-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Lehet valakinek a húga a nővére, a nővére a nénje? Házi szakértőnk elárulja olvasónknak, hogyan változott a lánytestvérek viszonya a magyar nyelv története során.
Az emberi nyelvek sokféle rendszert használnak a rokonsági kapcsolatok megjelölésére. Sokszor régi hagyományokat őriznek ezek az elnevezések. A családi viszonyokkal kapcsolatos szokások kulturális meghatározottsága miatt nem ritka az ilyen részrendszerek megváltozása, gyakoriak a szókölcsönzések is ezen a területen, mert a népek sokszor a szokásokat is átveszik egymástól. És formailag is sokszor furcsák a rokonságnevek, például a magyarban sokuknak gyakorlatilag csak birtokosra utaló alakjaik vannak, például van öccse, bátyja, de alig van öcs (öccs?) és báty (régi: bátya).
De a rokonságnevek rendszerének megváltozása nem mindig függ össze a szokások változásával. Krisztián nevű olvasónk kérdése éppen egy olyan, viszonylag friss változásról érdeklődik, amiben aligha van szerepe néprajzi jellegű változásnak.
Tegnap egy ismerősömtől megkérdeztem, hogy hogy van a nővére, mire azt válaszolta, hogy „nem a nővérem, hanem a húgom”. Rosszul tudom, hogy a nővér a lánytestvért, a fivér pedig a fiútestvért jelenti? Valahogyan úgy él bennem, a népmesékből, hogy az idősebb asszonyok a fiatal lányokanak mondták azt, hogy „húgom”. Persze tudom, hogy a fiatal lánytestvérre is azt mondjuk, talán épp ezért, hogy „húgom”, de ennyire helytelen lenne a lánytestvért „nővérnek” nevezni, hogy az emberek kijavítják, ha valaki így mondja? A „nővér” tényleg kizárólag az idősebb lánytestvért jelenti?
Valóban úgy van, ahogy Krisztián írja: a nővér a mai standard magyar nyelvben tényleg csak az idősebb lánytestvért jelenti. Az szerintem teljesen független ettől, hogy bizalmas, kedveskedő megszólításként is élt a húgom (például népmesékben). Ez csak olyanféle szóhasználat, mint amikor valaki fiacskámnak szólít valakit, aki valójában nem a fia, vagy néninek valakit, aki valójában nem a nagynénje.
Nem tudhatjuk, mitől változott meg a nőtestvérek elnevezésének rendszere, de az kiderül a régi szövegekből, hogy a húg csak a 16. századtól kezdte azt jelenteni, hogy ’fiatalabb lánytestvér’, azelőtt úgy általában ’lánytestvért’ is jelenthetett, és valószínűleg nem volt külön magyar szó, ami kifejezetten ’fiatalabb lánytestvért’ jelentett volna. Tehát a következő volt ezeknek az elnevezéseknek a története:
fiatalabb bármilyen korú idősebb 1. húga nénje 2. húga nővére nénje 3. húga lánytestvére nővére (nénje)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nénje szót azért tettem zárójelbe az utolsó sorban, mert majdnem biztos vagyok abban, hogy a magyar nyelvterület egyes részein még használják ’idősebb lánytestvér’ értelemben, én is találkoztam már vele, bár inkább csak irodalmi művekben. Nem könnyű megmondani, hogy mikortól mondhatjuk egy ilyen szóra, hogy már „kihalt”, a nénje szerintem éppen határeset ebből a szempontból.
Ennek az újabb változásnak sem tudunk semmit sem az okairól. Lehet, hogy azzal kezdődött a folyamat, hogy a nénje kezdett kimenni a divatból. De vajon miért? Talán mert túl sok félreértésre adott alkalmat. A ’nagynéni’ jelentésű néni szó nagyon hasonlít rá (és azonos is az eredetük), és a birtokosra utaló alakjaikban egybe is esnek. Vagyis lehet, hogy a néném, nénje stb. alakokat túl gyakran összetévesztették azzal, amit ma úgy mondunk, hogy nagynéném, nagynénje (esetleg nénikém, nénikéje). De ez csak spekuláció, a lényeg az, hogy ma már néném helyett a standard alak a nővérem, és a nővére szót már nem használjuk általában ’lánytestvére’ értelemben. (Persze ha nem utalunk birtokosra, akkor a nővér továbbra is jelent ’lánytestvért’ úgy általában, hiszen ha azt mondjuk, hogy Ők nővérek, azt értelemszerűen nem úgy értjük, hogy ’ők egymás idősebb lánytestvérei’.)