-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokan csak „kötőszónak” nevezik, pedig egyáltalán nem az. Mondattani viselkedése leírható, és talán még nyelvészeti tesztként is használható. Utánajártunk a bazmegelés szintaxisának.
„Hát akkor bazd meg, bazmeg. Köszönni se mersz neki, bazmeg” – fogalmaz a Srác Spiró György 1985-ben íródott Csirkefej című drámájában, amelyben a b-betűs szó igencsak gyakran fordul elő. Természetesen nem öncélúan, hanem az akkori fiatalok nyelvhasználatát bemutatandó. Tehát nemcsak a mai fiatalok beszélnek így – ezt már az elején leszögezhetjük.
A választott idézetben nagyon jól látszik, hogy a vizsgálandó kifejezésnek, a bazmegnek két, teljesen különböző használata van. Ezt a két különböző használatot az író a kétféle helyesírással adja vissza: bazd meg (a helyesírás szerint: baszd meg) – igekötős ige és bazmeg – „kötőszó”. Az idézett részlet azért nagyon mulatságos, mert a két különböző használatú, de azonos alakú kifejezés közvetlenül egymás mellé kerül.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A továbbiakban a nem igeként való használatot fogjuk vizsgálni. Fő kérdésünk, hogy a magyarban tehető-e az angolhoz hasonló megfigyelés. Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, Amerikában egy diákot azért rúgtak ki az iskolából, mert közzé tette mondattani megfigyelését a bazmeghez hasonló szerepű angol kifejezéssal kapcsolatban. Kérdésünk most a magyarra vonatkozik: igaz-e, hogy bárhova betehető, vagy szabályok korlátozzák a káromkodást.
A nem igei használatot persze tévesen nevezik „kötőszónak”, hiszen a kötőszók mondattani helyei elég korlátozottak, míg a bazmeg – legalábbis első látásra – igen szabadon közlekedik a mondatrészek között. Az elnevezés talán arra vezethető vissza, hogy a kötőszók viszonylag gyakoriak, főleg az élőbeszédben, ez igaz lehet bizonyos regiszterekben a bazmeg használatára is. Hogy szófajilag mi a bazmeg? – Nehéz lenne pontosan megmondani, de azok közé a nyelvi elemek közé kell sorolnunk, amelyeknek nincs sem „normális” jelentésük, se nem töltenek be mondatrészi szerepet, és még toldalékolni sem lehet őket. Kellőképp tudományosan hangzana, ha partikulának titulálnánk.
Szerencsére ahhoz, hogy a szórendi viselkedését (mondattani disztribúcióját) megfigyeljük, nem kell tudnunk a szófaji besorolását. Elsőként próbáljuk ki, hogy egy egyszerű mondatban milyen helyeken állhat! (A nyelvtanilag szabálytalan mondatokat *-gal jelöljük.)
(1a) Vasárnap április elseje lesz.
(1b) Bazmeg vasárnap április elseje lesz.
(1c) Vasárnap bazmeg április elseje lesz.
(1d) *Vasárnap április bazmeg elseje lesz.
(1e) *Vasárnap április elseje bazmeg lesz.
(1f) Vasárnap április elseje lesz bazmeg.
A fenti mondatokból már megkockáztathatunk levonni néhány feltételes szabályt:
- A bazmeg állhat a mondat elején és a végén – lásd (1b), (1f).
- A bazmeg állhat a topik és a komment között – lásd (1c).
- A bazmeg nem szakíthatja meg a névszói szerkezetet (a birtokos szerkezetet, a jelzős szerkezetet) – lásd (1d).
Teszteljük ezeket a feltevéseinket! Először intézzük el a 3.-at, mert az elég egyértelműnek tűnik:
(2a) A nagy tréfa még várat magára.
(2b) Bazmeg a nagy tréfa még várat magára.
(2c) *A bazmeg nagy tréfa még várat magára.
(2d) *A nagy bazmeg tréfa még várat magára.
(2e) A nagy tréfa bazmeg még várat magára.
A feltevésünk egyelőre helyesnek bizonyult: az [a nagy tréfa] névszói szerkezet nem szakítható meg a bazmeggel. Persze még tovább kéne tesztelnünk más típusú, más felépítésű névszói szerkezetekkel. Első látásra azonban úgy tűnik, azokra is igaz: a minden húsvéti nyúl, az a hajadba ragasztott rágógumi, az egy rossz vicc, a pontosan négy rossz vicc, a néhány áprilisi tréfa szerkezetek egyike sem szakítható meg vele.
Ez a szabály azért is nagyon praktikus, mert segítségével könnyen megállapíthatjuk a névszói szerkezetek határait.
Lépjünk tovább a 2. feltételezett szabályunkra. Többféle szerkezetű mondaton tesztelve igaznak találtuk ezt is:
(3) (Bazmeg) holnap (bazmeg) otthon (bazmeg) kipihenem magam (bazmeg).
A (3) példából még azt is sejthetjük, hogy amennyiben több topik van a mondatban, mindegyik után állhat egy bazmeg. Vizsgáljuk most meg a (3) mondatot más szórendben. Csináljunk belőle fókuszos mondatot!
(4a) Holnap OTTHON pihenem ki magam.
(4b) (Bazmeg) holnap (bazmeg) OTTHON (*bazmeg) pihenem (*bazmeg) ki (?bazmeg) magam.
A (4b) példából azt láthatjuk, hogy a csupa nagybetűvel kiemelt fókuszt – ami azt fejezi ki a fenti mondat esetében, hogy ’otthon és nem máshol pihenem ki magam’ – nem választhatja el az igétől a bazmeg. Ettől a felfedezéstől persze senki sem fog hanyatt esni, mert tudjuk, hogy a fókusznak (fenti mondatban az otthon) közvetlenül meg kell előznie az igét.
Az már egy érdekesebb megfigyelés, hogy az ige után az ige és az igekötő közé nem férkőzhet be, de utána a magam előtt már nem is hangzik olyan rosszul. De a téma még további kutatásokat igényel. Ahogyan szintén további kutatás tárgyát kell hogy képezzék az úgynevezett kvantoros mondatok (amelyekben olyan kifejezések szerepelnek, mint a minden gyerek, néhány felnőtt, pontosan két trágárság), a tagadott szerkezetek és a kérdő mondatok.
Az azonban biztosan kijelenthető, hogy a fenti három szabály mindenképp érvényes a bazmeg disztribúciójára. A névszói szerkezetek belsejében, és a topik–komment szerkezetben korlátozva van a bazmeg szórendi helye. De az 1. feltételes szabályunk értelmében a mondat elején és végén korlátozások nélkül bazmegelhetünk.