@Benedek Zoltán:

Néhány gondolat a helyesírásról

Diák koromban a magyar nyelv tanára azt mondta nekünk, a helyesírási szabályok mindenkor a beszélt köznyelv szerint készülnek. Régen voltam diák, azóta sok minden változott a helyesírás terén. De úgy látom, a változások nem mindig a beszélt nyelvhez igazodnak.

A köznyelvben a szín szót hosszú í-vel ejtjük, de a szinházat, szinlapot már röviddel. Hasonlóan a hír szót hosszan ejtjük, de a hirlapot, hiradót röviddel, a helyesírási szabályzat ellenére.

Felhívom a helyesírási szabályokat készítők figyelmét arra, hogy maradt még néhány í betűs szavunk, amit eddig még nem vettek észre, s így a szabály valóban a beszélt nyelv szerint alakul:

Szív ige, hosszú í-vel, de nem szívar, szívattyú, szívornya, mint a szín szóval kapcsolatos helyesírási szabályokban.

Pír főnév, hosszú í-vel de piros, pirkad, pirul röviddel.

Bír ige, hossszú í-vel, de birtok, birodalom röviddel.

Hív, hosszú í-vel, de hivatal, hirlap röviddel.

ír, hossz í-vel,de irat, irodalom röviddel.

Egyéb magánhangzóknál is hasonlóan

ló de nem lóvarda

Néhány gondolat a helyesírásról

Diák koromban a magyar nyelv tanára azt mondta nekünk, a helyesírási szabályok mindenkor a beszélt köznyelv szerint készülnek. Régen voltam diák, azóta sok minden változott a helyesírás terén. De úgy látom, a változások nem mindig a beszélt nyelvhez igazodnak.

A köznyelvben a szín szót hosszú í-vel ejtjük, de a szinházat, szinlapot már röviddel. Hasonlóan a hír szót hosszan ejtjük, de a hirlapot, hiradót röviddel, a helyesírási szabályzat ellenére.

Felhívom a helyesírási szabályokat készítők figyelmét arra, hogy maradt még néhány í betűs szavunk, amit eddig még nem vettek észre, s így a szabály valóban a beszélt nyelv szerint alakul:

Szív ige, hosszú í-vel, de nem szívar, szívattyú, szívornya, mint a szín szóval kapcsolatos helyesírási szabályokban.

Pír főnév, hosszú í-vel de piros, pirkad, pirul röviddel.

Bír ige, hossszú í-vel, de birtok, birodalom röviddel.

Hív, hosszú í-vel, de hivatal, hirlap röviddel.

ír, hossz í-vel,de irat, irodalom röviddel.

Egyéb magánhangzóknál is hasonlóan

ló de nem lóvarda

Néhány gondolat a helyesírásról

Diák koromban a magyar nyelv tanára azt mondta nekünk, a helyesírási szabályok mindenkor a beszélt köznyelv szerint készülnek. Régen voltam diák, azóta sok minden változott a helyesírás terén. De úgy látom, a változások nem mindig a beszélt nyelvhez igazodnak.

A köznyelvben a szín szót hosszú í-vel ejtjük, de a szinházat, szinlapot már röviddel. Hasonlóan a hír szót hosszan ejtjük, de a hirlapot, hiradót röviddel, a helyesírási szabályzat ellenére.

Felhívom a helyesírási szabályokat készítők figyelmét arra, hogy maradt még néhány í betűs szavunk, amit eddig még nem vettek észre, s így a szabály valóban a beszélt nyelv szerint alakul:

Szív ige, hosszú í-vel, de nem szívar, szívattyú, szívornya, mint a szín szóval kapcsolatos helyesírási szabályokban.

Pír főnév, hosszú í-vel de piros, pirkad, pirul röviddel.

Bír ige, hossszú í-vel, de birtok, birodalom röviddel.

Hív, hosszú í-vel, de hivatal, hirlap röviddel.

ír, hossz í-vel,de irat, irodalom röviddel.

Egyéb magánhangzóknál is hasonlóan

ló de nem lóvarda

@Irgun Baklav: én pont azt mondom hogy ennek a szöveg megértésében semmi jelentősége. Ez csak egy elnevezés, akit bővebben érdekel, hogy kiről, miről kapta a nevét az utánanéz. Akit meg az érdekel hogy hol van, az megnézi az elérhetőségeknél.

A Liszt Ferenc Repülőtér esetében sem kezd el senki gondolkodni azon, hogy mi köze van a zeneszerzőnek a repülőtérhez. Az Örs vezér tere sem Örs vezéré, Fehérváron van Vörösmarty Városi könyvtár, pedig Vörösmarty nem város, Puskin sem mozi, mégis van Puskin mozi és a Nyugati Pályaudvarhoz sem feltétlenül nyugatra kell elindulni, stb. Ha esetleg mindig idézőjelbe tennénk a névadó személyt, az inkább csak zavaró lenne, a szöveg megértésében nem segítene. "Örs vezér" tere, "Puskin" mozi, stb.

Akarom mondani, Szegedi Csanád Megyei Könyvtár és Információs Központ...

@Janika: erre lehet röhögve mondani, hogy Rákóczi megye nincs, és hülye aki ezt nem tudja. De ha mondjuk Szegedi Csanád megyei könyvtár lenne?

Elnézést, a gombnyomáskor többször küldte el a gép a hozzászólásomat - ha lehet, töröljék az extra példányokat.

Elnézést, a gombnyomáskor többször küldte el a gép a hozzászólásomat - ha lehet, töröljék az extra példányokat.

Jó a kérdésfelvetés, de nem szólnék bele a végeredménybe, nem csak gyakorlati okból (bár az iskolások szemszöge nem elhanyagolandó). Szerintem a fokozódó izolációs változások (az angol miatt) érzékenyebbé teszik a magyarul író-beszélő embereket is a nem heyesírási eszközökkel jelzett tagolási problémákra. Tehát csak egy nem magyar anyanyelvű - vagy egy gyerek - hinné azt, hogy van Rákóczi megye, ami formailag persze következne a szerkezetből.

Azt is idézhetem, hogy gyermekkoromban és ifjúkoromban az igényes, művelt nyelvhasználatot megkövetelő, de Sándor Klára kifejezésével élve lingvicista idősebb rokonok, tanárok stb. által emltett tpushibák többsége tagolási volt, a rossz tagolásra viszont általában olyan példákat hoztak, amelyeket kis műveltséggel nem értett félre az ember, csak ha szándékosan is kereste a csomót a kákán.

Van egy sorrendi tagolás az olyan szerkezetekben, mint az "ügyfél számla törzs nyilvántartás megszüntetési kérelem" (ilyenekkel nap mint nap találkozom az angolos, izoláló jelegű magyar üzleti nyelvben). Ugyanis az végképp felborítja az értelmét, ha megcserélnek benne két szót (pl. számla ügyfél stb.).

De az izoláló irányra olyan példát is tudok, hogy anyanyelvű fiatal mondja: "eszek gyors"...

Jó a kérdésfelvetés, de nem szólnék bele a végeredménybe, nem csak gyakorlati okból (bár az iskolások szemszöge nem elhanyagolandó). Szerintem a fokozódó izolációs változások (az angol miatt) érzékenyebbé teszik a magyarul író-beszélő embereket is a nem heyesírási eszközökkel jelzett tagolási problémákra. Tehát csak egy nem magyar anyanyelvű - vagy egy gyerek - hinné azt, hogy van Rákóczi megye, ami formailag persze következne a szerkezetből.

Azt is idézhetem, hogy gyermekkoromban és ifjúkoromban az igényes, művelt nyelvhasználatot megkövetelő, de Sándor Klára kifejezésével élve lingvicista idősebb rokonok, tanárok stb. által emltett tpushibák többsége tagolási volt, a rossz tagolásra viszont általában olyan példákat hoztak, amelyeket kis műveltséggel nem értett félre az ember, csak ha szándékosan is kereste a csomót a kákán.

Van egy sorrendi tagolás az olyan szerkezetekben, mint az "ügyfél számla törzs nyilvántartás megszüntetési kérelem" (ilyenekkel nap mint nap találkozom az angolos, izoláló jelegű magyar üzleti nyelvben). Ugyanis az végképp felborítja az értelmét, ha megcserélnek benne két szót (pl. számla ügyfél stb.).

De az izoláló irányra olyan példát is tudok, hogy anyanyelvű fiatal mondja: "eszek gyors"...

Jó a kérdésfelvetés, de nem szólnék bele a végeredménybe, nem csak gyakorlati okból (bár az iskolások szemszöge nem elhanyagolandó). Szerintem a fokozódó izolációs változások (az angol miatt) érzékenyebbé teszik a magyarul író-beszélő embereket is a nem heyesírási eszközökkel jelzett tagolási problémákra. Tehát csak egy nem magyar anyanyelvű - vagy egy gyerek - hinné azt, hogy van Rákóczi megye, ami formailag persze következne a szerkezetből.

Azt is idézhetem, hogy gyermekkoromban és ifjúkoromban az igényes, művelt nyelvhasználatot megkövetelő, de Sándor Klára kifejezésével élve lingvicista idősebb rokonok, tanárok stb. által emltett tpushibák többsége tagolási volt, a rossz tagolásra viszont általában olyan példákat hoztak, amelyeket kis műveltséggel nem értett félre az ember, csak ha szándékosan is kereste a csomót a kákán.

Van egy sorrendi tagolás az olyan szerkezetekben, mint az "ügyfél számla törzs nyilvántartás megszüntetési kérelem" (ilyenekkel nap mint nap találkozom az angolos, izoláló jelegű magyar üzleti nyelvben). Ugyanis az végképp felborítja az értelmét, ha megcserélnek benne két szót (pl. számla ügyfél stb.).

De az izoláló irányra olyan példát is tudok, hogy anyanyelvű fiatal mondja: "eszek gyors"...

@Deliciusz: egyetértek, szerintem is jó megoldás. Én is dolgozom weboldalnak ahol szükséges hírekben írni, egy ideig pontosan így írtam, idézőjellel a címeket, amíg a főnök nem szólt, hogy nem kéne. :-S Neki nem tetszett, s mivel övé az oldal, nem tehetek mást, de engem is zavar.

Már elég régóta bosszant, hogy az írott szövegekben szereplő film- és könyvcímeket nem teszik idézőjelbe, ezáltal nagyon nehéz a szöveg értelmes olvasása. Sőt, sokszor ha valakitől vagy valahonnan szöveg-részletet idéznek, az sincs idézőjelben. Mintha az idézőjel szerepe már csak a távolságtartás, a szöveg írója által nem egészen, nem szó szerint vállalt szövegrész jelölésére korlátozódna.

Az egész túl van lihegve. A leírásnak nem kell egyértelműnek lennie, továbbá minimális háttérismeret sem árt az olvasott szöveg megértéséhez. Ez a példa pont erre jó. Aki ennek alapján Rákóczit megyének gondolja, annak olyan mindegy, hogy idézőjeleket használunk vagy zárójeleket vagy akármit, mert az menthetetlen.

Még azt is gondolhatja, hogy több Rákóczi megyei könyvtár is van és ez éppen a második.