@Zöld Kacaj: „ s azt állítja, nem helyes, ha suksüköl valaki, hogy ezzel a hibával eleve kizárja magát egy csomó mindenből?”

Nem, azt tanítja, meg, hogy tartson bunkónak mindenkit, aki suksüköl.

„Netán az ikes ige immár helyesnek számító alanyi ragozásának használata többé nem jelzi majd az illető társadalmi helyzetét és műveltségét?”

Valóban nem jelzi, ma már az „eszek”, „iszok” teljesen elfogadott. Pl. a HungaroLingva című, külföldieknek szóló magyar nyelvkönyv egyenesen ezt tanítja, az „eszem valamit” formát nem is.

„Inkább azt kellene javasolni, hogy többféle nyelvvariánst tanítsanak az iskolában s rugalmasabb nyelvszemléletet.” Mondtunk mi mást?

Akkor tehát lingvicizmus lenne az is, amikor az iskola a köznyelvet és az irodalmi nyelvet tanítja, s azt állítja, nem helyes, ha suksüköl valaki, hogy ezzel a hibával eleve kizárja magát egy csomó mindenből? Ne is legyen soha választása senkinek milyen nyelvváltozatot szeretne beszélni, mindenki a saját családjából, kasztjából hozza és kész? Röghöz nem akarjuk kötni?

Netán az ikes ige immár helyesnek számító alanyi ragozásának használata többé nem jelzi majd az illető társadalmi helyzetét és műveltségét?

Az rendben van, hogy a magánéletben senkit se nézzünk le, különböztessünk meg nyelvhasználata miatt, de ne zárjuk el a magyar nyelv megtanulásának lehetőségét senki elől! Inkább azt kellene javasolni, hogy többféle nyelvvariánst tanítsanak az iskolában s rugalmasabb nyelvszemléletet.

A nőket mind a mai napig valóban megkülönböztetik, de inkább csak intézményesen és "sunyiban" (pl. a fizetés differenciák). Szemtől-szembe nem akkora hősök a férfiak - vagyis ez a nő viselkedésétől függ. Érdeklődő-neutrális tekintettel hosszasan ránézek - legtöbbször ennyi elég. Ha a fülem hallatára lekezelő: hm? - és ezzel otthagyom.

Tájnyelvek. 37 évet éltem Magyarországon. Vas megyébe évente, de máshova is elég sokat utaztam. A tájnyelveket, ahol nem használtak általam nem ismert szavakat, csak kellemesen új hangzásnak éreztem... ha egyáltalán ráértem ilyesmit észrevenni és élvezni. Elhiszem, hogy létezik megkülönböztetés, hallottam is róla, de saját tapasztalatok alapján nem találkoztam vele.

Valszeg mederinek van igaza: ma már ilyesmit kisarkítani - hogy hű de érdekes - szerintem is csak bizness.

Haddd ne értsek egyeeet...! :)

Sem a gyereket, sem a másképpen beszélőt nem "veszi hülyére" mindenki, ahogyan a nőket sem mindenki tekinti "alacsonyabb rendűnek"..

-A szélsőséges eseteket én nem tekintem általánosnak, mert nem az. A színdarabok, és az újságok írói sem azért hozzák szóba ezeket, mert általános lenne, hanem mert céljuk a figyelemfelkeltés, máskor pedig a megbotránkoztatás.. Mondhatjuk úgy is, hogy cél a "kasszasiker"..:)

@Sultanus Constantinus: Nekem meg más tapasztalataim vannak. Jók a szüleim!

A családokban általában mindig a szülőnek van igaza, és a gyerek mindig hülye. Ez teljesen független a szülő és a gyerek végzettségétől, iskolázottságától, életkorától stb. és mindaddig így lesz, amíg a szülők élnek (saját tapasztalat). Szóval én azt mondom, nem érdemes az ilyesmit túl komolyan venni.

@mederi: Nem más téma, ugyanúgy ostoba beidegződések, előítéletek eredménye, mint a nyelvi alapú diszkrimináció. Épp azért hoztam neked ezt példának, mert tudom, hogy nőként mindenképp érzed, miről van szó. Már csak azt kell ízlelgetnek, hogy ha valakit a nyelvhasználata miatt néznek le, az ugyanilyen érzés. A nyelvi változatossággal kapcsolatos előítéleteinket ugyanúgy nem továbbadni kell a gyerekeinkek, hanem szabadulni tőlük.

@szigetva:

-A nők helyzete a társadalomban egy teljesen más téma, most nem erről beszéltem..:)

-A családon belüli nyelvhasználati szokások valóban magánügynek számítanának, ha nem okoznának eleve hátrányt az "alacsonyabb" sorból jövők részére (alacsonyabb = mélyszegény, külsőre is több okból elkülöníthető /ruházat, viselkedés, sőt, népcsoportra jellemző külső vonások, amiket sokszor a negatív viselkedéshez kötnek, mert sajnos gyakran köthetők/).

A "sajátos nyelvhasználat" a gyermekek tanulmányi eredmányét is érthetően rontja, hiszen nem lehet minden nyelvhasználó mellé "hozzáillő oktatást" biztosítani, ami ráadásul a későbbi elhelyezkedését, és beilleszkedését a társadalomba rontaná..

@mederi: Ha azt látjuk, hogy a társadalom, amelyben élünk (úgy általában) kevesebbre becsüli a nőket, mint a férfiakat, akkor mi is neveljük eszerint a fiainkat, lányainkat, hiszen így fognak tudni beilleszkedni? Nem inkább azt kell a gyerekeinknek elmondani, hogy ezen a hibás szemléleten próbáljanak felülemelkedni? Pontosan ez a helyzet a társadalomnak a nyelv változatossága iránti berzenkedésével: ezt ne akarjuk továbbadni a gyerekeinknek, mert hülyeség.

Továbbá valóban, minden család kiadhatna egy családi szótárt. Csak azért nem tesszük ezt, mert felesleges, hiszen a nyelvhasználati szokásainkat az adott családon belül mindenki ismeri, másokat meg ritkán érdekel.

@cikk:

Ha nem volna "lingvicizmus", akkor minden család külön-külön kiadhatna egy "XY családnyelv - köznyelv szótárat" (és fordítva), mert pl. az egyik családban pl. a paralízis karalízis, a másikban baralízis, a harmadikban nyaralízis volna.. :)

Hamarosan mi lennénk a "legnagyobb szókincsű" nép.. :)

-Az állandó javítgató a családban valóban kellemetlen, de ez az ő "nyelvi túlérzékenysége".

Olyan, mintha egyfajta értetlenségben szenvedne..

Ha látja bárki, hogy hiába javítgat másokat, valljon miért nem hagy fel vele? Az idősekkel kapcsolatosan számomra sem világos, hogy miért...

A gyermekeivel kapcsolatban talán azért, mert szeretné, ha a fiatal családtagjai igyekeznének minél jobban beilleszkedni a várható társadalmi rétegbe, ahová ha "igyekeznek" (tanulnak, dolgoznak, "viselkednek" /pl. nem veszekednek harsányan mások előtt/) jobb megélhetést teremthetnek maguknak.

(Nem láttam a darabot, így csak általánosságban mondtam véleményt..)