2011-ben az angol Football Association (FA) 40000 font bírságra s nyolc mérkőzéstől való eltiltásra ítélte a Liverpool egyik játékosát, mert az rasszista megjegyzést tett az ellenfél, a Manchester színeiben játszó másik futballistára. A sértett fél a szenegáli származású francia focista, Patrice Evra volt, akire pedig a bírságot kiszabták, az uruguayi Luis Suárez. Az incidens, bár Angliában történt, hogy pikánsabb legyen, spanyol nyelven zajlott...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Manchester United és a Liverpool FC 2011. október 15-én mérkőzött meg egymással – ekkor került sor a magyar sajtóban is nagy visszhangot kapott incidensre. Az ügy azzal kezdődik, hogy Suárez szabálytalanságot követ el Evra ellen: nemes egyszerűséggel térden rúgja. Vélelmezhetjük, hogy ilyen helyzetben az amúgy is kakaskodó játékosok egy mérkőzés hevében nem éppen cicerói magasságokat ütnek meg verbális interakcióik során egymáshoz intézett szózataikban. Az FA által később lefolytatott – ám ellentmondásoktól sem mentes – vizsgálat során készült jegyzőkönyv ezt alá is támasztja.

Luis Suárez
(Forrás: Wikimedia Commons / Badudoy / CC BY-SA 3.0)

Evra – saját bevallása szerint – amikor legközelebb ismét Suárez közelébe került, nem éppen békülékeny hangnemben a barátinak kevéssé nevezhető spanyol Concha de tu hermana (’anyád picsája’; szó szerint: ’a nővéred picsája’) kifejezéssel fordult ellenfeléhez. Majd azt firtatta, szintén spanyolul, hogy Suárez miért rúgta fel. Innentől természetesen a két játékos narrációja merőben eltérő. Evra szerint Suárez a porque tú eres negro (’mert te néger vagy’) választ adta. Majd az ezt követő „párbeszédeik” során többször is használta Evrával szemben a spanyol negro szót – olyan spanyol mondatokban, mint a No hablo con los negros (’Nem beszélek négerekkel.’) és a Dale, negro...negro...negro (’Gyerünk, néger... néger... néger’). Suárez ezt természetesen tagadta.

Ezután azonban, a játék egy későbbi pontján Suárez megérinti kezével Evrát, aki – Suárez szerint – a Don’t touch me, South American (’Ne érj hozzám, te dél-amerikai!’) mondatot dobja oda neki, mire Suárez a ¿Por qué, negro? (’Miért, te néger?’) mondattal válaszol. Saját bevallása szerint ez az egyetlen alkalom, amikor elhangzott szájából a negro kifejezés.

Patrice Evra
(Forrás: Wikimedia Commons / [1] / CC BY-SA 2.0)

Nyelvi jogászat, jogi nyelvészet

Ahogy a focihoz, a nyelvhez is mindenki ért – állapítja meg némi gúnnyal a bölcs megfigyelés. A Suárez kontra Evra ügy kapcsán pedig tényleg azt kell látnunk, hogy az olyan játékosoknak, mint a spanyolt anyanyelveként beszélő Suárez, illetve a nem anyanyelvként, de bizonyos szinten spanyolul is kommunikáló Evra verbális összecsapásában nagyon is vigyázni kell egy olyan – első ránézésre ártalmatlan szó – használatakor, mint a spanyol negro.

Evra sértésként, rasszista kifejezésként értelmezte a spanyol szót. Így foglalt állást az ügyben az FA is, amikor 8 mérkőzéstől eltiltotta és 40 ezer font bírságra ítélte Suárezt. Ő az eljárás során hiába érvelt azzal, hogy az ő egyik nagypapája szintén afrouruguayi – hogy a politikailag legkorrektebb kifejezést használjuk –, így a maga oldaláról teljes lelki nyugalommal és nem minden alap nélkül mondhatta azt spanyolul Evrára, hogy negro. (Ugyanakkor nyilván akkor és ott, a helyszínen eszébe sem jutott az afroeurópai vagy éppen afrofrancia – politikailag igencsak korrekt – elnevezések bármelyikét használni.) De az sem hatotta meg az FA-t, hogy Dél-Amerikában a negro szó használata ’házasok, jegyesek és egymást szerető személyek közt kedves megszólítása’-ként is teljesen hétköznapi. Így például a ¿Por qué, negro? spanyol mondatot nem ’Miért, te nigger?’ vagy ’Miért, te feka?’, hanem ’Miért, haver?’ jelentésben is értelmezhette volna Evra – ha akarta volna.

Piara Powar, a Football Against Racism in Europe (Rasszizmus Elleni Futball Európában) nevű szervezet igazgatója az eset kapcsán azonban annyit fűzött hozzá a kijelentés értelmezéséhez, hogy „a játék kontextusát vizsgálva nagyon nehezen elképzelhető, hogyan is használhatta volna Suárez ezt a szót baráti jelleggel”. Tom Vickerey, a BBC dél-amerikai futballal foglalkozó szakértője szerint az inkriminált spanyol negro szó angol futballpályán egy anyanyelvi beszélő uruguayi focista által egy szenegáli francia játékossal szembeni használata joggal veti fel azt a kérdést: „Hogyan kell értelmezni az eltérő gondolkodási keretek közt és eltérő nyelven használt szót?” Vickerey felhívja a figyelmet arra is, hogy Uruguayban Obdulio Varela, a maga korának talán a leginkább tisztelt focistája, aki az uruguayi válogatott csapatkapitányaként az 1950-es világbajnokságot megnyerte, hazai (uruguayi) becenevén, minden sértéstől mentesen, országszerte egész egyszerűen El Negro Jefe (’a néger főnök’) volt – utalván ezzel Varela afrouruguayi származására.

Az afrouruguayi Obdulio Varela, El Negro Jefe
(Forrás: Wikimedia Commons)

Suárez persze a maga részéről azt is sérelmezhette éppen, hogy Evra azt mondta neki: South American, mely kifejezés szintén értelmezhető lenne a puszta leíró jellegen túl akár sértésként is. Innen pedig már csak egy ugrás a valóban pejoratív sudaca (sudamericano; ’dél-amerikai’; kifejezetten sértő) kifejezés, mely méltó párja lehet a nigger kifejezésnek. Evra természetesen ilyen felvetésre reagálhatta, hogy a South American kifejezés sem Szenegálban, sem Franciaországban nem hordoz semmilyen negatív jelentést.

Látható, hogy eltérő anyanyelvű, eltérő nyelvhasználatú és eltérő kulturális hátterű játékosok egymás közti torzsalkodásában nehéz igazságot tenni, különösen akkor, ha maga az eset egy olyan helyszínen zajlik, mely egyik játékosnak sem szülőhazája. Úgy tűnik, az ügy nem pusztán nyelvi szempontú megítélése, de jogi következményei miatt is érdekes. Rámutat arra, hogy egyre inkább szükség van egy új, kibontakozóban lévő interdiszciplináris tudományágra és annak művelőire, a nyelvi jogászokra (vagy jogi nyelvészekre?) is.

Ez a harc sem a végső

Egy korábbi cikkünkben már utaltunk arra, hogy az etnikai alapon született, pejoratív jelentéstartalmat közvetítő spanyol szavak és kifejezések az utóbbi időben a Real Academia Española szótárának szerkesztőit is komoly kihívások elé állítják. Ahogy arról beszámoltunk, 2012-ben a Federación de Comunidades Judías de España (Spanyolországi Zsidó Közösségek Szövetsége) arra kérte a RAE-t, hogy törölje a judío (zsidó) szóból származott judiada kifejezést új, készülő szótárából – a szó pejoratív jelentéstartalma miatt (’Olyan rossz cselekedet, melyet tendenciózusan a zsidók sajátjának tekintettek’). A RAE akkor elutasította a kérést, mondván: a szótár feladata nem más, mint összegyűjteni a használatban levő szavakat. Ahhoz, hogy onnan egy szó kikerüljön, annak több évszázadnyi dokumentált nem használatára van szükség, ami jelen esetben nem áll fenn. A Diccionario de la Real Academia Española (DRAE) szerkesztői szerint a szótárban szereplő szavak nem ragadhatóak ki kontextusukból, s nem süthető rájuk egyértelműen semmilyen bélyeg. A spanyol nyelv történetében gyökerező szavak és kifejezések tehát nem értelmezhetőek történelmi kontextusuk nélkül. A szótár ilyen értelemben „a nyelv közjegyzőjeként” működik: csak rögzít, nem hoz ítéletet.

Agatha Christie: Ten Little Niggers – az eredeti, 1939-es angol kiadás
(Forrás: members.jcom.home.ne.jp)

Az elutasítás azonban nem vette kedvét egy másik csoportnak, az afrouruguayi közösségnek, amely egy másik, általuk pejoratívnak tartott kifejezést, a trabajar como un negro (a szótár szerint ’sokat dolgozik’ jelentésű, szó szerint: ’dolgozik, mint egy néger’) szerkezet törlését kívánták a RAE-től. A Casa de la Cultura Afrouruguaya (Afrouruguayi Kultúra Háza) nevű szervezet kampánya (Borremos el racismo del lenguaje – Töröljük el a rasszizmust a nyelvből) szerint a kifejezés sértő, diszkriminatív, ezért arra kérik a RAE-t, hogy a szótár következő kiadásából töröljék a kifejezést. A kezdeményezés, melyhez már több mint 48000 ember csatlakozott – köztük olimpiai sportolók, focisták, írók, zenészek és újságírók – egyelőre nem érte el célját. A RAE elutasította a kérelmet, mondván: számos írott (így szépirodalmi) szövegben is dokukmentálhatóan előfordul a kérdéses kifejezés, olyanok tollából is akár, mint Juan Valera, Miguel Delibes, Mario Benedetti vagy éppen Carlos Fuentes. Ha pedig egy kifejezés létezik, akkor azt a szótárnak tartalmaznia kell – foglalhatnánk össze röviden a RAE dokumentarista álláspontját.

Az elutasításban azonban logikai bukfencet vél felfedezni a Casa de la Cultura Afrouruguaya szóvivője, Marín Nierez, aki szerint érthetetlen, hogy az Akadémia ugyanakkor miért veszi ki a 2014-es szótárból a gallego szó egyik – Costa Ricában használatos – sértő értelmű jelentését: ’buta, oktondi’. (Erről a kérdésről is írtunk már korábban.) Nierez a kampány folytatását ígéri, még a szótár jövő évi megjelenése előtt.

Ahogy a focihoz, úgy a nyelvhez is mindenki ért. Ezt illusztrálja a következő eset is, amelyről részletesen – az általunk is bemutatott – A tudomány határai című kötet így ír:

1975 októberében a Humanist című folyóirat hasábjain napvilágot látott egy kiáltvány 186 vezető kutató (csillagász, fizikus, matematikus, filozófus, köztük tizennyolc Nobel-díjas tudós – olyan ismert személyiségek, mint például Kondad Lorenz és Szentágothai János) aláírásával, akik az asztrológiai gyakorlatot tudománytalan és káros volta miatt ünnepélyesen elítélik, mert – mint a szöveg fogalmaz – az asztrológiának nincs tudományos háttere. [...] A szerzők és az aláírók tudományos tekintélyüket vetik latba meggyőződésük kifejtésekor, a hangsúlyt az aláírók mennyiségére, és nem az érvek helyességére teszik. [...] Kétségtelen, komoly tudósok szólnak hozzánk, akik mind jelentős képviselői szaktudományuknak, szavuknak tehát súlya van. Azonban biztosak vagyunk-e abban, hogy éppen ők azok a szakértők, akikre hallgatnunk kell, ha az asztrológia tudományos vagy áltudományos volta felől állást kell foglalnunk?

(136–139. oldal)

Trabajar como un negro – zanzibári rabszolgafiú 1890 körül
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ahogy azt fentebb láthattuk, a Borremos el racismo del lenguaje kampánya mellett szintén számos uruguayi híresség kötelezte el magát. Vegyük azonban észre, hogy A tudomány határai című kötet által az asztrológiával kapcsolatosan felvetett kérdés itt is megállja helyét: biztosak lehetünk-e abban, hogy ők azok a „szakértők”, akikre hallgatnia kéne a RAE szótárszerkesztőinek, amikor a trabajar como un negro kifejezés sorsáról döntenek?

A mintegy 3,3 milliós Uruguay lakosságának döntő többsége fehér (eurouruguayi?), az afrouruguayi népesség 8-9 százalék lehet. A Casa de la Cultura Afrouruguaya szerint azonban ez a kisebbség a munkaerőpiacon (is) hátrányban van a többséggel szemben.

A Suárez és Evra közti verbális incidens megítélése kapcsán már láthattuk, hogy nem egyszerű a nyelvhasználók dolga: egy kifejezés, szó – sőt, bizton állíthatjuk, hogy akár egy hangsúly vagy gesztus – használata nem várt (és súlyos) következményekkel járhat annak függvényében, hogy ki, mit, mikor, hogyan, kinek és miért stb. mond. A jövő nyelvi jogászai és jogi nyelvészei számára talán hasznos kiindulópont azt szem előtt tartani, hogy bizonyos körülmények közt talán a legártatlanabbnak tűnő kifejezés is lehet halálosan sértő, ugyanakkor nem minden kifejezésről mondható el az sem, hogy minden körülmények között eleve sértő lenne. Arról már nem is szólva, hogy világban objektíve létező kellemetlen, sértő vagy visszatetszést keltő dolgoknak is van és lehet – szótárban feltüntethető – neve. Attól pedig, hogy ezeket ilyen vagy olyan megfontolásból kivesszük a szótárból, még léteznek, és vélhetőleg az előítéletek sem szűnnek meg pusztán attól, ha az Akadémia következő kiadású szótára nem tüntet fel sértőnek talált jelentéseket.

Felhasznált irodalom

¿Es diferente el racismo en el Reino Unido que en el mundo hispano?

Las acusaciones de racismo contra Suárez: ¿un problema de traducción?

Suarez lett a futball Pelikán elvtársa

Evra szerint rasszista szavakkal provokálták a csúcsrangadón

Evra kiakadt Suárez rasszista beszólásai miatt

Extracts from the FA report on the Luis Suárez Patrice Evra racism case

Objetivo: borrar la expresión „Trabajar como un negro” del diccionario

¿Se pueden eliminar palabras de la Real Academia de la Lengua?

RAE no va a borrar „como un negro”

Kutrovácz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor: A tudomány határai. Typotex, Budapest, 2009.