„Facebookon is keresik...” – ha nem lenne elszomorító a hír, viccesen hozzátehetnénk, hogy „az eltűnt névelőt”. A nyesten többszörösen foglalkoztunk már azzal, hogy milyen sajátos szabályai vannak a magyarban a határozott névelő használatának, elhagyhatóságának. Írtunk arról, hogy személynevek előtt dialektustól függ, hogy ki mit fogad el. Szakértőnk kimerítően tárgyalta a tulajdonnevek, ezen belül is a földrajzi nevek esetét. És egészen a létezés lényegének kutatásáig jutottunk el, amikor a névelő elhagyhatóságát vizsgáltuk bizonyos kérdő mondatokban. Ma pedig szembe jött velünk az a mondat, amely elárulhatja a Facebookról, hogy milyen típusú tulajdonnév, sőt, hogy tulajdonnév-e egyáltalán.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az egyik internetes hírújság egyik mai hírének a címe így hangzott:

Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt

A szomorú hír címében arra lettünk figyelmesek, hogy számunkra a címből nagyon hiányzik a névelő. Ha mi írtuk volna a hírt, biztos névelővel állt volna a cím:

A Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt

Forrás: Wikimedia Commons / Maxo / GNU-FDL 1.2

Miért hiányzott nekünk a névelő? – Valószínűleg azért, mert számunkra az internetes univerzum egy helye a Facebook, azaz „földrajzi név”, egy adott információnak, személynek képnek stb. mindig a lelőhelyét adja meg. Az, hogy a népszerű közösségi oldal „az online közösség tere” nem csupán metafora, hanem nyelvi tény is: helyhatározóragokkal látjuk el, mintha valóságos hely lenne:

Felmegyek a János-hegyre.

Felmegyek a Facebookra.

Az utcán találtam.

A Facebookon találtam.

A Facebook tehát nyelvérzékünk szerint lehet a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév. Ebben az esetben persze – Kálmán László szakértőnk nyomán – azt mondhatjuk, hogy dialektustól függ, hogy kinek jó névelővel, illetve névelő nélkül. A cikk szerzője vélhetően a miénktől eltérő nyelvváltozatot használ.

Ugyanakkor hozzátehetjük még azt is, hogy más online „terek” esetében is előfordul ez a fajta kettősség, és számunkra egyformán furcsák a névelő nélküli változatok:

YouTube-on megtalálod. vagy A YouTube-on megtalálod.

Fentvan Myspace-en. vagy Fentvan a Myspace-en.

Twitterről ismerik egymást. vagy A Twiterről ismerik egymást.

Megkeresem Facebookon. vagy Megkeresem a Facebookon.

Ezek a névelő nélküli alakok tehát léteznek a címtől és a bővítménynek (Facebookon) az ige előtti helyzetétől függetlenül is. Ugyanakkor a mi esetünkben nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy címről van szó, méghozzá bulvárcímről. Ugyanis nem biztos, hogy más dialektust beszélünk a hír fogalmazójával, csak annyi történt, hogy a címben szokásos módon ő elhagyta a névelőt. Ez ugyanis nem egyedi eset és nem csak a tulajdonneveket érinti.

Az ideális bulvárhír címében ugyanis az ige előtti főhangsúlyos (úgynevezett fókusz) pozícióban egy névelőtlen névszó (vagy névszói szerkezet) áll; a névszó pedig lehetőleg valami, az adott kontextusban meghökkentőre utal:

Konyhakéssel császározta kutyáját

Fiú miatt verekedtek

Parancsnoki fülke állította meg a részeg sofőrt

Bánya keseríti a cserszegtomajiak életét

Ez a fajta nyelvi szerkesztésmód kiválóan alkalmas arra, hogy a szövegkörnyezetben meghökkentő elemet kiemeljék, és a főhangsúlyos helyre tegyék a mondatban. A fenti hírcímek által közölt eseményeket semlegesen így írhatnánk le:

Megcsászározta a kutyáját egy konyhakéssel

Összeverekedtek egy fiú miatt

A részeg sofőrt megállította a/egy parancsnoki fülke

Megkeseríti a cserszegtomajiak életét a (közeli) bánya

Előtér vagy háttér: melyik az érdekes?
(Forrás: Wikimedia Commons / David Dring / CC BY-SA 2.0)

A bővítmények fókuszálásának azonban vannak bizonyos következményei. Ha azt olvassuk egy címben, hogy A bánya keseríti a cserszegtomajiak életét, azt várjuk, hogy a hír arról fog szólni, hogy vannak Cserszegtomajon mindenféle, a lakosság számára nem feltétlenül kellemes körülmények (például magas vastartalmú a víz, a közelben egy csirkebontó üzem működik, a közelben található egy bánya stb.), és ezek közül jelenleg a bánya az (és nem a többi szerencsétlen körülmény), amely megkeseríti az ott élők életét. Csakhogy a hír nem erről szól, hanem arról, hogy a bánya megkeseríti az életüket. Ha a névelőt elhagyják, a „csalás”, a félrevezetés nem olyan vészes, hiszen a köznyelvben vannak olyan szerkezetek, amelyekben az ige előtt névelőtlen bővítmény áll (persze ezekben az esetekben nem hangsúlyos):

Moziba megyünk.

Elmegyünk a moziba.

Visszatérve eredeti példánkhoz: tehát lehetséges, hogy csak egy ilyen sajtónyelvi fogás az oka a névelő elhagyásának, és nem arról van szó, hogy a hír írója más nyelvváltozatot használ, mint mi. És kedves olvasóink névelővel vagy anélkül használják a Facebookot?

Forrás

Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt