-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Az árvízi hírekben sok új szakkifejezést tanulhattunk. Az egyik ilyen a buzgár. Mi az a buzgár? Buzog-e a buzgár? És mi buzog a buzgárban, ha egyáltalán? – Ezeknek a kérdéseknek igyekeztünk utánajárni.
Az elmúlt hét árvízi helyzete alatt rengeteg új kifejezéssel ismerkedhettünk meg az árvízi híradásokból, a mentési munkálatok vezetőitől. Szinte hétköznapivá vált a védekezés, a védmű, a gát koronája, a nyúlgát kifejezés, és persze még sok más, többé-kevésbé vízügyi szakkifejezés. Ahogy a Duna vize betört a szárazföldre, úgy árasztották el ezek a szakszavak a sajtó nyelvét. Az egyik legérdekesebb – legalábbis nyelvészeti szempontból – a buzgár volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A buzgárok nagyon veszélyesek: ezek a töltések úgynevezett mentett oldalán (újabb szakkifejezés!) megjelenő vízfeltörések. A víz ezekben a buzgárokban alulról fölfelé áramlik, és magával mossa a töltés finom, szemcsés anyagát. Buzgárok azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a védett oldalon (a közlekedőedények elvének megfelelően). Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör (felbuzog) a mentett oldalon. Ez pedig hosszú távon akár gátszakadáshoz is vezethet. Az elmúlt napokban többször is hallhattuk a híradásokból, hogy a buzgárok is gondot okoznak az árvízi védekezésben.
(Forrás: MTI / Kallos Bea)
A buzgár szó tehát az elmúlt napokban mindenképp a hétköznapi nyelv részévé vált, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából (TESz.) az is kiderül, hogy ez nem először fordul elő. Az 1965-ös nagy dunai árvíz idején ugyanis szintén szélesebb körben is ismertté vált már a kifejezés. (A buzgár árvíz esetén igen gyakori jelenség.) A szótár az első írásos adatot a kifejezésre 1825-ből jegyzik, ekkor még ’fodrozódó vízfelület, örvény’ értelemben, nem pedig speciális vízügyi jelentésben. A 19. század elején tehát buzgárnak nevezték az evezőlapát nyomán kialakuló örvényeket. A 20. század elejéről azonban már a mai értelemben találjuk meg a buzgár szót. De honnan jön a buzgár?
(Forrás: MTI / Marjai János)
Nem olyan nagy meglepetés, hogy a buzgár a buzog ige (fantom)tövéből jött létre az -ár szláv eredetű névszóképzővel – hasonlóan a búvár (búvik), csiszár (csiszol) és a vájár (váj) képzett szóalakokhoz. (A császár és a betyár szavak azonban nem tartalmazzák ezt a képzőt!) És honnan származik a buzog? – Hangutánzó vagy hangulatfestő eredetű; a buz tő a TESz. szerint vagy a finnugor korban vagy már a magyar nyelv önálló életében alakulhatott ki. Buzgó kutatásokkal tehát ennyit tudtunk kideríteni a buzgárokról.