-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az agyról készült képi felvételek és a neurológia ma már segít megérteni, hogy mi történik az agyunkban, amikor nyelvet tanulunk.
Az idegennyelv-tanulás megnöveli az agyunk méretét – ez derült ki svéd kutatók vizsgálatából, akik agyi felvételeket készítettek idegennyelvet tanuló kísérleti alanyaikról. Ez az új vizsgálat része egy vizsgálatsorozatnak, amelyben agyi képalkotó eljárások segítségével vizsgálják azt, hogy mi történik az agyunkkal nyelvtanulás közben. A kísérletek eredményeiről nemrégiben a The Guardian készített összefoglalót; mi most az első kísérlet eredményeit közöljük.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A svéd kutatók azt találták, hogy a nyelvtanulás látható nyomot hagy az agyunkon. Jó nyelvérzékkel rendelkező fiatal felnőtt katonákkal folytatták le a kísérletüket: arab, orosz vagy dari nyelven kellett intenzíven tanulniuk. Míg a kontrollcsoportba tartozók pedig kognitív tudományt, illetve orvostudomány tanultak szintén intenzíven.
Az MR-vizsgálatokból az derült ki, hogy a nyelvtanulók agya eltérően változik a három hónapos intenzív kurzus során, mint a kontrollcsoportba tartozóké. A nyelvtanulók bizonyos agyterületeinek mérete megnőtt, míg a kontrollcsoportba tartozók esetében változatlan maradt.
Szintén érdekes eredmény, hogy azoknak a tanulóknak, akiknek a hippokampusza és a nyelvtanulással összefüggésben álló kérgi területei megnövekedtek, jobb nyelvi képességgel rendelkeztek, mint azok, akiknél inkább a motoros kéreg területei fejlődtek. Az tehát, hogy a résztvevők mennyire tartották könnyűnek vagy nehéznek a nyelvtanulást, összefüggésben állt azzal, hogy melyik agyterületük fejlődött. És az agyterületek fejlődésétől függően változott a tanulók teljesítménye is.
Annak ellenére, hogy azt egyelőre nem értik a kutatók, hogy pontosan mi is változik meg nyelvtanuláskor az agyban, az agy növekedése mindenképpen biztató jelnek tűnik. A kísérlet azt is megmutatta, hogy az agy fejlődése szempontjából nem mindegy, hogy mit tanulunk: a nyelvtanulás eltérő hatással van az agyunkra, mint más tudományok tanulása.
Forrás