-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sms-ben vagy cseteléskor nem mindig használjuk a mondatvégi pontot. Ha viszont mégis, akkor az sugall valamit.
A felkiáltópont olyan szóvicc, mely nehezen fordítható le angolra, mivel ott az exclamation mark (szó szerint is ’felkiáltójel’) mellett használatos az exclamation point (szó szerint ’felkiáltópont’) is. A magyar pont megfelelője viszont nem point, és nem is a webcímekből ismert dot, hanem full stop (kb. ’teljes megállás’ – a stop előfordul a pont, a vessző a pontosvessző és a kettőspont közös neveként is) vagy period (egyébként ’korszak, periodus’). A kettőspont sem double dot vagy hasonló, hanem colon (eredetileg retorikai szakszó, mely logikailag befejezetlen, de nyelvtanilag tejes tagmondatot jelöl), a pontosvessző pedig semicolon.
Valaha a pont volt a legártatlanabb központozási jel, mostanában azonban ez változóban van – állapítja meg Ben Clair a New Republicon. Megfigyelése szerint az utóbbi időben a pont érzelmet, méghozzá dühöt kezd jelölni. Persze nem akárhol, hanem sms-ekben, csetelés vagy tweetelés közben – azaz olyan környezetben, amikor gyakran központozás nélkül – vagy „takarékosabb” központozással – írunk.
Példája szerint ha a barátnőjének azt írja, hogy
ugyan lefoglaltuk azt az asztalt sznapodra, de nem lenne romantikusabb otthon maradni?
és erre azt a választ kapja, hogy
rendben
akkor máris gondolkodhat azon, hogy milyen pizzát rendeljen. Ha viszont a válasz
rendben.
akkor tudja, hogy ennek vagy étterem, vagy szakítás lesz a vége.
Clair szerint az azonnali üzenetküldésben a sortörés váltotta fel a pont szerepét, azaz a gondolati egység, a mondat végét egyszerűen az jelzi, hogy új sor kezdődik. Egy tanulmány szerint amerikai főiskolai hallgatók sms-ben csak a mondatok 39%-ában, csetelés közben mondataik 45%-ában mondatvégi írásjelet. A befejező sorokban még alacsonyabb az arány: 29, illetve 35%.
Persze azonnali üzenetek írására is használhatjuk a „hagyományos helyesírást” (például használunk nagybetűket, mondatok helyett bekezdésenként kezdünk új sort), és ilyenkor a pont természetesen semmilyen érzelmet nem jelöl. Amikor viszont olyan kódot használunk, melyben nem kötelező, mégis kitesszük, akkor a fogadó fél már elgondolkodhat azon, hogy vajon miért tettük.
Nem csak a pont funkciója változik. A szerző megfigyelése szerint a felkiáltójel egyre inkább azt jelzi, hogy az illető nem ironizál, hanem komolyan gondolja, amit leírt. A kérdőjelet kezdik ara használni, hogy finomabbá tegyenek bizonyos, egyébként nagyképűnek tűnő kijelentéseket (biztos belémzúgott?). A három pont gyakran azt jelzi, hogy az üzenet megértéséhez szükséges információ kimarad, mert azt a címzett amúgy is tudja, és fel tudja idézni. Az üzenet végén viszont, szemben a ponttal, a társalgás folytatására biztat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ahogy az a hasonló változásoknál lenni szokott, nem mindenki tapasztalja azt egyenlő mértékben. Nem csodálkozhatunk, ha Craig cikke alatt is megjelennek a nyestes kommentelők, akik, mivel maguk nem tapasztalták a jelenséget, egyszerűen tagadják a létét:
This article makes no sense. A full stop is just a full stop. It does not convey emotion.
Ez egy értelmetlen cikk. A pont csak pont. Nem jelöl érzelmet.
Sőt!
"When did our plainest punctuation mark become so aggressive?"
It didn't. You're just making shit up."Mikor vált a legegyszerűbb írásjelünk ennyire agresszívvé?"
Nem vált azzá. Csak te találtad ki ezt a szarságot.
Várjuk tehát a hozzászólásokat! Ki találkozott már a jelenséggel, ki érezte már úgy, hogy mások nem a hagyományos módon használják a központozási jeleket, és kik azok, akik maguk is az új módit követik? Jó lenne tudni azt is, hogy éreznek-e különbséget olvasóink a központozás ilyen változásaiban a különböző nyelvek között.