Hihetetlen élményben volt része két New York-i hirdetési szakembernek egy tavalyi TED-előadáson. Keith Olwell és Elizabeth Kiehner elhűlve hallgatta, hogy a rabságban tartott apella csuklyásmajmok kifejlett gazdasági érzékkel rendelkeznek: a rendelkezésükre álló fémpénzekből gazdálkodva figyelemmel kísérik a különböző finomságok (uborka, alma, banán stb.) aktuális árfolyamát és általában annak megfelelő döntést hoznak, hogy ár-érték arányban melyik áru éri meg legjobban. Ha például a kísérletvezetők az uborka árát leszállították, inkább abból vásároltak többet, mint a drágább banánból.

Ami viszont még inkább felkeltette az érdeklődésüket, az a majmok alkalmankénti, első ránézésre irracionálisnak tűnő döntéseik voltak: gyakran döntöttek gazdaságilag (ösztönösen, racionálisan) nem megokolható módon. Azaz pont úgy, ahogyan mi, emberek tesszük időről időre.

„Ha a majmok képesek arra, hogy pénzt kezeljenek, hogyan reagálnának a reklámokra?” – tették fel egymásnak a kérdést a hirdetési szakemberek, és azon nyomban megkeresték az előadást tartó Laurie Santost, a Yale Egyetem főemlőskutatóját (előadását lásd a fenti videón), akivel hamar szót értettek.

Állati jó reklámok

A végeredmény egy olyan „hirdetési kampány” kidolgozása lett, amelynek célja, hogy kiderítsék, miként reagálnak a majmok a különböző típusú hirdetésekre. Ahelyett pedig, hogy már létező termékek kampányait tesztelnék az állatkákon, kimondottan a számukra hoztak létre márkákat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A majmok eldönthetik, hogy inkább egy olyan logót részesítenek előnyben, amit megelőző hirdetésekből már jól ismernek, vagy egy olyat, amit még nem láttak előtte. A logókat az állatkák edényein helyezik el (ezekben, mondjuk, két különböző színű cukorka található), és az emblémák a kísérletet segítő egyetemisták egyenruháin is szerepelnek.

És hogy hogyan folyik a reklámkampány? Egyszerűen. A posztereket az állatketrecek körül helyezik el. „Az ételek újak lesznek és finomak” – nyilatkozta Olwell. Az egyik márkát hirdetik, a másikat nem. A kampány során a majmoknak fokozatosan lesz lehetőségük arra, hogy megvásárolják mindkét márkát.

Egy apella csuklyásmajom. Talán éppen hirdetést néz?
(Forrás: MoMorad/iStockphoto)

Ha a kutatók azt tapasztalják, hogy a majmok nyilvánvalóan az egyik márka felé kezdenek hajlani, abból arra következtethetnek majd, hogy a reklámkampány hatására megváltoztak az állatkák preferenciái.

Majomszex-kampány, majom-szexkampány

Adódik a kérdés: milyen tartalmú reklámot készíthetünk a majmocskáknak? A csuklyásmajmok koncentrációképessége meglehetősen korlátozott: nem képesek huzamosabb ideig egyazon dologra koncentrálni. Nem rendelkeznek nyelvvel, nincs közös kultúrájuk, amire vissza lehetne utalni. Éppen ezért a szakembereknek a promóciós szakma alapjaihoz kellett visszanyúlniuk. És hogy mik a promóciós szakma alapjai? Természetesen a szexuális tartalmú hirdetések.

A szerelem mindent visz... még ha itt nem is csuklyásmajmok bújnak össze
(Forrás: Ernesto Suarez/iStockphoto)

A kreatív csapat már el is készítette posztereket a kampány első köréhez. A képen egy nőstény csuklyásmajom nemi szervének felfedésével igyekszik felkelteni a hímek figyelmét jelezve, készen áll a párosodásra. A képet a megfelelő logóval kiegészítve a majmok lakóhelyének környékén helyezik el.

Amennyiben a hirdetések működnek a majmoknál, újabb kérdések merülnek fel: többet fizetnek-e a majmok a szexuális tartalommal promotált termékért? Hajlandóak-e többet dolgozni azért, hogy megkapják a kívánt terméket? Belemennek-e abba, hogy ugyanazért a pénzért kevesebb cukorkát kapjanak a preferált márkából? A kísérlet előrehaladtával és a hirdetések relevanciájának, a reklámok gyakoriságának váltogatásával a szakemberek igyekeznek e kérdésekre is megtalálni a választ. A későbbiekben más ösztönző témákat is elő kívánnak venni: így például erőt vagy családot jelképező üzenetekkel is próbálkozni szeretnének.

„Arra szeretnénk választ kapni, hogyan működnek a reklámok. Azzal tisztában vagyunk, hogy működnek. Amit nem tudunk, az az hogy hogyan és hogy miért” – nyilatkozta Kiehner.

Források:

The first advertising campaign for non-human primates (New Scientist)

What can we learn about the fundamentals of advertising from our distant relatives? (Contagious Magazine)