A Diada Nacional de Catalunya (Katalónia Nemzeti Napja) alkalmával a katalánok arra a napra emlékeznek, amikor a spanyol örökösödési háború (1701–1714) végén a Bourbon seregek 14 hónap ostrom után beveszik Barcelonát 1714. szeptember 11-én. A katalán szempontból gyászos eseményről először 1886-ban emlékeztek meg nyilvánosan; a Franco-érában viszont természetesen szó sem lehetett hasonló megemlékezésekről. A demokratikus átmenet óta a Diada a katalán statútumban is szereplő emléknap. A katalán függetlenségi törekvések utóbbi időkben megújult erejét mindennél ékesebben jelzik az idei, 299. évforduló köré szerveződő események.

Katalán megemlékezés Rafael Casanova, Barcelona 1714-es védőjének szobránál szeptember 11-én
(Forrás: Wikimedia Commons /CC BY-SA 2.5)

Csak láncaikat veszthetik

Az élőláncot a Balti lánc (más néven: Balti út) ötlete ihlette. 2013. szeptember 11-én katalánok tízezrei vettek részt abban az élő emberi láncban, mely az antik Via Augusta mentén a Franciaországban található Le Perthus (El Pertús) városától a valenciai Vinaròs településéig húzódott keresztül egész Katalónián, amikor délután 17:14-kor a katalán harangok tudtul adták a világnak: eljött az ideje, hogy a katalánok végre ismét saját maguk döntsenek jövőjükről. Ahhoz, hogy az élő emberi lánc a francia határtól a valenciai Vinaròs településéig érhessen, ezt megelőzően szükség volt arra, hogy a Valenciai Közösség Legfelső Bírósága megsemmisítse a helyi kormányzat azon korábbi döntését, mely ezt megakadályozta volna. A szimbolikusan megválasztott nap szimbolikusan megválasztott órájában és percében az összegyűlt tízezrek elénekelték a katalán nemzeti himnuszt, az Els Segadors-t.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az esemény alkalmával a katalán Generalitat elnöke, Artur Mas, ismételten elkötelezte magát a függetlenség katalán útja mellett: „jog a döntéshez, népszavazás, nemzeti átmenet és államalakítás”. Mas ismét lándzsát tört amellett, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a katalán nép 2014-ben népszavazáson dönthessen saját függetlenségéről. A Generalitat elnöke szerint, ha ez nem lenne lehetséges, a 2016-os önkormányzati választásokkal egybekötve fognak dönteni a kérdésről. Mas ismételten hitet tett az önrendelkezés joga, a fejlődés, a társadalmi igazságosság és a demokratikus értékek mellett.

Spanyolország politikai térképe 1852-ből, ahol jól látszik, hogy az egykori Aragón Királyság területei (így Katalónia) „bekebelezett vagy asszimilált” jelzőt kapnak
(Forrás: Wikimedia Commons)

Nemzetközi támogatás

Andorrában mintegy 600 fő gyűlt össze a törpeállam fővárosának, Andorra la Vellának főterén, ahol a hely szűkösségére való tekintettel a résztvevők nem körben állva, hanem spirál alakba állva emlékeztek meg 1714. szeptember 11-ről. Az eseményen Andorrában lakó katalánok és helyi, katalán származású magánszemélyek is részt vettek: az andorrai politikai pártok képviselői azonban távol maradtak. Ahogy azt az andorrai kormány feje, Antoni Martí mondta: „figyelemmel kísérem, mi zajlik Katalóniában, tisztelettel tekintek rá, és mind Spanyolországgal, mind Katalóniával a jó viszony megőrzésére törekszünk”.

Andorra, mely jó viszonyra törekszik Katalóniával és Spanyolországgal is
(Forrás: Wikimedia Commons / Eric Gaba / GNU-FDL 1.2)

A katalán helyszíneken külföldiek is akadtak, akik támogatják a katalán függetlenségi törekvéseket: egy észt résztvevő szerint azért vannak itt, hogy „ismertté tegyék a katalánok függetlenség iránti vágyát”. A BBC helyszíni tudósítása szerint az eseményt még a nemzeti színekbe öltöztetett házi kedvencek is támogatják – azok gazdái mindenképp.

A Bourbon seregek behatolnak Barcelonába – 1714. szeptember 11.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jacques Rigaud (1680–1754) )

Belső visszhangok

Carme Forcadell, az Assemblea Nacional Catalana (a szeptember 11-i élő emberi láncot szervező csoportosulás) elnöke, aki az esemény alkalmával maga is beszédet mondott, kénytelen volt a meghatódottság könnyeitől félbeszakítani előadását, miközben arra hívta fel a katalán kormány figyelmét, hogy „nem tudunk és nem is akarunk többet várni” a függetlenség és az arról szóló népszavazás kapcsán, melynek 2014-ben kell lennie.

Carme Forcadell – elsírta magát meghatódottságában
(Forrás: Wikimedia Commons / Vermell12 / CC BY-Sa 3.0)

Álarcos függetlenségpártiak Barcelonában az alkalom tiszteletére elégették Juan Carlos (János Károly) spanyol király fejjel lefelé fordított arcképét, a francia és a spanyol nemzeti lobogót, valamint az Európai Unió zászlaját. A híradások szerint egyes, a helyszínen tartózkodó nézők Terra Lliure ('szabad föld') felkiáltással nyugtázták a cselekedetet.

A függetlenség ellenzői ugyanakkor – főként az interneten – nem rejtik véka alá kritikájukat az eseményekkel kapcsolatban: a katalán tévéállomást, a TV3-at például propagandaadóként, „Göbbels tanoncaként”, a katalán függetlenséget pártolókat fasisztaként aposztrofálják, egyesek pedig „berlini falat” követelnek Katalóniával szemben.

Források

Catalunya se va

Vía catalana hacia la independencia

La cadena humana sí llegará a la Comunidad Valenciana

’Estelades’ en Andorra

Lágrimas por la independència

Apoyos internacionales

Insultos en España

El Rey, en llamas por Barcelona

Catalans form human chain for independence from Spain