-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy kutatás szerint a kétnyelvű gyerekek kevésbé vallanak esszencialista nézeteket, azaz a legtöbb dologról azt gondolják, hogy az tanult, és nem velünk született. Ez azért is fontos lehet, mert az előítéletességünket az is befolyásolja, hogy mennyire vagyunk esszencialisták.
Azoknak a gyerekeknek, akik két nyelvet tanulnak meg egyszerre, másféle elvárásaik vannak a világgal kapcsolatosan, mint azoknak, akik egynyelvűek – derült ki Concordia Egyetem kutatásából.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legtöbb kisgyerek esszencialista, azaz úgy hiszi, hogy a tulajdonságok nagy része velünk született. Így például olyan következtetéseket vonnak le, hogy az olyan tulajdonságok, mint az anyanyelv vagy az öltözködési stílus belső tulajdonságok, nem tanulási folyamat vagy mintakövetés eredményei. Egy kutatás szerint azonban a kétnyelvű kisgyermekek egy része hajlamosabb úgy tekinteni, hogy ezek a pszichológiai tulajdonságok tanulás eredményei, tehát nem velünk születettek. A kisiskoláskor előtti kétnyelvűség tehát befolyásolja a gyerekeknek a világról kialakított hiedelemvilágát: a hároméves korig megtanult második nyelv azt eredményezi, hogy a gyerekek sokkal több mindent tekintenek a tapasztalatokból, a tanulásból származónak – állítják a kutatók; tanulmányuk a Developmental Science című tudományos lapban fog megjelenni a közeljövőben.
A kutatást, amelyben összesen 48 gyerekkel kísérleteztek, Krista Byers-Heinlein pszichológusprofesszor vezette. Az 5–6 éves gyerekek három különböző csoportból kerültek ki: voltak köztük egynyelvűek, voltak szimultán kétnyelvűek (azaz olyanok, akik egyszerre tanultak két nyelvet), és voltak szekvenciális kétnyelvűek (azaz olyanok, akik egymás után tanultak meg két nyelvet). A kísérletben a gyerekeknek történeteket meséltek el; ezekben olyan kisbabákról volt szó, akiknek angolok voltak a szüleik, de olaszok fogadták őket örökbe, illetve olyan kiskacsákról, akiket kutyák neveltek fel. A történetek meghallgatása után olyan kérdéseket kaptak, hogy az olaszok által nevelt angol gyerek angolul vagy olaszul fog-e beszélni, illetve, hogy a kutyák által nevelt kacsák hápogni vagy ugatni fognak-e, illetve, hogy tolluk vagy szőrük fog-e nőni.
(Forrás: Wikimedia Commons / Benjamin Gimmel / GNU-FDL 1.2)
„A hipotézisünk az volt, hogy a szekvenciális kétnyelvűeknek van explicit tapasztalatuk arról, hogy a nyelv tanult dolog; tehát azt vártuk, hogy a nyelvről felteszik majd, hogy a környezettől tanult, míg a többi tulajdonság (az állatok hangjai, illetve a szőrzet/tollazat) öröklött jellegű” – magyarázza a kutatás vezetője. A kísérlet eredményei ehhez képest meglepőek lettek: a kutatók hipotézise nem igazolódott. A szekvenciális kétnyelvűek valóban kevésbé voltak esszencialisták a nyelvelsajátítással kapcsolatosan: úgy gondolták, hogy az olasz nevelőszülőknél nevelkedő gyermek olaszul fog beszélni. Ugyanakkor arra is hajlamosabbak voltak, hogy úgy gondolják, hogy az állatok tulajdonságai is inkább tanulás eredményei: szerintük a kutyák által nevelt kacsák ugatni fognak, és repülés helyett inkább szaladnak.
Tehát mind az egy-, mind pedig a kétnyelvűek vontak le hibás következtetéseket, de különböző módon tévedtek. Az egynyelvűek sokkal inkább hajlamosak azt feltételezni, hogy minden tulajdonság velünk született, míg a kétnyelvűek inkább mindenről azt hiszik, hogy tanult. Ezek a szisztematikus gondolkodási hibák a pszichológusok számára a fejlődés folyamatáról árulkodnak. A kísérletből az derült ki, hogy a mindennapi tapasztalatoknak meghatározó szerepük van a gyerekek hiteinek alakulására: egy adott területen (nyelvtanulás) szerzett tapasztalat nemcsak azon a területen hasznosul, hanem sokkal általánosabb körben befolyásolja a hiedelmeket.
A kétnyelvű gyerekek kevésbé esszencialisták. Ez pedig azért is érdekes, mert minél inkább esszencialista egy felnőtt felfogása a világról, annál inkább jellemző, hogy sztereotípiákban vagy előítéletesen gondolkodik. A korai nyelvtanulás tehát segíthet megelőzni az előítéletes gondolkodás kialakulását és a sztereotípiák megerősödését. Így könnyebbé teheti a sokféleség elfogadását is.
Forrás