-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy új kísérletből az derült ki, hogy az idegennyelv-tanulás hatékonyabb, ha minél több érzékük vesz részt a folyamatban. Eredményesebbek vagyunk szavak fölidézésben, ha a tanulás közben képeket, illetve mozdulatokat, gesztusokat is kapcsolunk az elsajátítandó kifejezéshez.
A szótanulás sok nyelvtanuló rémálma: unalmas, lassú, fáradságos folyamat. Nem csoda hát, ha sokan kapva kapnak egy-egy olyan módszeren, amellyel megkönnyíthető az idegen nyelvű szavak és kifejezések elsajátítása.
Most egy új kísérlet ismét a multiszenzoros tanulás elméletét látszik igazolni: kutatók azt derítették ki, hogy könnyebben tanulunk, ha egyszerre többféle érzékünket működtetjük. A kutatást lipcsei Max Planck Intézet kognitív tudományi és agykutatási központja végezte Katja M. Mayer vezetésével; eredményeiket a Current Biology című szaklapban publikálták. A tanulmányról a Science Daily is beszámolt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatók egy speciálisan erre a célra kifejlesztett mesterséges nyelvvel, a vimmel (angolul: Vimmish) kísérleteztek. A fő kérdésük az volt, hogy milyen módszerrel lehet hatékonyabban és könnyebben nyelvet tanulni. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a tanulás akkor a legeredményesebb, ha az olvasott és hallott szóalakok mellett gesztusokat és képeket is kapcsolunk hozzájuk.
Sokszor hallani, hogy a nyelvet kommunikáció-központúan érdemes csak tanítani: a bemagolandó szólisták ideje lejárt. A kérdés azonban nem ennyire egyszerű: a lexikai egységeket mindenképp memorizálni kell ahhoz, hogy használni tudjuk őket. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tényezők befolyásolják az idegen nyelvek tanulásának hatékonyságát. A kísérlet eredményei szerint a képek, illetve gesztusok szavakhoz kapcsolása eredményesebbé teszi a memorizálást, különösen akkor, ha a mozdulatokat a nyelvtanuló maga végzi, és nem csak látja őket.
A kutatók a vim elnevezésű mesterséges nyelvet használták a kísérletekben; ezt kifejezetten kutatási célokra fejlesztették ki. a kísérletben fiataloknak egy héten át vim nyelvű szavakat és kifejezéseket kellett megtanulniuk. A megtanulandó főnevek között voltak mind konkrét dologra utalók (alma), mind pedig elvont jelentésűek (gondolat). A résztvevők három különböző módszer szerint végezték a tanulási folyamatot.
Az első módszer szerint tanulók elolvasták a szót, illetve a jelentését, és meghallgatták a szó kiejtését is. A második módszer szerint tanulók azon kívül, hogy olvasták és hallották a szót, még egy hozzá kapcsolódó képet, illetve gesztust is megnézhettek. A harmadik módszer szerint tanulók pedig olvasták, hallották a szavakat, látták a képet is, és maguk is produkálták a jelentéshez kapcsolódó gesztust.
Például a vim atesi szó ’gondolat’-ot jelent; ehhez a következő gesztus kapcsolódott:
A tanulási fázis után tesztelték, mennyire volt eredményes a folyamat; azt nézték meg, hogy a résztvevők mennyi vim szót jegyeztek meg. A szavak előhívása közben az agyukról fMRI-képeket is készítettek.
Az eredmények azt mutatták, hogy az első módszerrel tanulóknál jobban teljesítettek a második módszerrel tanulók; de náluk is jobban teljesítettek a harmadik módszerrel tanulók, akik maguk végezték a mozdulatokat tanulás közben. A kutatók a következő lépésben további agyi vizsgálatokat terveznek végezni; arra lesznek kíváncsiak, hogy a vizuális és a motoros kéreg aktiválódása-e az oka a jobb tanulási teljesítménynek.
Forrás
Learning with all the senses: Movement, images facilitate vocabulary learning