-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Képesek az orrukon elhelyezkedő bajszukkal felmérni a tárgyak nagyságát a fókák – derült ki abból a kutatásból, amelyet a Manchesteri Városi Egyetem munkatársai végeztek.
Az emlősökről régóta tudott, hogy tapintásra érzékeny bajusszal rendelkeznek. A brit kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan miként is használják ezt az érzékelő szervüket a fókák, egyebek között a zsákmány felmérésére. Annál is inkább, mert a víz sokkal sűrűbb, mint a levegő, következésképpen sokkal több energiát igényel részükről a művelet.
Robyn Grant, a csoport vezetője a Rostocki Egyetem tengerbiológiai kutatóközpontjában végezte el a kísérleteket két fókával, Marcóval és Moéval. Mindkét állat szemét bekötötte, fülükre pedig fülhallgatót [? – a szerk.] helyezett, hogy lehetőleg csak a bajszukat használják érzékelésre. Két különböző méretű tárgyat kellett felismerniük, de úgy, hogy csak az orrukkal érinthették meg őket a víz alatt. Moénak a nagyobbat, Marcónak a kisebbet kellett „kitapogatnia” a bajszával, hogy megkapják a jutalomhalat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kísérletek során kiviláglott, hogy a fókák nem úgy bánnak a bajszukkal, mint az emberek az ujjaikkal, hanem az orruk egy bizonyos pontján található rövid, sűrűn nőtt szőrszálaikat vetik be a célra. „Valóságos nagyfelbontású képet tudnak így alkotni – vagyis tömérdek információt begyűjteni – anélkül, hogy bajszuk összes szőrszálát mozgatniuk kellene” – idézte Grantet a BBC News hírszolgálat. Ráadásul mindezt villámgyorsan teszik. „Fél másodpercen belül képesek dönteni a bajszuk által közvetített adatok alapján” – húzta alá a kutató.