Egy angol anyanyelvű számára bizonyára nem könnyű motivációt találni, hogy miért érdemes idegen nyelvet tanulni. Ő ugyanis beszéli azt a nyelvet, amelyen a világon bárhol bárkivel a legnagyobb eséllyel fog tudni kommunikálni – veti fel a problémát a The Economist More Intelligent Life című melléklete. Az angoloknak ugyanis az a nyelv az anyanyelve, amelyen a világ tudományos és gazdasági élete folyik, amelyre a legtöbb nyelvről fordítanak, amelyen a legtöbb popsláger születik. Egyszóval, a szerencsés flótásnak a világnyelv az anyanyelve. Magyar anyanyelvűként nem könnyű elképzelnünk, milyen nehéz dolga van, ha a rá akarja venni magát a nyelvtanulásra. Jogosan érezheti, hogy a nyelvtanulás erőfeszítését egészen nyugodtan megspórolhatja. De jól jár-e, ha így tesz?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Könnyű érveket találni amellett, hogy nem. A nyelvtanulás, a több nyelv tudása ugyanis mind intellektuális, mind mindennapi-praktikus, mind pedig gazdasági szempontból előnyöket jelent. Lássunk tehát néhány konkrét érvet, amellyel meggyőzhetjük angol anyanyelvű ismerőseinket, hogy igenis érdemes nyelvet tanulniuk.

Lássuk először azt, miért jelent intellektuálisan előnyt, ha nyelveket tanulunk! Egy, az anyanyelvünktől különböző nyelv megismerése segít tudatosítani a nyelvi rendszerek tulajdonságait, azaz segít megérteni a nyelvek különbözőségét. És az akár jótékony hatással lehet az anyanyelvünk jelenségeinek a megfigyelésére, és ezáltal annak tudatos használatára. Minél több és minél sokfélébb nyelvi tapasztalatot szerzünk, annál közelebb kerülhetünk az emberi nyelv működésének általánosabb megértéséhez.

Ki mit ért?
(Forrás: Wikimedia Commons)

De ha ezek az általános előnyök viszonylag hidegen hagynak minket, akkor gondoljunk a arra a kulturális haszonra, amellyel egy idegen nyelv ismerete jár. Az adott nyelv irodalmát, verseit, dalszövegeit, filmjeit eredetiben élvezhetjük. Ráadásul azáltal, hogy a nyelven keresztül megismerünk egyfajta gondolkodásmódot is, közelebb kerülünk egy másik kultúra megértéséhez is. És minél jobban képesek vagyunk megérteni egy másik kultúrát, annál toleránsabbá válhatunk általánosságban a kulturális különbségek iránt. Ezen kívül – egyes vélekedések szerint – minél több nyelven tanulunk meg, annál könnyebb a továbbiakat megtanulnunk.

A sokféleség gyönyörködtet
(Forrás: Wikimedia Commons / Rickproser / CC BY-SA 3.0)

Azt talán még könnyebb bebizonyítani, hogy a mindennapi élet ügyes-bajos dolgaiban miért jelent előnyt egy másik nyelv ismerete. És most ne csak arra a helyzetre gondoljunk, amikor turistaként egy más nyelvű országba szeretnénk utazni. Képzeljünk magunk elé egy üzleti tárgyalást. Jóllehet, elképzelhető, hogy a felek egy közvetítőnyelven (legtöbbször angolul) beszélnek, mégis előfordulhat az, hogy kiválasztják valamelyik tárgyaló fél nyelvét. Ebben a helyzetben mindig előnyt jelent az, ha valaki ismeri a másik nyelvét. Ez ugyanis nem csupán egy gesztus, aminek pszichológiailag pozitív hatása lehet. Ugyanis aki ismeri a másik nyelvét, egyszersmind jobban is ismeri a másiknak a kultúráját, szokásait, tehát eleve többet tud tárgyalópartneréről, mint az, aki ezt nem ismeri. Tudható például, hogy Kínában sok befektető a nyelvi és kulturális ismeretek hiánya miatt hoz nem ideális vagy akár rossz döntéseket. De gondolhatunk akár a diplomáciára, a politikára, összességében bármilyen karrierre: a nyelvtudás mindegyiknek az esetében előnyt jelent.

De milyen nyelven éri meg a leginkább megtanulni?

A fentiekből következően tehát a kérdés nem úgy merül fel, hogy érdemes-e az angol anyanyelvűeknek idegen nyelvet tanulniuk, hiszen erre a kérdésre a válasz egyértelmű: érdemes. A kérdés sokkal inkább az, hogy melyik nyelv elsajátítása jelentheti a legnagyobb előnyt egy anyanyelvi angol számára?

Nagyon egyszerű, és egyértelmű válasznak látszik manapság a kínai (a mandarin) nyelv megtanulása. Ha Kína óriási léptékű gazdasági fejlődésére gondolunk, egyértelmű lehet, hogy a kínai nyelvé a jövő. Kína jelenleg a világ második legnagyobb gazdasági hatalma az USA után (és pár éve már Japán előtt). És ha lehet hinni a gazdasági előrejelzéseknek, akkor két évtizeden belül átveszi a vezetést az Egyesült Államoktól. Tehát az világos, hogy a kínai gazdaságé a jövő. De igaz-e ugyanakkor az, hogy a kínai nyelvé is a jövő?

Ez nekünk kínai...
(Forrás: Wikimedia Commons / Tuanese)

Ez már korántsem ilyen egyértelmű. Sőt, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy két évtizeden belül a kínai nem lesz világnyelv. Gondoljunk csak Japán példájára: annak ellenére, hogy a évtizedeken át volt a világ második legnagyobb gazdasága, a japán nyelv nem került fel a legkedveltebb idegen nyelveknek még a tízes listájára sem. – Hasonló okból, mint amiért a kínainak sem jósolunk gyors felívelést.

Ez pedig nem más, mint a kínai írásrendszer. Ahhoz, hogy kínaiul valamelyest tudjunk kommunikálni, írni-olvasni, legalább 3-4000 különböző írásjelet kell ismernünk. De ahhoz, hogy kielégítő szintű legyen a nyelvtudásunk, még további ezreket kell megtanulnunk. A kínai esetében a kiejtéssel és a hallás utáni értéssel sem lesz könnyű dolgunk, ugyanis a kínai tonális nyelv, ami azt jelenti, hogy a szavak dallamának (tónusának) jelentésmódosító szerepe van.

Kínai dal
(Forrás: Wikimedia Commons)

Óvatosságra inthet minket az is, hogy még az is, hogy maguknak a kínai anyanyelvi beszélőknek is nehéz egy jól elfogadható szintre eljutniuk az írásban. Egy felmérés szerint az emberek 84%-a gondolja úgy, hogy a kínaitudás szintje az anyanyelvi beszélők körében esik. Egyre kevesebben tanulják meg ugyanis rajzolni azírásjeleket, ehelyett inkább az egyszerűbb és gyorsabb megoldást választják: számítógéppel tanulnak meg írni. Ma már ugyanis vannak olyan szoftverek, amelyek képesek a latin karaktereket átfordítani kínai írásjelekre, így maguknak az anyanyelvi beszélőknek is egyre kevesebb írásjelet kell fejben tartaniuk.

Összefoglalva tehát a kínaitanulással kapcsolatos tanulságokat: amíg megmarad a hagyományos kínai karakterrendszer, addig nem valószínű, hogy a kínai világnyelvvé váljon. Márpedig az évezredes írásrendszer kulturális és praktikus okok miatt is valószínű, hogy meg fog maradni. Ezzel persze senkit sem akartunk eltántorítani a kínaitanulástól: aki meg akarja tanulni, meg fogja tudni, de nem lesz egyszerű élete.

Hogyan döntsünk tehát, ha a kínaiba nem merünk belevágni? Felmerülhet az a lehetőség, hogy olyan nyelvet válasszunk, amely a beszélők száma alapján az élvonalba tartozik. Ez azonban nem biztos, hogy a legjobb szempont. Például a telugu vagy a hindi nyelvnek rengeteg beszélőjük van, mégsem mondanánk különösebben hasznosnak a megtanulásukat, egyikük sem mondható világnyelvnek.

A Frankofónia szimbóluma
(Forrás: Wikimedia Commons / Golfestro / CC-BY 3.0)

Válasszunk tehát olyan nyelvet, amelynek a beszélőszáma igen magas, és a világnak elég sok táján beszélik. Ilyen szempontból a legjobb választásnak a francia tűnik. A francia nyelvű országokat tömörítő Frankofóniába (La Francophonie) 55 állam tartozik világszerte, azaz a világ országainak majdnem az egyharmada. Rajtuk kívül 13 ország vár a felvételére a frankofón országok közé. És igaz ugyan, hogy a beszélők száma alapján a francia csupán a 16. a sorban, de franciául beszélni egyfajta presztízst jelent, és láthatólag világszerte hasznosítható ez a nyelvtudás. Tehát ha franciául tanulunk meg, nem korlátozzuk magunkat egy-két földrajzi egységre (úgy, mint a spanyollal vagy az arabbal, amelyek többnyire regionálisan koncentrálódnak), hanem világszerte kamatoztathatjuk a nyelvtudásunkat, a legnagyobb írókat és költőket olvashatjuk eredetiben, és bárkivel szóba elegyedhetünk a világ legkedveltebb turisztikai központjában, Párizsban. Most arról nem beszélve, hogy az angol anyanyelvűeknek tényleg gyerekjáték a francia szókincs megtanulása.

Forrás

Which is the best language to learn?