A svéd hadsereg tolmácsképzőjében az újoncoknak nagyon rövid idő alatt kell megtanulniuk idegen nyelveket. Szinte pillanatok alatt olyan nyelvérzéket kell magukban kifejleszteniük, hogy képesek legyenek megtanulni arabul, oroszul vagy az Afganisztánban beszélt dari nyelven – akár mindössze tizenhárom hónap alatt. Ezeken az intenzív kurzusokon az újoncok éjt nappallá téve tanulják a nyelveket. Ez a fajta intenzitás nem hasonlítható semmilyen más intenzív nyelvtanfolyamhoz. Svéd kutatók azt vizsgálták, milyen változások mennek végbe a tanulók agyában ebben az intenzív tanulási időszakban – számol be a kutatásról a Science Daily tudományos hírportál.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kontrollcsoportként az umeåi egyetem kognitív tudományokat tanuló diákjait és orvostanhallgatókat vizsgáltak, mivel ők is keményen, intenzíven kell, hogy tanuljanak, de nem nyelveket, hanem szakmai tárgyakat. Mindkét csoport agyáról MRI-felvételeket készítettek egy három hónapos intenzív tanulási időszak előtt és után. A kísérletből kiderült, hogy míg az egyetemi hallgatók agyi képe nem mutatott változást a tanulási időszak végén, addig a nyelvet tanuló újoncok agyának bizonyos területei megnövekedtek. A hippokampusz, egy mélyen fekvő, a tanulásért és a térbeli tájékozódásért felelős terület, illetve az agykéreg három területe mutatta a változást.

Svéd katonák gyakorlatoznak (nem nyelvet)
(Forrás: Wikimedia Commons / Tech. Sgt. Cesar Rodriguez, U.S. Air Force)

„Meglepődtünk azon, hogy a különböző agyterületek különböző mértékben változtak meg attól függően, hogy az adott diák mennyi energiát fektetett be a tanulásba, illetve, hogy mennyire teljesített jól az újonnan megtanult területen” – mondta el Johan Mårtensson, a lundi egyetem kutatópszichológusa. Azok a diákok, akiknek jobban megnövekedtek a hippokampuszaik, illetve a nyelvtanulással kapcsolatos agyterületeik (a felső temporális agytekervény), jobb nyelvi képességekkel rendelkeztek, mint a többiek. Azoknak azonban, akiknek nagyobb energiát kellett a tanulásba fektetniük, az agykéreg motoros területei (középső frontális agytekervény). Tehát az, hogy ki mennyire tanulta könnyen a nyelvet, összefüggést mutatott az agyi területek megnövekedésével. És ez a változás érződött a nyelvtudás mértékén is.

Korábbi vizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a nyelvtanulás, a nyelvtudás jó hatással van az agyra: az alzheimeres betegek esetében a betegség tünetei később jelentkeznek két-, illetve többnyelvű személyeknél. „Természetesen nem tudjuk összehasonlítani a három hónapos intenzív tanulást azzal, hogy valaki kétnyelvűként éli az életét, de több érv szól amellett, hogy a nyelvtanulás egy jó eszköz arra, hogy az agyunkat formában tartsuk” – mondta el Johan Mårtensson.

Forrás

Language Learning Makes the Brain Grow, Swedish Study Suggests