A Diccionario de la Real Academia Española (DRAE) első, 1780-as megjelenését követően a spanyol nyelv lexikális szempontból vitathatatlanul sokat változott: az egymást követő újabb és újabb kiadások ezeket a lexikális változásokat (is) hivatottak bemutatni. A legutóbbi, 22. és online változatban is hozzáférhető kiadását (2001) követően a szótár szerkesztői már a megjelenés évében elkezdtek dolgozni a 23. kiadás anyagán, melynek megjelenése 2014 folyamán várható. Az elmúlt évtizedben az új kiadás szerkesztőinek szeme előtt hármas cél lebegett: gazdagítani, modernizálni és koherensebbé tenni a szótárat.

A szerkesztők ígérete szerint bizonyos, limitált számú szó esetében a macsó, szexista felhangú jelentésárnyalatokat kiveszik az új szótárból – de ez távolról sem jelenti azt, hogy minden, esetleg sértő szót törölnének a szótár anyagából.

A szótár nem sértő

Dario Villanueva, a RAE titkára szerint a szótárból nem lehet eltávolítani minden olyan szót, mely esetleg sértő vagy kellemetlen lehet. „Ez a szótár végét jelentené” – nyilatkozta. Nyilatkozatából kiderül, hogy bizonyos szexista kifejezések kikerülnek a korpuszból, de nem hagyott kétséget afelől, hogy a szótár szerkesztői ugyan felülvizsgálhatnak meghatározásokat, de „az Akadémia nem talál ki sértő szavakat és nem is támogatja ezeket. Ami zajlik, az az, hogy az idő múlásával a társadalom is fejlődik, s bizonyos kifejezések érvényüket vesztik”.

A mindenkori szótár – és természetesen a spanyol nyelv – önmagában „nem vádolható azzal, hogy macsó, inkább tükörképe annak a társadalomnak, mely sokáig macsó volt” – nyilatkozta María Auxiliadora Barros, az Universidad Complutense de Madrid Bölcsészkarának oktatója. A kérdés persze úgy is feltehető: hogyan lehetséges, hogy akár még a szótár legutóbbi, 2001-es 22. kiadásában is vannak szexistának minősülő jelentésárnyalatok, melyekkel kapcsolatban a 23. kiadás szerkesztői már aggályokat támasztanak?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

María Auxiliadora Barros szerint ezen szavak többsége úgy került be a szótárba, hogy azokat nagyon művelt, de lexikográfiai képzettséggel nem rendelkező emberek úgy vették listára, ahogy azokat a társadalom maga is visszatükrözte – a használat révén. Ily módon a nem kifejezetten szakszavak, köznyelvi szavak nélkülözték a tudományos alaposságot, „kulturális megfigyelésen alapultak”.

Az alábbiakban a DRAE meghatározásai mellett két, találomra kiválasztott szótárat is szemügyre veszünk. Ez utóbbiak: Dorogman György: Spanyol-magyar kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.) és Clave. Diccionario de uso del español actual. Prólogo de Gabriel García Márquez (Ediciones SM, Madrid, 2002.).

Így pl. a gozar ’élvezni’ jelentésű ige esetében annak harmadik jelentéseként a DRAE az alábbi definíciót adja: ’testileg megismerni egy nőt’. Dorogman György szótárában ez a jelentésárnyalat ’közösül, hál (nővel)’, a Clave pedig némileg semlegesebb meghatározást ad: ’Egy személy vonatkozásában: e személlyel szexuális aktust megvalósítani’. A Clave megad egy példát is, ebben azonban a mondat alanya férfi, aki a vele levő hölgy társaságát ’élvezi’. A femenino ’ua.’ alapjelentésű szó esetében a hatodik jelentésárnyalat definíciója szerint ’gyenge, erőtlen’. Sem Dorogman György szótárában, sem a Clave hasonló címszavánál nincs ilyen jellegű értelmezése a kérdéses szónak. A periquear ige egyetlen jelentése pedig: ’nővel kapcsolatban tett kijelentés: túlságosan nagy szabadságot élvez’. Ezt a szót pedig a két másik szótár fel sem tünteti.

A nyilatkozatokból úgy tűnik, a szótár legújabb verzióját készítőknek szándéka tehát az előíró és a leíró jelleg közti egyensúly megőrzése mellett hangsúlyosan előnyben részesíteni a leíró jelleget. Tehát nem minden olyan jelentésárnyaltot fognak törölni a készülő szótárból, amely pejoratívnak vagy valamilyen csoport számára megbélyegzőnek hat.

Hímnem, nőnem

A tervezett 23. kiadásban olyan újítások is helyet kapnak majd, melyek bizonyos szavak hím- és nőnemű alakjainak képzésére vonatkoznak. Így a szótár korábbi változatában csak hímnemű alakban megadott alfarero ’fazekas’ az újban kap majd nőnemű alakot is: alfarera. Ugyanígy lesz az enterrador (alapjelentésében) ’sírásó’ szónak is új, nőnemű párja: enterradora. Mindkét esetben Dorogman György szótárában is csak a hímnemű alakra bukkanunk, a Clave pedig megadja a nőnemű format is, de hozzáteszi: „A RAE csak a hímnemű alakot jegyzi”. Az herrero ’kovács’ szó esetében némileg más a helyzet. A DRAE új verziójában majd szerepel a ’nőnemű kovács’: herrera is, azonban nem árt megjegyezni, hogy utóbbi szó: herrera a szótár korábbi változatában is szerepelt már, de nem ’nőnemű kovács’, hanem ’kovács felesége’ jelentéssel. Dorogman György szótárában csak az herrero alakra bukkanunk, a Clave megadja a nőnemű herrera alakot is, de nem ’kovács felesége’, hanem ’nőnemű kovács’ jelentésben. Ugyanakkor megjegyzi: „A RAE csak a hímnemű alakot jegyzi”.

A fenti példák mellett – ahol a hímnemű alakok -o végződése helyett a nőneműek -a végződést kapnak, az egyébként nagyon is szokásos módon: vö. alumno, -a ’diák, diáklány’ – azonban a DRAE szerkesztői jelezték azt is, hogy bizonyos, más logikával alkotott és más végződéstípusú szavak változatlanul egy alakban, külön nőnemű alak nélkül élnek majd tovább a szótár következő kiadásában is: így guardabosque (vagy guardabosques) ’erdőőr’. (A guarda ’őriz’ és a bosque(s) ’erdő(k)’ szavakból.) Ezt a szót Dorogman György szótárában hímneműként találjuk, a Clave pedig ugyanabban az alakban elfogadja hím- és nőnemű jelentésváltozatában is, azzal a megjegyzéssel természetesen, hogy „A RAE csak a hímnemű alakot jegyzi, bár jelenleg a nyelvben kétnemű”.

A hasonló logikával képzett guardaespaldas ’testőr’ (guarda ’őriz’ + espaldas ’hát’) szót már a DRAE és a Clave is kétneműként tünteti fel; Dorogman György szótárában csak hímneműként szerepel. További példa ilyen képzésre: lameculos ’seggnyaló’ (lame 'nyal' + culos 'segg') – a dolog érdekessége, hogy ezt mindhárom vizsgált szótár már eleve kétneműnek tünteti fel. A submarinista ’a tenger felszíne alatt tudományos, sport- vagy katonai stb. céllal tevékenységet folytató személy’ a DRAE definíciója szerint, aki a jövendő kiadásban lehet férfi vagy nő is akár. Érdekes, hogy Dorogman György szótárában ’könnyűbúvár, sportbúvár’ jelentésben lehet hím- és nőnemű, de ’(tengeralattjárón szolgáló) tengerész’ jelentésben csak hímnemű. A Clave kétnemű szónak tekinti, függetlenül attól, hogy könnyűbúvárról vagy a tengeralattjárón szolgáló személyről van-e szó.

Az -ista végű spanyol főnevek kapcsán egy érdekes problémára hívja fel a figyelmet Sara Mills Language and Sexism című könyvében, a 16. oldalon:

Az -ista képző semleges a spanyolban, azaz nem hím- vagy nőnemű (una artista: ’egy nőnemű művész’, un artista: ’egy hímnemű művész’). Így működne a dolog minden semleges végződés esetében, ám vannak jelentős kivételek; pl. un modista: ’hímnemű divattervező’ [Dorogman Györgynél: ’női szabó’] és una modista: ’nőnemű divattervező’ [Dorogman Györgynél: ’varrónő’]. Mivel a hímnemű divattervezők szerenék bebiztosítani helyzetüket azzal, hogy rájuk egy presztízsértékű kifejezéssel utalnak, elkezdték használni az un modisto kifejezést (speciálisan hímnemű végződést használva). Mindezt annak érdekében, hogy megkülönböztessék magukat a nőnemű szabóktól és varrónőktől. Paradox módon, ma már a divatiparban van néhány olyan nő, aki magára az una modisto kifejezést használja, nőnemű névelővel a főnév hímnemű alakja mellett, kifejezve azt, hogy ők a haute couture-ben dolgoznak s nem egyszerű varrónők.

Sara Mills arra következtet e kis példából, hogy ami bizonyos esetekben egy ártatlan nyelvtani végződés problémájának tűnik, valójában nem más, mint komoly hatalmi kérdés.

Érdekes, hogy a DRAE a modista első (kevéssé használt) jelentésében azt nőnemű szóként értelmezi: ’nő, akinek divatüzlete van’, második jelentésében kétnemű: ’olyan személy, aki hivatásszerűen ruhákat készít’. A DRAE szerint a modisto csak hímneműként létezik: ’olyan férfi, aki hivatásszerűen ruhákat készít’. Ha a Clave szótárában rákeresünk a modista szóra, az a modisto, ta szóhoz irányít bennünket. Ennek első definíciója nagyjából megegyezik a DRAE modista szavának második definíciójával, ahol a Clave meg is jegyzi, hogy ebben a jelentésében a DRAE kétneműként kezeli a szót: el modista, la modista. A Clave azonban – csak nőnemű szóként értelmezve a szót – megad egy második jelentést is: ’olyan nő, aki hivatásszerűen – főként női – ruhák készítésével foglalkozik’.

Nem minden szexizmus a nyelvben, ami hímnemben van – foglalhatnánk össze röviden a kérdéssel kapcsolatban María Auxiliar Barros véleményét. A nem jelölt nyelvtani nem Barros szerint a latinból származott át a spanyolra. Ha tehát valakinek spanyol nyelvterületen három fia és két lánya van (tres hijos y dos hijas), nyugodtan mondhatja, hogy öt gyermeke van, amit spanyolul minden szexizmus nélkül úgy tehet meg a legegyszerűbben, ha azt mondja: tengo 5 hijos ’5 gyermekem van’. Tökéletesen felesleges olyan mesterkélt megoldáshoz folyamodni, hogy tengo 5 hijos e hijas ’5 fiam és lányom van’ vagy tengo 5 hijos o hijas ’öt fiam vagy lányom van’.

Ezt a fajta hiperkorrekciót Barros túlzásnak érzi: „Fárasztó állandóan azt mondani: los hijos y las hijas […]”.

Vallási tolerancia a szótárban?

A fentieken túlmenően azonban a DRAE anyagának másfajta átfésülése is állandó vita témája: a vallásokkal, kultuszokkal kapcsolatos pejoratív kifejezések kérdése. Ha a DRAE online verziójában rákeresünk a jesuita kifejezésre, annak második jelentéseként a ’hipokrita, képmutató, álnok’ szerepel (akárcsak Dorogman György szótárában és a Clave értelmezésében). Mondanunk sem kell, mindhárom szótárban megtaláljuk ugyanezt a ’képmutató, álszent’ jelentésárnyalatot a fariseo ’farizeus’ esetében is.

Ami még ezen is túlmutat, az az, hogy 2012-ben a Federación de Comunidades Judías de España (Spanyolországi Zsidó Közösségek Szövetsége) arra kérte a RAE-t, hogy törölje a DRAE soron következő kiadásából a judiada szót (a judío ’zsidó’ szóból), annak sértő tartalma miatt. A DRAE online változatában első jelentésként azt olvashatjuk e szóval kapcsolatban: ’Olyan rossz cselekedet, melyet tendenciózusan a zsidók sajátjának tekintettek’. Dorogman György szótárában nem találunk ilyen kifejezést, de a Clave ilyen definíciót ad: ’Káros vagy rossz szándékú cselekedet’.

Szinte aggódva várjuk a pillanatot, amikor a nem keresztény vallási és/vagy nem spanyol nyelvi közösségek azzal a kéréssel fordulnak majd a RAE-hoz, hogy vegye ki a szótárból az hablar en cristiano kifejezést, melynek első jelentése szerint ’értelmesen, egyszerűen, mindenki által érthető formában beszélni’, második jelentése szerint ’spanyolul beszélni’ (tkp. ’keresztényül beszélni’). Ebből a szempontból a pejoratív jelentéstartalmakat is közvetítő vandalismo vagy éppen a godo kifejezések talán azért is vannak kevésbé veszélyben, mert a vandál és gót érdekérvényesítés napjainkban – némi malíciával szólva – elhanyagolható.

Sara Mills fentebb ismertetett gondolatmenetét követve elmerenghetünk azon, hogy vajon a hasonló szavak kirostálása a szótárból lexikográfiai, nyelvészeti, kulturális vagy éppen hatalmi-politikai kérdés-e.

José Manuel Sánchez Ron, a RAE tagja szerint „egy ideje már próbálunk gátat vetni az egy hiedelemvilágra jellemző és mások ellen irányuló ilyen jellegű definícióknak, hiszen egy laikus, nyílt és eltérő vallási lehetőségekkel bíró társadalomban élünk”.

Szintén vitatott természetesen, hogy bizonyos szavak DRAE-ból való kivételével vajon a beszélők közösségének szóhasználatából is eltűnnek-e, továbbá, hogy ha valamely szavak a DRAE szerint nem léteznek, akkor azokat nem is használják-e, vagy vajon gondolni sem tud-e rájuk a társadalom.

Reméljük, a tolerancia és az egyenlőség elvének bizonyos esetekben már-már az orwelli újbeszél rémét sejtető megnyilvánulásai nem okoznak helyrehozhatatlan károkat a spanyol nyelvben, és a sértő jellegű kifejezések kirostálása mellett a fürdővízzel a RAE nem önti ki a gyereket is, és nem fosztja meg a nyelvet és a kultúrát saját fejlődésének kordokumentumaitól: a szavaktól.

Felhasznált források

La Real Academia elimina definiciones machistas. Lea cuáles

El género no marcado

Dorogman György: Spanyol-magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992

Clave. Diccionario de uso del español actual. Prólogo de Gabriel García Márquez. Ediciones SM, Madrid, 2002

Sara Mills: Language and Sexism. Cambridge University Press, Cambridge, 2008

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése