A nyelv romlásáról beszélni népszerű. Nem csak napjainkban merül ez fel ez téma: mint korábban megírtuk, Kosztolányi is meglehetősen aggódott a magyar nyelv romlása miatt. A világ más tájain is aggódnak a nyelv állapota miatt. Az izlandiak például szinte betegesen irtják a jövevényszavakat. Az angolok nem a jövevényszavak ellen kelnek ki. Ők inkább az internet vélt nyelvrontó hatásától tartanak: úgy érzik, a nyelv már csak LOL-okból és mosolygós fejecskékből fog állni, a hashtagekről nem is beszélve. Pedig a fórumokon, emailekben, szöveges üzenetekben használt újszerű rövidítéseknek, központozási szokásoknak igenis megvan a szerepe, mint erről már korábban is írtunk. A Gizmodo cikke pontokba szedte, milyen új írásszokások vannak az angol nyelvű fórumokon.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A csetek, sms-ek szövegére kezdettől fogva nem alkalmazták a helyesírási szabályok egy részét, hanem az eszköz adta lehetőségek és a közösség formálta ezeknek az üzeneteknek a szerkezetét és jellemzőit. Ha egy sms 160 karakter lehet, akkor az írott nyelv szabályainak és a helyesírási szabályzatnak megfelelő üzenet nem biztos, hogy belefér. Így amellett, hogy az sms például rákényszeríti a szöveg alkotóját a lehető legtömörebb fogalmazásra, a rövid, lényegre törő szavak kiválasztására, sok új rövidítés is született. Nem mindegy, hogy azt írom, hogy akkorát röhögtem (16 leütés) vagy azt, hogy LOL (3 leütés). Lássuk, az angolok milyen központozási trükköket alkalmaznak csetjeikben és sms-eikben! Néhol a jobb érthetőség kedvéért magyar példákat hoztunk az eredeti angol példák helyett.

1. NAGYBETŰK

Ha valamit csupa nagybetűvel írunk, az szinte kiabál. Azt jelzi, hogy egyértelműen azt a részt szeretnénk a szövegből HANGSÚLYOZNI. Az internetnyelv kialakulása kezdetén azonban a csupa nagybetűs szöveg inkább azt jelentette, hogy az író nem tud jól gépelni, véli Gretchen McCulloch nyelvész, a Lexicon Valley nyelvi blog vezetője. Manapság pedig a kiemelés mellett az irónia jelzésére is használják.

A NAGYBETŰk kiabálnak
(Forrás: Wikimedia Commons / D. Myles Cullen / PD)

2. ~Tilde~

Hagyományosan a tilde (~) karaktert szótárakban szokták alkalmazni helytakarékossági célból, a címszó ismétlésére. A Twitteren a tildét bizonyos szövegrészek kiemelésére használják. A két tilde közé zárt szöveg kicsit olyan, mintha dőlttel vagy félkövérrel lenne szedve. Leginkább gúnyos, vagy zavarba ejtő, ezért szokatlan vagy ~vérciki~ kifejezések kiemelésére használják.

3. Betűtöbbbbszörözés

Ha betűt túl sokszor ír le valaki egy szóban, az általában szintén üzenetet hordoz: valamiféle felfokozott érzelmi állapotot jelent. A tényleg? kérdés viszonylag semleges. De ha azt írjuk téééényleg?, azzal erős meglepődésünket fejezzük ki.

Tééényleg??
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul Duke / CC BY-SA 2.0)

4. Ami kimarad...

A három pont hagyományosan valaminek a kimaradását jelzi. Ha egy üzenetet három ponttal zárunk... Hát, akkor még vannak hátsó gondolataink, esetleg felhúzzuk a szemöldökünket, szkeptikusak vagy meglepettek vagyunk.

5. *Parancsok*

A csillagok közé tett utasításokat először a Gizmodo szerzője animerajongók fórumain látta, de később másutt is előbukkantak. *Vége*

6. Új sor

Nyomtatásban a magyarban az esetek nagy részében úgy jelöljük egy új bekezdés kezdetét, hogy beljebb kezdjük az első sort. Ezt nevezik szaknyelven behúzásnak. Az angolban sokkal gyakoribb az, hogy minden sor a lap szélén (azaz tompán) kezdődik, ám a bekezdéseket sorközök választják el. Az internetes szövegekben, sms-ekben általában nem használunk behúzást, hanem sorközzel választjuk el a bekezdéseket – ha egyáltalán vannak bekezdések.

A szabadvers szót a jelenlegi szabályzat szótárában két szóban van, de a hírek szerint az új szabályozás az egybeírt alakot tartalmazza majd.

Viszont az is gyakori, hogy egy-egy mondatot vagy félmondatot írunk csak egy sorba. Az ilyen típusú üzenetek képileg leginkább a szabadversre hasonlítanak. Ez a megoldás hasonlít az élő beszédhez: ha a mondat közepén új gondolatunk támad, megpillantunk valamit, helyesbítünk, akkor is

új gondolatot kezdünk

annak ellenére, hogy

az előzőt

be se fejeztük.

Kassák Lajos kedvelte a szabadverset és a különleges tipográfiai megoldásokat
(Forrás: Wikimedia Commons / Tihanyi Lajos / PD)

7. Rövidítések és mozaikszók

A rövidítések nagyon praktikusak, hisz helyet spórolunk velük. Azzal, h a hogy szó helyett csak egy h-t írunk, 4 karaktert megspórolunk, miközben az üzenet tartalma sem szenved csorbát. Emellett ha csak egy szűkebb közösség által használt rövidítést használunk, azzal a közösséghez való tartozásunkat is jelezzük. Az LB ’legjobb barát’ rövidítést például hiába keressük a helyesírási szótárakban, viszont fiataloknak szóló könyvekben gyakori.

8. S z ó k ö z ö k a betűk között

Régebbi könyvekben gyakori kiemelési forma a betűk r i t k í t á s a. Ez a szokás még a számítógép előtti időkből származik, amikor az írógépeken nem lehetett sem dőlt, sem félkövér betűket írni. Kiemelésként maradt az aláhúzás vagy a r i t k í t á s. Nyomtatott könyvekben ma már ritkán találkozunk ezzel a kiemelési formával, hiszen nehéz olvasni és nem is túl esztétikus. A ritkított szó előtti és utáni szóköznek ugyanis nagyobbnak kell lennie, mint a ritkítás mértéke, különben nem világos, hol kezdődik a ritkítás és hol ér véget – m i n t p él d á u l e b b e n a sorban.

Ám ha nincs ló, szamár is jó: az internetes csetekben újra terjed a ritkítás. Ennek a Gizmodo cikkírója szerint két funkciója van. Egyrészt a hétköznapi szavak jelentését kitágítja: mintha olyan fogalmat takarna, amit hétköznapi é s s z e l fel sem lehet fogni. Másrészt akkor is ritkítást használnak, ha egy közhelyessé vált szót eredeti jelentésében szeretnének alkalmazni. Tehát egy elavult kiemelési módot most új funkcióban használnak, annak ellenére, hogy sokak szerint az angol nyelv az internet hatására e l s z e g é n y e d i k.

Ha egyformák a szóközök, nem látszik a szóhatár
(Forrás: Wikimedia Commons / 玄史生 / CC0 1.0 PD)

9. Ismételt írásjelek!!!!

Az internetes fórumok az írásjeleket sem kímélik. Az írásjelek halmozása – hasonlóan a betűk ismétléséhez – érzelmek kifejezésére szolgál. Tényleg? Arra szolgálna??? Igen!! Minél több van belőlük, annál hevesebbek az érzelmek.

Mi szükség van a fenti módszerekre, vajon miért alakultak ki? A fenti technikák segítségével üzeneteink személyesebbé, érzelemdúsabbá tehetők. Írásban hiányzik a hanglejtés, a mimika, a gesztusok – ezeket tudják pótolni a fent felsorolt trükkök, valamint az emotikonok, mint a simley :) vagy a különböző, grafikailag jobban kidolgozott emojik. Tehát a nyelv nem romlik, nem javul, hanem változik: alkalmazkodik a technológia adta lehetőséghez és korlátokhoz.

Az új központozási szokások segítik a kommunikációt
(Forrás: Wikimedia Commons / Pumbaa80 / PD)

A fenti módszereket angol nyelvű közösségek írásaiban találta a cikk írója. Olvasóinknak milyen tapasztalatai vannak? A magyar fórumozók is ezeket a trükköket használják? Vagy vannak különbségek? Osszák meg velünk KOMMENTBEN!!

Forrás

​Is the Innanet RUINING teh English Language??? ¯\(°_o)/¯