-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Lehet, hogy van olyan, hogy egy szó nem jelent semmit, és csak divatból használják. De Ön tudna erre egy meggyőző, egyértelmű példát mondani?
Már szinte megszoktuk, hogy vannak olvasóink, akik arról kérdezik a véleményünket, hogy egy-egy kifejezés divatba jött. Kell-e újra elmagyaráznom, hogy minden nyelv minden kifejezése, kifejezésmódja úgy keletkezett, hogy egyszer divatba jött? Vajon aki az új divatokat helyteleníti, az azt találná jónak, ha egyáltalán nem jönnének létre új kifejezések az anyanyelvében? Nem hiszem. Talán inkább azt szeretné, ha éppen azok nem terjednének el, amiket kifogásol? De miért éppen azok ne, és mások igen? (Erre néha azt válaszolják az olvasók, hogy éppen azok, amiket kifogásolnak, új félreértéseket eredményezhetnek. Csakhogy minden nyelvben mindig elég sok félreérthető kifejezés van, az ilyesmi a természetes nyelvektől egyáltalán nem idegen, és ha zavaróvá válik egy-egy ilyen, akkor a beszélők előbb-utóbb kiküszöbölik.)
Szóval általában nem értem az új divatok kifogásolását, de amit most egy magát nem megnevező olvasónk kérdez, az különösen zavarba hozott, mert szerintem nem is új divatról beszél.
Divatba jött a tűnik ige igekötő nélküli használata. Szerintem igekötő nélkül nem jelent semmit. Mi az önök véleménye?
Egy gyors pillantás a magyar történeti korpuszra, és láthatjuk, hogy a tűnik igét nagyon régen (talán mindig is) használták igekötő nélkül. (Hiszen az igekötők eleve késői fejlemények, a tűnik ige pedig ismeretlen eredetű, de igen régi szó.) Például itt van egy részlet Földi János költeményéből, 1786-ból, amit Buda várának visszavételének századik évfordulójára írt:
El-vész minden más szín néző szemeinkbe:Piros szinek tűnik meszsze eleinkbe:
Tény, hogy a tűnik igét igekötő nélkül régen inkább vagy az ’eltűnőben van’ értelemben használták, vagy pedig a szemébe tűnik vkinek állandósult kapcsolatban, de találunk a Földi Jánoséhoz hasonló ’feltűnik, előtűnik, látszik’ értelemben való használatot is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A mai magyar nyelvhasználatban a tűnik igekötő nélkül feltétlenül a látszik szinonimájának tekinthető, bár vannak olyan beszélők, akik valóban csak igekötős kapcsolatokban használják. Nem tudom, hogy ebben mennyi szerepe van annak a régi nyelvművelő babonának, ami szerint a tűnik nem használható igekötő nélkül – a nyelvész számára az ilyen „tilalom” egyszerű abszurditásnak tűnik, körülbelül olyan, mintha én most kitalálnám, hogy a bennünket helyett csak a minket alak használható (vagy fordítva). Vagyis hasraütésszerű, valakiknek az egyéni ízlését tükröző diktátum az ilyen, amire semmiféle indok nincs, sem a nyelvhasználat, sem a praktikum területén, sem semmilyen más területen, de még olyasmit se lehet mondani (aminek szintén semmi jelentősége nem lenne), hogy az egyik a régebbi vagy az „eredeti” használat.
Egyébként ha már indoklást keresünk, a tűnik igekötő nélküli használata jól érthető és megindokolható. Az ’eltűnőben van’ jelentése ugyanis már gyakorlatilag kihalt (nemigen mondunk olyat, hogy ifjúkori heve már tűnik), viszont a feltűnik igekötős változat nagyon gyakori a ’kirí, figyelmet kelt’ értelemben, ezért sok félreértésre ad okot, ha valaki ugyanezt a feltűnik igét ’látszik’ értelemben használja. Lehet, hogy éppen ezt a félreérthetőséget küszöbölik ki úgy a beszélők, hogy inkább az igekötő nélküli tűnik igét használják ’látszik’ értelemben.
Különösen érdekesnek találom olvasónknak azt a vélekedését, hogy a tűnik igekötő nélkül „nem jelent semmit”. Arról, hogy mit jelent valamit jelenteni, nem is olyan régen értekeztem ezeken a hasábokon. Az ottani fejtegetésemből nyilván világos, hogy ha egy nyelv beszélői egy kifejezést valamilyen értelemben használnak, akkor az már ebből a tényből következően, és csak ettől „jelent valamit”. Nem tudok értelmet tulajdonítani sem annak, hogy egy kifejezés a használatától függetlenül „jelentene valamit”, sem pedig annak, hogy használják, de „nem jelent semmit”. Érdeklődéssel várom, hogy olvasóink tudnak-e akár az előbbire, akár az utóbbira (a tűnik eseténél meggyőzőbb) példát hozni.