágyunk), ezer jel ismerete pedig elég ahhoz, hogy újságot vagy könyveket olvassunk" - 200 írásjegy/ éttermi rendelés még mehet, mindazonáltal ezer írásjegy ismeretével sem újságot, sem könyvet nem olvasunk.