Ki ne szeretné, ha szeretik? De hogyan érjük el, hogy az emberek szeressenek minket? – A dolog, legalábbis a felszínen, egyszerűbb, mint elsőre gondolnánk. A The Week összeállítása alapján most bemutatunk hat, a tudomány által igazoltan bevált kommunikációs trükköt, amelynek bevetésével könnyen megszerettethetjük magunkat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. Biztassuk beszélgetőpartnereinket, hogy beszéljenek magukról

Ha valaki saját magáról beszél, legalább olyan örömöt érez, mint amilyet evés közben érzünk vagy ha pénz kapunk. Amikor magunkról beszélünk – akár egy személyes beszélgetés, akár a közösségi médián keresztül – olyan örömérzetet kiváltó anyagok szabadulnak fel az agyunkban, mint az étel vagy a pénz hatására.

„A kitárulkozás nagyon sok jutalmat ígér” – mondja Diana Tamir, a Harvard neurológus kutatója, aki ezt az állítást kísérletekkel is alátámasztotta. „Az emberek még a pénzről is hajlandóak voltak lemondani, csak hogy magukról beszéljenek” – foglalja össze tapasztalatait a kutató.

2. A visszajelzés fontos: tegyünk fel kérdéseket!

Ha kérdések felvetésével irányítjuk rá beszélgetőpartnerünk figyelmét arra, hogy gondolatmenete hibás, akkor úgy fogja érezni, hogy ő maga jött rá erre. Ebben az esetben pedig kevésbé fogja magát fenyegetve érezni, kevésbé fog szorongani, és valószínűbb, hogy megváltoztatja hibás gondolatmenetét.

A kérdezésben az a jó, hogy a partnerünk nem gondolja majd, hogy mi keressük a problémákat, hanem inkább úgy éli meg, hogy maga igyekszik pótolni a hiányokat a gondolatmenetében. És minél inkább rá tudjuk venni kérdésekkel arra, hogy lásson be valamit, annál könnyebben fogunk rajta segíteni abban, hogy hatékonyan oldja meg a felmerülő problémákat. A kérdezés tehát ilyen szempontból sokkal jobb, mint a pozitív visszajelzés vagy a konstruktív kritika.

Forrás: Wikimedia Commons / Lies Thru a Lens / CC BY 2.0

3. Kérjünk tanácsot!

Több pszichológus és kutató egyetért abban, hogy jó hatással van emberi kapcsolatainkra és személyünk megítélésére, ha tanácsot kérünk ismerőseinktől. A legújabb kutatások ezt megerősítik: abban az esetben, amikor nincs valaki előtt tekintélyünk, a tanácskérés egy meglepően hatékony stratégiája annak, hogy növeljük befolyásunkat az illetőnél.

Katie Liljenquist kísérletében a résztvevőknek termék árát kellett megtárgyalniuk. Amikor az eladók arra koncentráltak, hogy a lehető legmagasabb árat kapják meg, csak nyolc százalékuk volt sikeres az üzletkötésben. Abban az esetben azonban, amikor kikérték a vevő véleményét azzal kapcsolatban, hogy hogyan érhetnének el egy kompromisszumot, akkor a résztvevők 42 százaléka zárta sikerrel az üzletkötést. Azzal, hogy tanácsot kértek, jobb kooperációra biztatták partnereiket, így könnyebben alakult ki olyan helyzet, amelyben mindenki nyertesnek érezhette magát.

4. A kétkérdéses technika

Az első kérdés vonatkozzon a partner valamilyen pozitív élményére. Majd közvetlenül az után, hogy ezt megválaszolta, kérdezzük meg, hogy hogyan érzi magát úgy általában a bőrében. Elég hülyén hangzik, de működik! – És ezt Daniel Kahneman Nobel-díjas pszichológus professzór kísérletei is bizonyítják.

Az első kérdésre adott pozitív válasz miatt pozitívabban fognak hozzáállni a második kérdéshez is – legyen szó a szüleikről, az anyagi vagy a lakhatási körülményeikről. Bármilyen pozitív érzelmet keltő előzménynek hasonlóan pozitív hatása van.

Forrás: Wikimedia Commons / Luis Miguel Bugallo Sánchez / GNu-FDL 1.2

5. Ismételjük meg az utolsó szavakat!

Az aktív figyelemnek elképesztő hatása van. Túszejtés esetén például a tárgyalók ezt a technikát alkalmazzák, hogy mielőbb egyezségre jussanak a túszejtőkkel. És hogy hogyan lehet könnyen és egyszerűen azt a hatást kelteni, hogy aktívan figyelünk valakire? – Ennek a legegyszerűbb módja, ha egyszerűen elismételjük a partnerünk által mondottak utolsó néhány szavát – lehetőleg megértő, kicsit kérdő intonációval.

Ez a technika azért nagyon jó, mert az egyszerű ismétlés révén a labda újból a partner térfelén pattog, neki kell újból lépnie. Ez a papagájkodás a partnerben a párbeszéd során azt az érzetet kelti, hogy érdeklődünk a mondandója iránt és figyelünk rá, megértjük őt. Valóban rendkívül egyszerű és hatásos. ˜– Valóban rendkívül egyszerű és hatásos? – Ó, igen, nagyon.

6. Jóindulatú pletyka

A kutatások azt mutatják, hogy a rólunk beszélgetőpartnereink által kialakított kép attól is függ, hogy mi hogyan beszélünk másokról. Ha dicsérünk másokat, az minket is pozitív színben tüntet föl; ha viszont panaszkodunk másokra, a negatív megítélés ránk is átragad.

Vigyázzunk tehát, amikor másokról pletykálunk: a partnereink önkéntelenül is azokkal a tulajdonságokkal azonosítanak bennünket, amelyekkel mi másokat bemutatunk. Szóval a rosszindulatú vagy panaszos pletykálkodás helyett jobb, ha kedves, szórakoztató, vicces történeteket mesélünk.

Paul Klee: A pletyka
(Forrás: Wikimedia Commons)

Forrás

How to make people like you: 6 science-based conversation hacks