-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Barátok és barátnők, szülők és gyermekeik, férfiak és nők nap mint nap társalgásokat folytatnak egymással, azzal azonban, hogy szavaik hogyan hatnak a környezetükre, kevesen vannak tisztában. Ezt a problémát elemzi Pléh Csaba „A társalgás pszichológiája” című könyve, a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vasárnap bemutatott érdekessége.
A könyv a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogy az emberek miként hangolhatják össze viselkedésüket, hogyan befolyásolják és irányítják egymást, hogyan „hízelegnek”. A tankönyvnek is alkalmas összefoglaló feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket.
„Életünk tele van társalgással. Ismeretlenekkel, ismerősökkel, intim barátokkal, meghódításra váró fiúkkal és lányokkal, gonosz rendőrökkel. Mindig a szerepeket váltogató szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, közelebb kerülünk a másikhoz, vagy éppen elhidegülünk tőle. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás. Könyvem a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket, a meg sem fogalmazott hallgatólagos szabályszerűségeket szeretné bemutatni” – fogalmazott könyvéről a szerző.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Pléh Csaba az MTA és az Academia Europaae rendes tagja: kutatási területei a pszichológiatörténet, a nyelvpszichológia és a kognitív tudomány. Több évtizede tanít magyar és külföldi egyetemeken egyaránt, eddig mintegy 500 tudományos cikket és többtucatnyi könyvet írt és szerkesztett. A társalgást mint „az élő nyelv használatának a keretét” a pszichológus már a hetvenes évek óta kutatja. Több ízben vonatkoztatott el a probléma kapcsán az embertől és fókuszált inkább a nyelv kísérleti vizsgálatára, ezzel a munkával azonban visszatér korábbi kutatásainak tárgyához.
A társalgás pszichológiája fejezeteiben a szerző az alapfogalmak tisztázásán túl kitér a női és férfi kommunikáció különbségeire, elemzi a veszekedést és konfliktusos társalgásokat, valamint a gyermeki társalgást és annak fejlődését. A tömegkommunikációs eszközök rohamos fejlődése és napi használata miatt Pléh Csaba kötete az ezekhez szorosan kapcsolódó társalgási formákkal is foglalkozik.
A könyv nem csak diákoknak vagy a kommunikációval hivatásból fogalakozó szakembereknek szól, de azoknak is érdekes olvasmány lehet, akik csupán laikusként érdeklődnek a téma iránt – vélekedett a kötetet megjelentető Libri.