-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Férgek, patkányok, megszállók, gyilkosok, terroristák. Hogyan látjuk a migránsokat? Mennyiben befolyásolják a közbeszédben használatos metaforák a róluk való gondolkodásunkat?
Közel másfél éve foglalkoztatja Európát – így Magyarországot is – a közel-keleti térségből Európába tartó menekültek helyzete, az úgynevezett migrációs válság, ennek okai és ismert vagy lehetséges következményei. Az alapvetően geopolitikai kérdés kétségkívül minden egyes közvetlenül vagy közvetve érintett ország belpolitikai ügyévé is válik. Nem mindegy azonban, hogy az egyes kormányok, parlamenti pártok képviselői, valamint a média hogyan teszik a témát a közbeszéd, a nyilvános megszólalások és a köznapi társalgás részévé.
(Forrás: Wikipedia Commons / Official U.S. Navy Page / CC BY-SA 3.0)
Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a magyar politikai élet és a sajtó (továbbá jó néhány kommentelő) milyen – időnként alig észrevehető – metaforahasználattal befolyásolja akár szándékosan, akár akaratlanul a menekültekről való gondolkodásunkat, illetve a róluk való beszédet.
Mi fán terem a metafora?
A kognitív nyelvészet megközelítésében a metafora elsősorban nem a szavak, hanem a fogalmak jellemző tulajdonsága. Funkciója bizonyos fogalmak megértésének a segítése, nem pedig művészi (például irodalmi/költői), retorikai vagy esztétikai célok szolgálata. Gyakran nem hasonlóságon alapszik, létrehozásához nem szükséges semmiféle különösebb ismeret, sőt a nyelvhasználók anélkül is alkalmaznak metaforákat, hogy ennek tudatában volnának. A metafora tehát nem díszítőelem, hanem az emberi gondolkodás jellemző tulajdonsága.
A fogalmi metaforákat két tartomány alkotja. Jellemzően a nehezebben hozzáférhető, absztrakt fogalmak az úgynevezett céltartomány részei, a könnyebben hozzáférhető, konkrétabb fogalmak pedig a forrástartományé. Amikor metaforát használunk, a megérteni kívánt céltartomány egyik szempontját emeljük ki, és a forrástartomány szókészletéből az ennek leginkább megfelelőt hasznosítjuk. Ezt a folyamatot leképezésnek vagy megfelelésnek nevezzük. A hasznosított elemek a metaforikus nyelvi kifejezések.
(Forrás: Ggia / Wikimedia Commons / CC BY-SA 4.0)
Például „A politikus érveinek nem volt semmi alapja” mondat esetében az érvelés/vita–épület fogalmi metafora valósul meg, amelynek révén az érvelést/vitát (nehezebben hozzáférhető, elvontabb fogalom) az épület (könnyebben hozzáférhető, konkrétabb fogalom) szerkezetéről való ismereteink segítségével próbáljuk megérteni. Nincs szó tehát a két tartomány teljes megfeleléséről. Az épület szerkezetéről való tudásunkat kiemeljük (ennek nyelvi kifejezése az alap), az épület létrehozásának folyamata, az építmény erőssége, az épület részei, külleme, stílusa stb. rejtve marad.
Nézzük tehát, melyek a leggyakoribb metaforák a migránsokkal kapcsolatban!
A migráció–áradás
„A szakértők szerint a környezetszennyezés és az energiaellátás mellett Európa számára a legnagyobb kihívást a keletről és délről érkező menekültáradat fogja jelenteni.” (Beszélő)
„Tavaszi szél vizet áraszt, de úgy látszik, felduzzasztja a bevándorlók áradatát is.” (Orbán Viktor februári évértékelő beszéde)
„[a magyar kormány] a déli határzár megépítésével megvédte Magyarországot a bevándorlási hullámtól” (mediaklikk.hu)
„a multikulturalizmus megbukott, a menekülthullám az európai értékek és normák érvényesülését veszélyezteti” (Magyar Nemzet)
„Csak akkor nincsen riadó, amikor milliószámra özönlenek befelé az idegenek.” (Magyar Hírlap)
„Gátat szabna a menekültáradatnak Ausztria” (origo)
A migráció–erő
„Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben” (hirado.hu)
„Buszokkal és vonattal nyomultak tovább nyugatra a migránsok” (Magyar Hírlap)
(Forrás: Irish Defence Forces / flickr / CC BY 2.0)
A migráció–vihar
„vihar előtti csend van a déli határoknál” (szon.hu)
A migráció–népvándorlás/megszállás
„Tilos kimondani, hogy ma nem menekültek érkeznek, hanem népvándorlás fenyegeti Európát.” (Orbán Viktor március 15-i beszéde)
„Humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás, s ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk.” (Orbán Viktor március 15-i beszéde)
„Megszállás alatt Európa” (Magyar Idők)
„A történelem ránk rúgta az ajtót, ostrom alá vette Európa határait, az európai kultúrát és az európai polgárok biztonságát.” (Orbán Viktor februári évértékelő beszéde)
„A Jobbik szerint is meg kell tehát védeni magunkat »az inváziótól«.” (index)
A migráció–irányított betelepítés
„Tilos kimondani, hogy ez nem véletlen és nem szándékolatlan következmények láncolata, hanem kitervelt és irányított akció, ránk irányított embertömeg.” (Orbán Viktor március 15-i beszéde)
„Tilos kimondani, hogy tízmilliós tömegek állnak készenlétben, hogy meginduljanak felénk.” (Orbán Viktor március 15-i beszéde)
A migráns–bűnöző/terrorista
„Rongálással betörnek hazánkba az illegális bevándorlókˮ (hidfo.ru)
„őrizetbe vesszük, ellenőrzés alatt tartjuk, majd kiutasítjuk a megélhetési bevándorlót” (index)
„be kell reteszelni Magyarország ajtaját” (index)
„Bátran kijelenthetjük, hogy mára az emberek többségének egyértelművé vált, hogy a terrorizmus és a bevándorlás kéz a kézben jár” (888.hu)
„Tilos kimondani, hogy a bevándorlás bűnözést és terrort hoz az országainkba.” (Orbán Viktor március 15-i beszéde)
„De senki más nem testvér. Hanem potenciális gyilkos, aki az életemre tör.” (Bayer Zsolt blogja)
„tizennégy éves kortól fölfelé potenciális gyilkos mindegyik” (Bayer Zsolt blogja)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A migráció/migráns–teher
„Egyre súlyosabb problémát jelent az Európai Unió országainak és az Egyesült Államoknak a bevándorlók és a romák kérdése” (ittvagyunk.hu)
„Az illegális bevándorló nem ellenség, hanem teher” (origo)
A migráns–barbár
„nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések, és nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra” (Orbán Viktor március 15-i beszéde)
„a hordák ma még úgy hiszik, csak az európaiak vére ontható” (Magyar Hírlap)
A migráns–állat
„Nem csodálkozom, ezek tényleg igazi állatok.” (egy kommentelő)
„Ember az ilyen?” (hirportal.info)
„Hogy rohadnanak meg igyenelo fergek!!” (egy kommentelő)
„Sokkal jobb lett volna, ha ellenállást tanúsít, és lelövik, mint egy veszett kutyát.” (Magyar Hírlap)
„Megdolgoztál érte te patkány?” (egy kommentelő)
„Elviselhetetlenek vagytok, szemtelenek, mint a piaci légy, nincs bennetek sem alázat, sem hála, nincs bennetek semmi emberi.” (Bayer Zsolt blogja)
„A görög hatóságok mindeközben egy stadionba igyekeztek beterelni a vadakat” (Magyar Hírlap)
A migráns–élősködő
„Hogy rohadnanak meg igyenelo fergek!!” (egy kommentelő)
„mindenféle jogalap nélkül a mi költségünkre élnek itt, rajtunk élősködnek” (origo)
A migráns–piszok/mocsok
„szóval akkor a rendőr a hibas azért mert az idióta cigány mocskos hazug bevandorlok megkeseltek őket?” (egy kommentelő)
„az összeset azonnal ki kell takarítani Spanyolországból, Európából” (Magyar Hírlap)
„Remelem ezt a szennyet nem engedik be europaba! Mocsok van mar eleg, több nem kell! Semmi szanalom a gyerekek irant, ugyanolyan fertö mint a felnöttek!” (egy kommentelő)
A migráns–ürülék
„Az ilyenek nem születnek hanem sz@rják őket” (keptelenseg.hu)
(Forrás: bbc.com)
A migránsokkal szemben védekezni kell
A migrációval, valamint a migránsokkal kapcsolatosan összegyűjtött metaforák jelentős részét két fő kategóriába lehet sorolni. Az egyik esetben a migráció veszély, ellenséges erő vagy tevékenység (áradás, vihar, megszállás, betelepítés), továbbá a migránsok bűnözők, illetve terroristák. A másik kategóriába azok a metaforák sorolhatók, amelyek esetében a migránsok vagy civilizálatlanok, barbárok, vagy alacsonyabb rendűek az embernél (állat, élősködő, mocsok, ürülék).
Akadnak természetesen egyéb, itt nem említett metaforák is. Például a menekültek eszközként értelmezése: hol a „kommunisták”, hol a „brüsszeli bürokraták”, hol Soros György vagy a „liberálisok” kezében. Mindegyik megközelítés szerint védekezni kell a migránsokkal szemben: gáttal, fegyveres erővel, takarítással, irtással.
Mivel a bemutatott metaforákat emberek alkotta csoportokra alkalmazzák, elősegítik a sztereotipizálást, vagyis azt, hogy a forrástartomány hasznosított fogalmait (megszálló, terrorista, gyilkos, állat stb.) a csoport minden egyes tagjára érvényesnek tekintsék. Azaz ha egy csoportra alkalmazzuk a bemutatott metaforákat, a csoport bármely tagját emeljük is ki, az egyén az egész csoportot reprezentálja. Ha tehát a migránsok tömegeit ellenséges erőként értelmezzük, úgy minden egyes migráns ellenség.
Korábbi cikksorozatunkban már beszámoltunk az örmény genocídiumról, amelynek során mintegy 6-800 ezer örmény vesztette életét. Az 1910-es évek török sajtója rendszeresen parazitáknak, idegen testnek láttatta az örményeket, akik hazaárulóként titokban a Törökországgal ellenséges Oroszország érdekeit képviselik. Arról is írtunk már, hogyan jelentek meg az Osztrák–Magyar Monarchia élclapjaiban a különböző nemzetiségek, etnikai kisebbségek, amelyek kollektív jogokat, autonómiát követeltek, függetlenségi törekvéseik pedig összeegyeztethetetlennek bizonyultak az uralkodó nemzetpolitikával: a szlovákokat például olykor kifejezetten majomszerűen ábrázolták. Az 1994. évi ruandai népirtást közvetlenül az előzte meg, hogy a hutu Ferdinand Nahimana, a ruandai Nemzeti Tájékoztatási Hivatal igazgatója a külügyminisztérium politikai igazgatójának hathatós támogatásával létrehozott egy rádióadót (Radio Télévision Libre des Mille Collines ’az Ezer Domb Szabad Rádiója és Televíziója’ – ugyanis Ruandát az ezer domb országának nevezik), amelyben rendszeresen a tuszi kisebbség elleni izgató, felbujtó tartalmakat sugároztak, gyakran nyíltan felszólítva a hutu rádióhallgatókat a közelükben élő tuszik kiirtására. A tuszik a rádióban elhangzott dalokban, a humoristák magánszámaiban és a műsorvezetők beszédeiben rendszeresen kígyók, csótányok és patkányok voltak, és gyakran „bozóttisztításra”, „rovarirtásra” ösztönözték a hallgatókat. E műveletekhez a leggyakrabban javasolt eszköz a macséta, vagyis a bozótvágó kés volt.
(Forrás: flickr.com / US Army Africa)
Hitler Mein Kampfjában a zsidók olyan internacionalisták, akik mint paraziták a gazdatestként értelmezett népeken és kultúrákon (mindenekelőtt persze az „árja”, így legelsősorban is a „germán”, még specifikusabban a német népen és kultúrán) élősködnek: vérszopók, vérszívó pókok, férgek. Ugyanakkor sárba tiporják és megsemmisítik a német nép utolsó „árja” értékeit is, ezért „kultúrnemzeti erőnk egyre jobban hanyatlik”. A zsidóság veszélyt jelent, amely veszély többek között a „tapasztalatlan, fiatal szőke leányainkat veszélyezteti a paraziták részéről a tervszerűen fűzött meggyalázások révén.” „Ha ez így megy tovább, egy szép napon beteljesedik a nagy zsidó jóslat: »A zsidó felfalja a föld népeit és azok urává lesz.«” A következtetés: a „zsidó felfogást” (itt még csak a felfogást) ki kell irtani.
A magyar miniszterelnök március 15-i beszédében azt mondta: „Brüsszelt” meg kell állítani, hiszen ott a „nemzetköziség megszállotjai” tervszerűen igyekeznek betelepíteni a migránsokat. A „más civilizációkból érkezők tömegei veszélyt jelentenek az életformánkra, a kultúránkra, a szokásainkra és a keresztény hagyományainkra.” Emellett bandákba tömörülve készülnek vadászni asszonyainkra és lányainkra. A betelepítés célja, „hogy átrajzolják Európa vallási és kulturális mintázatát, átépítsék etnikai talapzatát, felszámolva ezzel az internacionálé utolsó akadályát jelentő nemzetállamokat.” A következtetés: valamilyen eszközzel meg kell akadályozni „Európa tönkretételét”.
A közelmúltbeli események miatt különösen meggondolatlan a migrációról mint megszállásról, a migránsokról mint ellenségről vagy terroristákról beszélni. Mindegyik karhatalmi fellépést igényel, indulatot szít, xenofóbiát teremt és tart fenn. Félő, hogy egy összetett kérdés túlzottan egyszerű fogalmaknak való megfeleltetése túlontúl egyszerű válaszokat eredményez.