Egy cikk címe majdnem mindent meghatároz a későbbi olvasottságát tekintve. Hogyan lehet egy címet érdekessé, bombasztikussá tenni? – Erre mutatunk két furcsa példát az elmúlt egy hét terméséből. Az egyik az indexen jelent meg: Majdnem három hetet élt túl egy hétéves kislány egyedül a dzsungelben; a másik pedig a 444-en: Hátba szúrta a majdnem volt feleségét.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Sajtófókusz

Ócska nyelvtani trükk valamilyen körülménynek az ige előtti hangsúlyos helyzetbe helyezése: Vaddisznók ölték meg a lányt (de hír valójában nem az, hogy a vaddisznók voltak a tettesek, hanem az, hogy meghalt egy lány az erdőben, a vaddisznó mellékes körülmény); Telefonfülke állította meg az elszabadult traktort (de a hírben a telefonfülke mellékes mozzanat, a lényeg az, hogy elszabadult a traktor); stb. Biztos a kedves olvasó is megfigyelte már ezt a jelenséget. A trükk nem meglepő: az ige előtti hangsúlyos helyzet (az úgynevezett fókusz) éppen a kiemelésre és a szembeállításra szolgál a köznyelvben. Hogy valójában mellékes dolgokat emelnek ki az ilyen típusú címek, nem mellékes: így bombasztikusabb a hatásuk. Értelmezésük azonban rendszerint okoz némi zavart... Mi mivel van szembeállítva? Hogy folytatódhat a hír? – Na éppen ezek miatt az implicit kérdések miatt fogunk továbbkattintani.

Az indexnek feltűnően jól sikerült egy ilyen sajtófókuszos címadás:

Majdnem három hetet élt túl egy hétéves kislány egyedül a dzsungelben

A fókusz köznyelvben azonosításra és szembeállításra való:

Jani ette meg a fagyit, nem Misi.

Nyelvtanilag a Jani összetevő a fókusz: ez a mondatrész jelöli meg azt az egyént vagy dolgot amire az állítás kizárólagosan igaz. Ha azt mondom, Jani ette meg..., akkor egészen biztos, hogy más nem evett, csakis ő abból a bizonyos szóban forgó fagylaltból.

Lássuk, hogy megy ez a fenti hír címében! Abban a majdnem három hetet összetevő áll az ige előtti hangsúlyos helyzetben, azaz a fókuszban. Az itt kifejezett dolog van szembeállítva tehát valamivel, na de mivel? –Legtöbbször valamivel, ami szóba jöhetne az adott helyzetben az adott körülmény kapcsán.

Majdnem három hetet élt túl egy hétéves kislány egyedül a dzsungelben, nem pedig pontosan három hetet

Majdnem három hetet élt túl egy hétéves kislány egyedül a dzsungelben, nem pedig majdnem négy hetet

Forrás: Wikimedia Commons / Diliff / CC BY-SA 2.5

Ezeknek azonban – a világról való tudásunk, tapasztalatunk alapján – semmi értelmük. Persze ez az úgynevezett sajtófókusz esetén nem is annyira meglepő, hiszen annak az esetében nincs szó valódi szembeállításról. De a hétköznapi nyelvérzékünk mégis várná, várja az ellentétet, például így:

Majdnem három hetet élt túl egy hétéves kislány egyedül a dzsungelben, de a végén sajnos meghalt

Tehát a kislány sorsa miatt kattintunk tovább: a cím alapján ugyanis lehetne az is a folytatás, hogy végül mégsem élte túl. Implicite ugyanis azt is tudjuk a nyelvérzékünk alapján, hogy ha életben maradt volna, így lenne megfogalmazva a cím egyértelműen:

Majdnem három hetet túlélt egy hétéves kislány egyedül a dzsungelben (mire megtalálták)

Majdnem volt

Az előbbi jelenség teljesen megszokott: hosszú évek (talán évtizedek) óta olvasunk ilyen címeket, és biztos sokan már immunisak is rá. Éppen ezért jó, ha a címben van még valami, amire felkapjuk a fejünket. Megteszi például egy furcsa szó vagy kifejezés is. Ezt a trükköt alkalmazta a 444 újságírója ebben a címben:

Hátba szúrta a majdnem volt feleségét

Forrás: Wikimedia Commons / Zach Dischner / CC BY 2.0

Mi az, hogy a majdnem volt felesége? Azt gondolná az ember, hogy a volt feleségségnek nincsenek fokozatai: valaki vagy a volt felesége valakinek (ha már elváltak), vagy nem (ha még nem váltak el). Úgy tűnik, nem: a majdnem volt feleség éppen csak a határán van annak, hogy rossz legyen nyelvtanilag, viszont tökéletesen érthető. A majdnem volt feleség az, akitől már majdnem elváltunk.