@Fejes László (nyest.hu): >> nem saját kútfőből állítja, hogy a Gabi halála (!) nem csúcs, hanem a cikk leírása alapján: „a csúcsig hátralevő alig 300 méteres szintemelkedés meredekebbik szakasza még csak a Gabi-halála után következik” <<

Azt hiszem, a cikknek a fenti idézett mondata erre a cikkbeli megállapításra utal vissza: „A Kékestetőre vezető több túraútvonal találkozásánál található csomópont és egyben a csúcstámadás előtti utolsó pihenő 772 méteres tengerszint feletti magasságon a Gabi-halála elnevezésű hely.” — Tehát a „csúcs” alatt a Kékes-tető értendő, nem a Gabi halálához köthető 772 m-es lokális maximum. 300 m szintemelkedés az nagyon sok: a Gabi halála tömbje ennyivel nem is emelkedik ki a környezetéből.

Amúgy onomasztikai szempontból a Gabi halála bízvást többjelentésű. Eredetileg ez inkább a dűlőnevekkel mutat rokonságot, tehát egy nagyobb — erdészetileg stb. – lehatárolt területegység megnevezése, utóbb jelentésátvitellel az azon a területen lévő magassági pont („csúcs”) neve is lett. Ez utóbbi igen sokszor a térképészek és a turisták hatására történt: a lakosság a kevésbé jelentős hegytetőknek gyakran nem is adott nevet. Pl. hogy szélesebb körben elterjedt, hogy a nem az Istállós-kő a Bükk legmagasabb csúcsa, csak most adnak nevet az új „rekordernek”, mert annak magának eddig nem volt, csak annak a tömbnek, amelyen elhelyezkedik. Vö. www.szilvasvarad.hu/index.php?page=aktualis&id=1302

A Gabi halála egyértelműen külön írandó. A földrajzi nevek helyesírásának 3.19. pontja ezt mondja ki:

„3.19. Urak asztala, Salamon tornya

A különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős és névutós szerkezetek földrajzi névként vagy földrajzi megjelölésként is megtartják szokásos közszói különírásukat: Keveset érő; Csonkásba járó, Délre szálló […]; Bába határa, Cser mezsgyéje, […] Karácsony lova, Lány halála, Lőrinc árnyéka, Örzse völgye, Öttagosok dűlője, Pete fia […]; Győri Pál háza, Törekvés Tsz lakótelepe; Bogyoszlói-határ melléke; Holt-Tisza rétje; Bánya fölött, Gyepű alatti, Hegy felé, Kereszten belül, Rétek alatt, Temető mellet, Tura felé, Vasút alatt; Körös ere mellett; stb. – Hasonlóképpen: Túl az ér, Túl a Kraszna, Túl a Sajón, Túlnan által stb. – De: Kárpátalja (vö. 3.4. pont [azaz mert tájegységnév]), Kovácsszénája, Nyíregyháza (vö. 3.5. pont [azaz mert helységnév]), Mátéháza, Szőlőkalja (vö. 3.6. pont [azaz mert helységrésznév]).

Az -i képzős származékok: Keveset érői; Csonkásba járói […]; Bába határi, Cser mezsgyei, […] Karácsony lovai, Lány haláli […]; stb.”

@MátraiTVE: „@Fejes László (nyest.hu) nevű felhasználónak üzenem, hogy Gabi-halála IGENIS HEGYCSÚCS!”

Namármost: a „felhasználó” éppenséggel felelős szerkesztő, de nem ez a lényeg, hanem hogy nem saját kútfőből állítja, hogy a Gabi halála (!) nem csúcs, hanem a cikk leírása alapján:

„a csúcsig hátralevő alig 300 méteres szintemelkedés meredekebbik szakasza még csak a Gabi-halála után következik”

Szóval a cikk leírását tessék kritizálni, ha már. :)

@MátraiTVE: >> minek is tevékenykedünk és öljük bele az erőnket ezekbe a munkákba, mikor lenéző "TURISTA" elnevezéssel illetnek <<

A <turista> értéksemleges szinonimája a némileg hivataloskodó <természetjáró>-nak. Ennél fogva az is turista, aki természetjáró egyesület vagy turistaszakosztály tagjaként karban tartja a turistajelzéseket, hogy más turisták tájékozódhassanak. Magam megdöbbenéssel veszem, hogy te lenéző elnevezésnek tekinted. Azt kell, hogy mondjam, a saját gondolataidtól sértődtél meg.

.

>> teljesen tisztában vagyunk a Gabi-halála név leírásával amit KÖTŐJELLEL kell leírni :-) A miértjére is válaszolok: Jelen esetben, -a táblán és a térképeken is- a Gabi-halála elnevezés nem Gabi halálára azaz a favágó szerencsétlen balesetére utal, hanem az erről a történetről/legendáról/néphiedelemről elnevezett földrajzi képződményre, a 772m magas mátrai hegcsúcsra. <<

Éppen ez mutatja, hogy nem vagy tisztában a földrajzi nevek írásával, de úgy magukkal a földrajzi nevekkel sem. Ezeket ugyanis nem érdekli, hogy az elnevezés közvetett vagy közvetlen motiváción alapul-e (ha egyáltalán), hanem hogy ez egy birtokos szerkezet. Ezt pedig már az általános helyesírási szabályzat is külön íratja: helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh#184

Hasonló a Soproni-hegységbeli <Urak asztala> is. www.map.hu/galeria/orig/1885_urak_asztala.jpg Az se közvetlenül egy asztalra utal, hanem egy arról elnevezett 551 m magas csúcsra.

.

A téma tárgyalását láthatólag személyes sértésnek élted meg, holott semmi ilyen nem történt. De azt tudomásul kell venni, hogy a kérdést tehát helyesírási szabályok rendezik. Lehet valaki elhivatott, sokat tevő természetjáró, vagyis turista, a helyesírásban ettől önmagában még nem lesz autentikus.

Tisztelt/Kedves mindenki! A GABI-HALÁLA tábla és emlékhely készítője vagyok. Első megjegyzésem az volna, @LvT felé leginkább, hogy nem "turista" azaz kisebb csapatommal nem "turisták" vagyunk. A Mátrában tevékenykedünk azért, hogy a TURISTÁK könnyebben tájékozódjanak útmutató táblák kihelyezésének segítségével és hegycsúcsok, rétek nevét jelelő táblák és feliratok segítségével a térkép mellett. Segítvén emellett még a Mátra szépülését, fejlődését. De ilyenkor elgondolkozok azon, hogy minek is tevékenykedünk és öljük bele az erőnket ezekbe a munkákba, mikor lenéző "TURISTA" elnevezéssel illetnek és erősen kritizálják a munkánkat, nemhogy örülnének inkább, hogy valaki foglakozik ilyesmivel. A Másik dolog amit megemlítenék - ez már mindenkire aki a cikk ellen beszélt- az, hogy a tábla és a Gabi-halála név teljesen hibátlanul van felírva mind az Emlékhelyen, mind a Mátra térképen. Helytelen viszont a Gabi halála változat. Személy szerint én egyetlen olyan térképpel nem találkoztam még, legyen ez nagyon régi, legyen ez vadonatúj, amin Gabi halálaként lenne feltüntetve. Visszatérve még @LvT -hez teljesen tisztában vagyunk a Gabi-halála név leírásával amit KÖTŐJELLEL kell leírni :-) A miértjére is válaszolok: Jelen esetben, -a táblán és a térképeken is- a Gabi-halála elnevezés nem Gabi halálára azaz a favágó szerencsétlen balesetére utal, hanem az erről a történetről/legendáról/néphiedelemről elnevezett földrajzi képződményre, a 772m magas mátrai hegcsúcsra. Gabi halálának akkor kéne írnunk, ha konkrétan Gábor balesetéről, haláláról, szerencsétlenségéről stb... vagy az éppen abban a pillanatban megtörténő eseményről beszélnénk. Pontosan ezért született meg a kötőjeles változat a GABI-HALÁLA, hogy különbséget tudjunk tenni mikor beszélünk a történésről és mikor a Mátrában fekvő hegcsúcsról, a földrajzi névről!!! @Fejes László (nyest.hu) nevű felhasználónak üzenem, hogy Gabi-halála IGENIS HEGYCSÚCS! Az Emlékhelytől pár méterre északkelet irányba haladva érhetjük el a tényleges csúcsot! Mielőtt a kérdés felmerülne, a tábla azért nem oda került, mert ott kevesebben találták volna meg, láthatták volna, mint az ideális helyén, a sárga és a kék + jelzésű utak kereszteződésében. A cikk írójának(íróinak) gratulálok, hibátlan a munkája és tökéletesen rávilágít a lényegre. Köszönöm hogy a Mi munkánkról azaz az általunk készített Emlékhelyről írt. Megtiszteltetés! :-) További jó munkát kívánok, a többieknek pedig üzenem tanulságképpen: "Nem szól szám, nem fáj fejem!

Inkább Gabi halála csúcs, nulla kötőjellel.

@Antiszociális Nyelvészkedő: „Az én javaslatom: "Gabi Halála" vagy pl. "Gabi Halála-csúcs" lenne.”

Az AkH. javaslata Gabi halála.

Gabi halála-csúcs lehetne, ha az lenne a neve. De nem az. Ráadásul elég furcsa név lenne neki, mivel nem csúcs, amint az a cikkben szereplő igen plasztikus leírásból ki is derül.

Egyértelmű, hogy a "halála" nem földrajzi kategória-gyűjtőnév (mivel nem képződményt jelent), tehát a kötőjeles írásmód helytelen. Az én javaslatom: "Gabi Halála" vagy pl. "Gabi Halála-csúcs" lenne.

Abban viszont tényleg logikátlan a magyar helyesírás, hogy ha a "Tulajdonnév-kategória-gyűjtőnév" típusú földrajzi neveket kötőjellel kell írni, akkor miért nem kell ugyanígy írni a közterületek neveit? Miben különbözik logikailag a "Gellért-hegy" a "Szent István körút"-tól? Semmiben.

A cikket újra atolvasva feltűnt hogy a cikkírô kerülte a Gabi-halála ragozását. Pl bátran leírta hogy Mátrába, Kékese, de a "Gabi-halálát" inkább körülírta, csak ne kelljen ragozni.

A Kékest viszont kétféleképpen is leírta egyszer simán: Kékesre, majd később Kékestetőre olvasható, így egybeírva. Az elsőnél egyértelműen a csúcsról van szó, de a másodiknál is? A szövegkörnyezetből a csúcs derül ki, ami Kékes-tető vagy Kékes tető formában írandó, attól függően hogy a tető végződést a név részének tekintjük-e vagy sem. Egybeírva a településrészt jelenti.

Ebből is látszik milyen körülményes a helyesírás.

@Karuso: Így igaz, a cikkben is az szerepel, hogy „így már rögtön érthető a kötőjeles írásmód”, nem az, hogy helyes. :)

„félreérthette a szabályok hierarchiáját, mint a nyest.hu fenti szerkesztőségi cikkének írója” Egy pillanatig sem gondolta senki, hogy az írásmód így helyes. A cikk megfogalmazása viszont valóban félreérthető.

Érdekes ez az eset. A legkorábbi Mátra-térképem 1962-es (Kartográfiai Vállalat a Mátra útikalauz mellékleteként). Ebben még különírva szerepel: <Gabi halála>, csakúgy, mint az északi lejtője, a <Kerek domb>. Ez utóbbi már a korabeli (1954-es, 10. kiadású, rövidítve AkH10) helyesírásnak sem felet meg, az előbbi pedig ad analogiam helyes, vö. AkH10. „250. A második tagjukban <alja, környéke, köze, melléke, mente, vidéke> stb. elemet tartalmazó földrajzi neveknek és földrajzi megjelöléseknek köznévi tagját általában különírjuk a tulajdonnévi tagtól…”.

Az AkH10. földrajzi nevekre vonatkozó – a maival egyező, de elnagyoltabb – szabályait 1956-ban egy közleményben kiegészítették, majd 1965-ben jelent meg A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai c. munka. Ez lett az 1984-es, 11. kiadású helyesírási szabályzat alapja. A nóvum az 1954-es szabályokhoz képest tkp. csak annyi, hogy a két tagnál hosszabb földrajzi nevek írásmódját is rendezi, és általánosít egyes nem teljesen kibontott eseteket, többek közt a <Gabi halála> esetét is.

Gondolom (bár a köztes három évtized Mátra-térképeit nem találom), az 1965. évi szabályzat megjelenése környékén a Kartográfiánál áttekintették a térképi helyesírást, tekintettel a <*Kerek domb>-féle szabálytalanságokra. Ekkor kerülhetett a <*Gabi-halála> megnevezésbe is a kötőjel, mert az akkori szerkesztő ugyanúgy félreérthette a szabályok hierarchiáját, mint a nyest.hu fenti szerkesztőségi cikkének írója (írói). És azóta a Kartográfia (majd Cartographia) térképein ez az íráshiba folytatódik (legalábbis a következő előtaláltam 1993. és 1997. kiadású térképeken így szerepel).

A turisták pedig a Kartográfia Mátra-térépeit vették alapul a cikkbeli fényképen látható csúcsjelzés feliratozásakor, nem pedig a helyesírási szabályzatot.

Más, újabb térképkiadók a saját feliratozásuk készítésekor azonban gondosabban jártak el, így a Faragó-féle A Mátra és Mátraalja kiránduló- és szabadidőtérképe (1 : 30 000) 2005. évi kiadásán a helyesen különírt <Gabi halála> áll.

Szerintem sem kell a kötőjel, ugyanis a szabályzat akkor írja elő a kötőjel használatát, ha nevét egy ún. földrajzi köznév követi. Pl. Velencei-tó.

Minden azon múlik tehát hogy a "halála" ebben az esetben földrajzi köznév-e. Ha igen, kell a kötőjel, ha nem akkor nem.

Hogy mi számít földrajzi köznévnek? Nos ez a valódi kérdés.

Szerintem pedig nem jó a kötőjel. Az, hogy a "halála" természeti képződményt jelöl, még nem ok arra, hogy kötőjellel kelljen kapcsolni. A szabályzat a jelölt szerkezetek esetében egyértelműen a kötőjel nélküli megoldást írja elő: "184. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük."