-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az etimológiai kutatás maga is nyomozás. És még a bűnügyi nyomozást is segíti. A kravátlis bérgyilkos nyomába eredtünk.
Nem nagyon tudunk elképzelni annál nagyobb örömöt, mint amikor egy krimiben a bűntény feltárása folyamán nyelvészeti kutatással is találkozunk. Pláne, ha a nyelvtörténeti nyomozás hozzájárul a bűnügyi sikerességéhez.
Jo Nesbø népszerű norvég krimiíró A Megváltó című regényében Harry Hole nyomozó egy titokzatos gyilkos nyomába ered, aki egy lövéssel leterítette az Üdvhadsereg egyik munkatársát. A titokzatos gyilkosnak nagyon sokáig csak két tulajdonságát ismerjük meg: az egyik az, hogy igen pontosan céloz, a másik pedig, hogy a nyakában egy piros kendőt visel. Maga a nyakravaló nem kelt különösebb feltűnést a jéghideg oslói decemberben. De a sál igen furcsán van megkötve a rejtélyes gyilkos nyakában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mivel a nyomozónak nincs sok kapaszkodója, nincs nyom és nincs indíték sem, ezen a kendő-vonalon indul el. Magától azonban – különösebb nyelvészeti műveltség hiányában – nem jutna sokra. De mázlija van, hogy számíthat etimológiailag iskolázott új főnökére, Gunnar Hagenre, aki a következőket árulja el neki:
– Mit mondott, főnök, mi ez?
– Kravátli.
– Mármint nyakkendőcsomó?
– Horvát csomó, ember. Tudja, à la croate.
– Aha...
– Azért ez elég elemi ismeretanyag. Történelem.
– Az lehet. Mindenesetre hálás lennék, ha felvilágosítana, főnök. [...]
– Mit tud a harmincéves háborúról?
– Nos, ezek szerint nem eleget.
– Amikor a harmincéves háború idején Gusztáv Adolf bevonult Németországba, fegyelmezett, ám kicsiny seregét azokkal a férfiakkal egészítette ki, akik akkoriban Európa legjobb zsoldosainak számítottak. Úgy hírlett, egyszerűen rettenthetetlenek. Ők voltak a horvát zsoldosok. Tudta, hogy a kravátli szó – németül Krawatte, svédül kravatt, franciául cravate és még sorolhatnám – eredetileg a francia „croate”, vagyis „horvát” szóra vezethető vissza? Vagyis a rettenthetetlen harcosokra utal. [...] Jóllehet a horvátok idegen ország oldalán harcoltak, és Gusztáv Adolf seregének egyenruháját kellett viselniük, egy apró engedményt mégiscsak kaptak, ami megkülönböztette őket másoktól: ez pedig a lovassági kendő volt, amit a horvátok egészen speciális módon csomóztak meg. Ezt a ruhadarabot vették át, majd fejlesztették tovább a franciák, akik ugyan a horvátok után nevezték el, viszont a „croate” szót helytelenül „cravate”-nak ejtették.
– Cravate. Kravátli.
– Így van.
– Kösz, főnök. [...] Lehet, hogy épp magának köszönhetően épp most csíptünk meg egy nyomot.
Jo Nesbø: A Megváltó. Animus Kiadó, Budapest, 2010., 140–141. o., fordította: Petrikovics Edit.
És bár tudjuk, hogy a krimi fiktív műfaj, a szereplői nem valósak, és a benne leírt események sem történtek meg a valóságban, azért utánajártunk annak, hogy mi igaz abból a nyelvtörténeti fejtegetésből, amit Hagen rendőrfőnök mondott Harrynak. Előrebocsátjuk, hogy az érvelését igen meggyőzőnek találtuk. (És természetesen azt is elárulhatjuk, hogy a titokzatos gyilkos valóban egy horvát férfi volt. Ennél többet azonban tényleg nem árulunk el a sztoriból.)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint Hagennek igaza van, bár ő a magyar kravátli alakot nem sorolja fel. De megtehetné, ugyanis nem meglepő módon a magyar kravátli a régies német cravate ’nyakkendő’, illetve a későbbi Krawatte ’nyakkendő, keskeny prémgallér’ alakokra vezethető vissza. A német szó pedig valóban francia eredetű; a franciában pedig a cravate jelentése: ’horvát ló, horvát lovaskatona; nyakkendő’.
A francia kifejezés utóbbi két jelentésének a kialakulásához pedig valóban a harmincéves háború idejéig kell visszamennünk, annak is az utolsó, 1636-ban kezdődött svéd–francia szakaszáig, amelyben a svédek a franciák szövetségeseiként harcoltak a Habsburgok ellen – segítségül hívva a horvát lovasságot, akik azt a bizonyos jellegzetes nyakkendőt viselték. Gunnar Hagen tehát rendőr létére igen korrektül tárja fel a szó etimológiáját.
A 17. század közepétől kezdve pedig divatszóként terjedt el a francia cravate Európa-szerte. Bár azt a mai napig kevesen tudják, hogy köze van a Croatiához, azaz Horvátországhoz.