1956. október 24-étől Budapest számos pontján fegyveres ellenálló csoportok küzdöttek; az egyik leghíresebb harci helyszín a VIII. kerületi Corvin mozi melletti kis utca volt, amelyet akkor (és még utána sokáig) Kisfaludy köznek hívtak. (Ez az utca köti ugyanis össze a nagykörutat a Kisfaludy utcával.) Hivatalosan csak 1991-ben keresztelték el ezt a közterületet Corvin köznek, de már 1956-ban a mozi elnevezése miatt Corvin közieknek vagy corvinistáknak nevezték az itt fegyvert fogó fiatal pestieket.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A visszaemlékezésekben és a forradalomnak emléket állító forrásokban különféle helyesírással találjuk ezeknek a „pesti srácoknak” a bevett elnevezését. Mi ezekkel az írásformákkal találkoztunk: Corvin köziek, Corvin-köziek, corvin-köziek, Korvin köziek, Korvin-köziek. De elképzelhető lenne még corvinköziek (esetleg Corvinköziek) és korvinköziek (esetleg Korvinköziek) írásmód is. Felmerül a kérdés, hogy akkor a helyesírási szabályok (AkH.) szerint hogyan kell írni a hősök nevét, illetve az is érdekes, hogy miért szerepel ennyiféle verzióban.

A pesti srác szobra a Corvin közben
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)

A dal szövegéről október 23-án este 21 órától hallható beszélgetés az MR2 Petőfi Rádió Kultúrfitnesz című műsorában.

Ha a Youtube-on rákeresünk Cseh Tamás és Bereményi Géza a Corvin közi eseményeket megörökítő dalára, szintén sokféle írásmóddal találkozhatunk. A dal egy „nagyfiúról” énekel, aki mint titkot az elbeszélőre bízza a Corvin köziek történetét. A dal az 1990-es évek második felében született, 1997-ben egy kisfilm is készült hozzá.

Talán kevesen tudják, hogy a Korvin (K-val) keresztnév is. Szintén a latin Corvinusból származik, ami a latin corvus ’holló’ szóra megy vissza.

A dal címének helyesírása szinte annyi verzióban létezik, ahányszor szerepel a neten. Először is érdemes lenne eldönteni, hogy Corvin vagy Korvin. Az ott található mozi neve ma is, és régebben is Corvin volt – Corvin Mátyásról lett elnevezve. Az ő nevének is létezik azonban K-betűs változata; Mátyás híres könyvtárának darabjait gyakran írják korvináknak, illetve Korvin-kódexnek (a c-betűs írásváltozatok mellett). A mozi és a róla elnevezett köz, illetve újabban negyed K-s és C-s változatai tehát nem meglepőek. Hivatalos források szerint mindegyiket C-vel kell írni (l. az AkH. 157. pontját).

Corvin
(Forrás: gombosdent.com)

A következő nagy kérdés, hogy a közterület nevét külön vagy pedig kötőjellel írjuk-e. Mivel az AkH. 182. pontja szerint az utcákat, utakat, tereket, hidakat és egyéb közterületek második tagját külön írjuk, a köz is különírandó. Tehát a földrajzi név a szabályzat szerint: Corvin köz. Ebből pedig logikusan az következik, hogy a tulajdonnév képzős verziója is különírandó, az első tag pedig természetesen marad nagy kezdőbetűs: Corvin köziek. Ugyanúgy, ahogyan Árpád hídi a dugó, Vörösmarty téri a karácsonyi vásár, Szent István körúti az étterem, az 56-os események egy része Corvin közi, és az ott harcolók a Corvin köziek.

Ez elég egyszerűnek és végül is a szabályok önkényességének elfogadása mellett logikusan hangzik. Miért fordulhat elő mégis a kötőjeles írásforma? – Ennek talán két oka is lehet. Az egyik az, hogy a köziek szó önmagában nem használatos, nem értelmes, muszáj elé kerülnie valaminek, amivel szorosan összetartozik: köziek nincsenek, csak Anker köziek, Piarista köziek, Corvin köziek stb. Akik kötőjellel írják ezeket a szavakat, talán ezt az összetartozást akarják az írásképpel is tükrözni. A másik ok a Corvin-negyed alak hatása lehet...

Corvinnegyed helyett: Corvin-negyed
(Forrás: Wikimedia Commons / Somebody / GNU-FDL 1.2)

A Corvin-negyed írásmód számos tömegközlekedési eszközön, a BKK honlapján is megtalálható. Ettől még „hivatalosan” helytelen: a városrészeket ugyanis elvileg egybe kellene írni, így: Corvinnegyed. Lehetséges tehát, hogy egy helyesírási hiba továbbiakat szül.

Forrás

A magyar helyesírás szabályai (AkH.)