A University of Washington (UW) kutatása az első, amely kapcsolatba hozza a hippokampusz és a kisagy struktúráit a jövőbeni nyelvi képességekkel. A kutatók az eredményeiket a Brain and Language 2013. januári számban közölték – számolt be a Science Daily tudományos hírportál.

„A csecsemők agya még rengeteg megfejtésre váró titkot rejt. Ezek a felfedezések magyarázhatják majd meg, miért szívja magába szivacsként a kisgyermek agya a nyelveket, míg felnőtt korukban már sokkal nagyobb erőfeszítést jelent a nyelvtanulás” – nyilatkozta a tanulmány egyik társszerzője, Patricia Kuhl.

Megfigyelésekből tudjuk, hogy a gyerekek nyelvi képességei micsoda szárnyalásba kezdenek egy éves koruk környékén. Azt azonban, hogy ez mivel magyarázható, és hogy hogyan is történik, nem tudjuk pontosan. Ha megtaláljuk azokat az agyterületeket, amelyek érintettek lehetnek a korai nyelvelsajátításban, talán bepillantást nyerhetünk a folyamatba. Ez pedig a nyelvelsajátítás zavarainak kezelésében is nagy segítségünkre lehet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„A korai gyermekkor a születés utáni talán legfontosabb szakasza az agy fejlődésének” – mondja Dilara Deniz Can, a tanulmány egyik szerzőke, az UW munkatársa. „Az eredményeink, amelyek bizonyos agyi struktúrák és a későbbi nyelvi képességek összefüggéseit mutatják meg normálisan fejlődő gyermekek esetében, az első lépést jelenthetik a nyelvi, pszichológiai vagy szociális fejlődés zavarainak kezelésében.”

 A kutatásban MRI-vel vizsgálták meg 19 hét hónapos kisfiú és kislány agyának szerkezetét. A kutatók az úgynevezett Voxel-alapú morfometriát alkalmazták hogy meghatározzák a szürke- és a fehérállomány koncentrációját. Ez az első olyan tanulmány, amely az egész agyat vizsgáló képalkotó eljárások eredményeit összefüggésbe hozza a gyerekek jövőbeli képességeivel.

Leonardo da Vinci: Szent gyermekek
(Forrás: Wikimedia Commons / Gytismenomyletojas / CC BY-SA 3.0)

A kutatás úgy folytatódott, hogy öt hónappal később (tehát amikor a gyerekek körülbelül 1 évesek voltak) tesztelték a vizsgálatban részt vevő gyerekek nyelvi képességeit. A tesztben a babák gügyögését, az ismerős nevek felismerését és a különböző hangok képzését vizsgálták. „Ebben a korban a babák tipikusan nem mondanak még túl sok szót” – magyarázza Deniz Can. „Emiatt a gügyögésre, a nyelv megértésére hagyatkoztunk.”

Azok a gyerekek, akiknek nagyobb volt szürke- és a fehérállomány koncentrációja a kisagyban és a hippokampuszban, jobban teljesítettek egy éves korukban a nyelvi teszteken. Ez az első olyan kísérlet, amely kimutatja az összefüggést a korai nyelvfejlődés és a kisagy, valamint a hippokampusz felépítése között.

Sem a kisagynak, sem pedig a hippokampusznak nem tulajdonítottak eddig nagyobb jelentőséget a nyelvelsajátításban. A kisagyról eddig azt hitték, tipikusan a motorikus funkciókért, a hippokampusz pedig a memóriáért felelős. Az egész agyat érintő vizsgálat eredményei tehát meglepték magukat a tudósokat is. Az eredményeket magyarázhatja, hogy a nyelvi képességek fejlődéséhez valóban a motoros mozgásokra (hangképzés) és a hangalakok fejbentartására, memóriából való könnyű előhívására van szükség. 

Forrás

Brain Structure of Infants Predicts Language Skills at One Year