@Fejes László (nyest.hu): A cikk utolsó mondatában az szerepel, hogy az indoeurópai nyelvek felülreprezentáltak a felmérésben. Ezek után azt mondani, hogy a valamennyi nyelvre kiterjedő felmérést (amely mellesleg arról szól, hogy egy-egy nyelv mennyire tér el a többitől, tehát nyilvánvalóan kevésbé tér el a többitől egy olyan, amelyiknek sok rokona van) torzítana ez, hogy sok rokon nyelv kerülne be, erős csúsztatásnak tűnik.

Attól tartok, hogy nem értem, miről van szó itt (a linkelt cikkben): "Mandarin, unlike Cantonese has uvular continuants and has some limits on “velar nasals” (like English, Mandarin can have a sound like at the end of song but it can’t have that sound at the beginning of words—worldwide it’s rare to have that particular restriction). " Nem kellene esetleg jobban megszűrni (lektoráltatni), hogy mit engedtek be a nyestbe?

@El Vaquero: A gyöknyelveket a nem (gyök)nyelvész legkönnyebben úgy különíti el, hogy átlapozza a szótárt.

Amelyik nyelvben igen nagy szóbokrok vannak és ezek a szótári állománynak jelentős (40-50) százalékát képezik, azok gyöknyelvek.

SZÓBOKOR: egy vagy két mássalhangzót tartalmazó VÁZ szavainak az első magánhangzó állandósága melletti - összessége.

Példák: KR váz. Az első magánhangzó legyen az A.

Kar, karvaly, karabély, karaván, karc, karcol, karcsú, kard, kárpit, Kárpátok, kár-hozat, karaj, karéj, karika, krákog, karakán, karalábé, karol, karám, karima, karom, karmol, stb.... az abc sor legvégén a körző szó van.

Ezeknek a szavaknak mind bele kell illenie egy KÖZÖS ELVONT JELENTÉSBE, s ez most, ebben az esetben:

olyan kinyúló bármi, ami íves, vagy körös tulajdonságú / ívre, vagy körre terjedhet / ívet, vagy kört járhat be.

***

Nem kifejezetten gyöknyelvek, de még nem távolodtak el a gyöknyelvi állapottól azok, amelyekben még mindig jelentős a szóbokrok mennyisége a szótári állományban. Ilyenek pl. a szláv nyelvek.

Itt most kínain értem a mandarint, kantonit és egyebet is.

@Krizsa: miért az angol nem gyöknyelv? Vagy az orosz? Mi van a kínaival?

Idézek egy korábbi hozzászólót:

"Hát, ennek nem sok értelme lenne, mivel hangalak és jelentés kapcsolata teljesen önkényes."

Ez a 19. századi germán öreg-gyerekek ("tudósok") zagyvája, de azóta már szándékos félrevezetés.

A ma is élő gyöknyelvek (finn / magyar / héber /arab / dravida / szanszkrit SOKEZER,

SOKEZER szópárhuzamának ismeretében (s ezeknek ma már hisztérikus tagadása mellett) az "önkényes kapcsolat" szándékos félrevezetés.

A hangalak és a jelentés kapcsolata VELÜNK SZÜLETETT mentális reprezentációkon (a természeti környezetről való tudásbázisunkon) alapul. NEM önkényes és egyáltalán nem véletlenszerű.

@El Vaquero: Teljes listát én sem találtam sajnos.

@El Vaquero: Hát ez az, mert nincs. Ezt írtam én is a 6-os hsz.-omban.

Az eredeti oldalon nem találom a furcsasági listát. Link?

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm a választ. Én azért ha nem lenne egyéb dolgom, biztos leellenőrizném.

@sbalint: A minta különböző földrajzi területekről, különböző nyelvcsaládokból stb. származik. Joggal feltételezhető, hogy ezek a nyelvek jól leképezik a világ összes nyelvét. Ez természetesen nem jelenti, hogy más mintával ne kaphatnánk más eredményt, de gyökeresen más eredményt aligha.

Egyébként ez elég jól ellenőrizhető: ha ezt a mintát véletlenszerűen kettéválasztjuk, és mind a kettőn elvégezzük a számításokat külön-külön (mintha csak azokról a nyelvekről lennének adataink), akkor láthatjuk, hogy az adott mintákon belüli sorrend mennyire tér el az eredetitől. Ha komoly eltérést tapasztalnánk, akkor felmerülhetne, hogy kicsi a minta... De a minta mérete így is kb. 5% (ha a 239 nyelvet vetjük össze a létező 4-5000-rel), ami szokatlanul nagy. Másrészt a 4-5000 is úgy jönne ki, hogy lenne közöttük egy halom közeli rokon, ami torzítaná a mintát.

@Fejes László (nyest.hu): Igen, de az szerintem nem vág ide, mert a fent említett amerikai "tudósok" olyan módszert választottak, ahol úgy állapítják meg egyik nyelvről, hogy mennyire furcsa a többihez képest, hogy megnézik hogy a többi mennyire furcsa ehhez képest. Ez így tudománytalan. És akárhogy is vesszük a kimaradt nyelvekről nem tudunk semit.

@sbalint: Elolvastad a linkelt cikket?

@Antiszociális Nyelvészkedő: Mindegyik laphoz van magyarázat. Azokat megnézted?

„In some languages, both orders of adjective and noun occur. In some of these, an argument can be given that one of the two orders is dominant (see “Determining Dominant Word Order”).” wals.info/chapter/87 --> wals.info/supplement/6

Hasonlóképpen: wals.info/chapter/81

@Fejes László (nyest.hu): Meg lehet próbálni 5 nyelv közül is kikeresni, hogy melyik a legfurcsább, de semmi értelme. Tudjuk jól hogy a statisztika a legjobb eszköz a tények elferdítésére.

Ha sorrendet akarunk felállítani bizony minden tag számít.

Egy osztályban nem elég a tanulóknak csupán egy részét ABC szerint listázni. A többiről honnan tudjuk, hogy hányadik?

@Fejes László (nyest.hu): @sbalint: Megnézegettem néhány térképet és szomorúan állapítom meg, hogy még az sem igaz, amit jelölnek időnként. A spanyolnál néztem meg szúropróbaszerűen néhány dolgot, mert azt ismerem a legjonbban. Vegyük pl. az egyik legegyszerűbb esetet, a főnév és melléknév sorrendje. A három lehetőség: főnév-melléknév, melléknév-főnév, nincs jellemző sorrend. A spanyolnál a főnév-melléknév van jelölve, amikor a "nincs jellemző sorrend" áll közelebb a valósághoz. Ugyanez az általános szórendnél: SVO-nak van jelölve, pedig az SVO és a VSO is jellemző. Ennyit az adatok megbízhatóságáról. (Mondanom sem kell, hogy az a tulajdonság, ami alapján furcsa lehetne, az "állítmánnyal is kezdhet mondatot", éppen rajta sincs a nyelvatlaszon.)